Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-24 / 20. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 24. Közélet 3 Ritkábban tanul tovább a szlovák iskolába járatott magyar gyerek, állapította meg egy ezredfordulón készült tanulmány Magyar iskolából több az egyetemista A magyar gyerekek legnagyobb eséllyel magyar iskolából kerülhetnek be egyetemre (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Még mindig sok magyar szülő adja szlovák tannyelvű iskolába gyerekét abban a reményben, hogy ezzel boldogulását segíti elő. Tanulmányok bizonyítják ellenben, hogy azok közül, akik nem anyanyelvükön végzik tanulmányaikat, kevesebben szereznek érettségit vagy diplomát, mint azok, akik anyanyelvükön tanulnak. VERES ISTVÁN „Szlovák iskolába küldöm a gyerekem, mert ott tanul meg szlovákul, érvényesülni pedig csak azzal lehet. Magyarul majd úgyis megtanul itthon.” Nemrég indult Szlovákiában az alapiskolai beiratkozás, a döntés előtt álló szülők pedig még ma is gyakran érvelnek a fentihez hasonló mondatokkal. Az elmúlt évek során és idén is indultak beiratkozási kampányok (filmek, plakátok, óvodai körutak), hogy buzdítsák a magyar szülőket arra, hogy magyar iskolába írassák gyerekeiket. A szokásos, néha már elcsépeltnek tűnő érvek között viszont alig kerülnek elő azok a kutatások és tanulmányok, amelyek tudományos munkával és ésszerű érvekkel indokolják az anyanyelvi oktatást. Több az érettségiző és diplomás Sándor Anna és Vincze László nyelvészek és egyetemi oktatók néhány éve a zoboralji Kolon község és Komárom példáján cáfolták meg a magyar anyanyelvű gyerekek érvényesülésével kapcsolatos fenti tévhitet. Aki nem anyanyelvén tanul, alacsonyabb iskolai végzettségre van kilátása, bizonyítja a koloni kutatás. Sándor Anna a község 1944 és 1967 között született lakosainak tanulmányait hasonlította össze (571 koloni magyar lakosét). Közülük 62,9% járt magyar iskolába, 37,1 pedig szlovákba. Az említett időszakban születettek közül 36-an szereztek felsőfokú végzettséget. Ebből a 36-ból 27-en (75%) magyar iskolába jártak, és csak 9-en szlovákba. Az érettségizettek száma még kedvezőbb arányt mutat a magyar iskola javára, jegyzi meg Sándor Anna. A 134 érettségizett személyből ugyanis 108-an (80,6%) jártak magyar iskolába és 26-an (19,4%) szlovákba. „Tehát a magyar iskolába járt diákok közül százalékarányukhoz képest 17,7%-kal lett magasabb az érettségizettek száma, mint a szlovák iskolába járt magyar diákok csoportjában” - szögezi le a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség című tanulmánykötetében. A nőket jobban gátolja Az anyanyelvű oktatás hiánya az érvényesülésben, illetve a továbbtanulásban elsősorban a nőket gátolja, derül ki Vincze László magyarországi nyelvész kutatásából. Vincze multinominális regresszióval kimutatta, hogy egy magyar anyanyelvű nőnek 5-szőr akkora az esélye a szakmunkás-bizonyítványra, mint a diplomára, ha szlovák nyelven végzi az általános iskolát. „Csökkenti a nők esélyét, hogy magasabb végzettséget szerezzenek, amenynyiben az általános iskolát szlovák nyelven járták” - teszi hozzá Vincze, aki a komáromi magyar és szlovák gimnáziumok magyar anyanyelvű diákjai (386+288) közt végzett kérdőíves felmérést 2008-ban. A magyar szülők iskolai tanulmányaira vonatkozó kérdéseket éppen azért dolgozta a kérdőívekbe, hogy megcáfolja az elméletet, mely szerint a magyar anyanyelvű gyerekeknél a szlovák iskola az érvényesülés kulcsa. A férfiak által szerzett legmagasabb iskolai végzettség szempontjából ugyanakkor a felmérés szerint nem volt mérvadó, hogy magyar vagy szlovák nyelven végezték az alapskolát. „A vizsgálat a magyar férfiak esetében nem hozott szignifikáns eredményt” - áll a Kehi Dániellel közösen jegyzett, Ki adja szlovák iskolába gyermekét? című tanulmányában. A magyar tanulók szlovák tannyelvű iskolákba íratása a kisebbségi nyelv visszaszorulását eredményezi, és gátolja a diákok értelmi fejlődését, szögezi le Sándor Anna. „Ez pedig a szlovák iskolába járt magyar anyanyelvű fiatalok alacsonyabb iskolai végzettségében nyüvánul meg”- teszi hozzá a kutatás magyarázataként a nyelvész. A KOLÓNIÁK VÉGZETTSÉGI MUTATÓI* 100 80 60 40 20 0 Összesen Érettségizettek Felsőfokú végzettségűek | Magyar iskolába jártak | Szlovák iskolába jártak * a végzettséget szerzők aránya az alapiskola nyelve szerint • Forrás: Sándor Anna: Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség ______________________Grafikon: ÚJ SZÓ A szülők nemzetisége és alapiskolai tapasztalataik határozzák meg leginkább, hogy a gyerek magyar iskolába kerül-e Az iskolaválasztás ügyében általában az édesanya dönt VERES ISTVÁN A családban az anyának van döntő szerepe a gyerekek tanulmányaival kapcsolatban, így van ez a vegyes házasságokban is, ahol nagyrészt az anya dönt arról is, hogy az addig kétnyelvű környezetben élő, iskoláskorú gyerek magyar vagy szlovák tannyelvű intézménybe kerül-e. A jelenség hétköznapi magyarázataként szolgálhat az a gyakorlat, hogy a házi feladatot és az egyéb iskolai teendőket a diákok otthon elsősorban az anyjukkal beszélik meg, ő „tanul velük”. Egy vegyes házasságban pedig a szlovák anyanyelvű anyuka éretelemszerűen nem segíthet, vagy csak sokkal nagyobb energiaráfordítással a magyar iskolába járó gyerekének az otthoni tanulásban. Az anya döntő szerepét ebben az esetben is kimutatták tanulmányok. Az anya nyelve a döntő A házasságok összetétele az egyik legerősebb befolyásoló tényező az iskolaválasztásnál, figyelmeztet Vincze László nyelvész. „A valószínűségi hányados becslése szerint egy magyar nő és egy szlovák férfi házasságából mintegy 19-szer, egy szlovák nő és egy magyar férfi házasságából mintegy 31-szer nagyobb eséllyel kerül szlovák iskolába a gyermek, mint egy olyan családból, ahol mindkét szülő magyar’ - fejti ki a komáromi gimnazisták közt 2008-ban végzett kérdőíves kutatás eredményeit a nyitrai Konstantin Füozófus Egyetem volt vendégtanára. Ha a szülő szlovákba járt, a gyerek is oda fog A szülők alapiskolai tapasztalatai szintén hatással vannak arra, hová kerül a gyerek, és ebben az esetben is az anya hatása az erősebb. Vincze a 386 magyar és 288 szlovák iskolát látogató gimnazista (a Selye János Gimnázium és a Jaroslav Šulek Gimnázium diákjairól van szó) válasza alapján kimutatta, hogy az a magyar apa, aki szlovák alapiskolába járt, 3,5-ször nagyobb valószínűséggel adja szlovák iskolába gyerekét, mint az a magyar apa, aki magyar iskolába járt. Ez az arány a nőknél jóval nagyobb. „Ellenben az a magyar Általában az anya dönt (Jón Krošlák felvétele) anya, aki szlovák nyelven végezte az alapiskolát, 18,5-ször nagyobb valószínűséggel fogja gyermekét is szlovák nyelven taníttatni, mint az, aki magyar alapiskolába járt” - szögezi le Vincze. Vagyis lényegesen nagyobb eséllyel adja gyermekét szlovák iskolába a szlovák iskolát végzett magyar nő, mint a szlovák iskolát végzett magyar férfi, összegzi az eredményeket Vincze a Kehi Dániellel közösen készített, Ki adja szlovák iskolába a gyermekét? Című tanulmányában, amely a du- naszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda kiadásában jelent meg. Annak ellenére, hogy az iskolaválasztás és a nyelvcsere aktuális problémák, alig foglalkoznak tudományos munkák a témával, jegyzik meg kissé meglepetten a szerzők. Szlovák iskolában Nem azt kapja a szülő, amit vár A gyerekeiket szlovák iskolába küldő magyar szülők gyakran csak évek múlva szembesülnek azzal, hogy gyerekük nem azt kapja, mint amit biztosítani szerettek volna neki a jobb érvényesülés reményében. Fontos leszögezni, hogy a probléma forrása nem a szülőben vagy a szlovák tannyelvű iskola oktatási színvonalában keresendő, hanem abban a tudományosan alátámasztott tényben, hogy a nem anyanyelvén tanuló kisdiákok képtelenek kimagasló tanulmányi eredményeket produkálni. Értelmi fejlődésük ugyanis az idegen nyelvi környezet okozta sokk miatt megreked, lelassul. Ezt a jelenséget illusztrálja egy eset, amelyről egyik olvasónk leveléből értesültünk. Varga Frigyes nyugalmazott nagymegyeri tanár a kilencvenes években a dunaszer- dahelyi járási tanügyi igazgatóság pedagógiai osztályán dolgozott. Kaptak egy felkérést, hogy végezzenek reprezentatív felmérést az alapiskolák harmadik évfolyamában matematikatudásból. A felmérésbe a szlovák iskolák is bekapcsolódtak. Varga Frigyes leírja, hogy az egyik ottani tanárnő, miután kiosztotta a szlovák nyelvű feladatlapokat, nyugtalankodva figyelte, hogy a diákok még percek múlva sem fogtak hozzá a tesztíráshoz. „Szégyenkezve hozzám hajolt, és odasúgta: nem tenné meg a kedves kolléga, hogy a felmérő szövegét magyarul elmondja a gyerekeknek?” - emlékezik vissza a pedagógus. Megdöbbenésére a szlovák tanítónő elmagyarázta, hogy az osztálynak több mint háromnegyede magyar szülők gyermeke, és harmadikban még nem rendelkeznek elegendő nyelvi ismeretekkel ahhoz, hogy a szlovák szöveget megértsék. Varga végül elmondta a gyerekeknek magyarul is a feladatokat az osztálynak. „Mit tehettem? Sajnáltam a tanítónőt” - árulta el, hozzátéve, hogy az eredmény így is lesújtó volt, a diákok többsége ugyanis magyarul sem értette a matematikai szakkifejezéseket. A nyugalmazott tanár egyetért azzal, hogy az idegen nyelvű oktatás alapiskolában hátrányos helyzetbe hozza a diákokat. A jelenséget jól ismerik a szlovák alapiskolák tanárai is. Ezért próbálják minél inkább szlovák kommunikációra serkenteni a magyar diákokat. Helyenként a szünetekben is megtiltják nekik a magyar beszédet, illetve azt javasolják a szülőknek, hogy otthon is szlovákul beszéljenek gyerekükkel, és próbálják őket rávenni, hogy a magyar helyett a szlovák nyelvű tévét nézessék velük, (vps) Én hová kerülök? (Képarchívum)
