Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-23 / 19. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 201S. JANUÁR 23. Vélemény És háttér 7 Az egyházra állítólag nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság jogrendszere Állam a köztársaságban A szlovák média is megszólította a „gyermektelen Garba házaspár” lányát, akinekazúj Szó bukkanta nyomára Kaliforniában. Darina Kreitschnitz azt nyilatkozza mindenkinek: csakis szélhámosság lehet az a história, hogy Sokol érsektöbb millió dollárt kapott szülei alapítványától. MARIÁN LEŠKO Amikor Ján Sokol volt a nagyszombati érsek, az egyházmegyének több mint nyolcvan bankszámlája volt, amelyek nem szerepeltek az egyházmegye könyvelésében. A számlákon több mint 24 millió euró volt. Arra a kérdésre, honnan vette azt a 20 millió koronát, amit a Metropolitánik polgári társulásnak ajándékozott, Ján Sokol 2010-ben azt válaszolta, „a récsei plébánia földjeinek eladásából”. Csakhogy két évvel később ugyanerre a kérdésre már azt válaszolta: „barátaitól, egy gyermektelen amerikai házaspártól” kapta a pénzt. A gyermektelen házaspár lánya azt állítja, hogy a pénzt tőlük nem kaphatta. 2012 nyarán a TA3 televízió arról számolt be, hogy Ján Sokol idejében az érsekség milliókat veszített az egyházi földek bérbeadásával. „A bérlők ugyanis egy harmadik személynek adták használatba a földeket, drágábban, mint amennyit az érsekségnek fizettek érte. Csak egyeden így bérbe adott földterület esetében csaknem 600 ezer eurótól esett el az egyház öt év alatt.” Ilyen információk után senki sem csodálkozhat azon, hogy Bezák érsek kijelentette, „elég bizonyítéka van arra, hogy elődje sikkasztott”. És azon sem, hogy a rendőrség eljárást indított az ügyben. Csodálkozni azon lehet, amit a Ján Čamogurskýhoz kötődő testület, a nyilvánosság objektív tájékoztatását ellenőrző bizottság tett közzé. Čamogurský szerint a katolikus egyházra nem vonatkoznak a szlovákiai törvények. És ő akar lenni az államfő. Čamogurský és a bizottság véleménye egyaránt az, hogy a szlovák Alkotmányból és a Vatikánnal kötött államközi szerződésből is az következik, hogy a „katolikus egyház a saját törvényei alapján irányítja belső ügyeit, a Szlovák Köztársaság jogrendszerétől függetlenül. Ez vonatkozik az egyház gazdasági ügyeire is.” Más szóval, ha a rendőrségnek sikerülne is bizonyítani, hogy gazdasági bűncselekmény történt, a büntetőjogi eljárás szóba sem jöhet, mert az egyház képviselőire nem vonatkoznak a törvények. Ha ez így lenne, akkor itt egy állam működne az államon belül, amelyben minden lehetséges és megengedett. Bezák érsek azt utasította el, hogy egy ilyen, „államban” éljen. Viszont Čamogurský, aid a köztársasági elnök posztjára pályázik, azt a „másik államot” védi. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora- A minisztérium iglubizottságának soron kívüli ülésén az a határozat született, hogy az építményt nyárig haladéktalanul le kell bontani. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Vakon VERES ISTVÁN De azt is írhattam volna címnek, vakond. Ugyanis egy olyan témáról van szó, amelyben nem lehetünk elég okosak, nem hozhatunk elég okos döntést. El kell döntenünk, milyen irányba indulunk, és kész, arra kell menni. Nyugdíj. Állam bácsi (pontosabban az állam szolgálatában álló bácsik) arra buzdítja a lakosokat, lépjenek ki a magánnyugdíjpénztárakból. Ro- bertFico (aki miniszterelnök), és párttársa, Ján Richter (aki szociális miniszter) aztmond- ja, bízzon csak meg mindenki szépen az államban, adja be a járulékait, aztán ha eljön az ideje, a nagy közösből megkapja, aminekijár. Alényegpersze számukra az, hogy az emberek pénze az államhoz vándoroljon, ne pedig holmi magánnyugdíjpénztárakba. Baloldaliak, hát ezt mondják. Ajobbol- daliak meg azt mondják az embereknek (főlegafiataloknak), hogy rakják inkább a magánnyugdíjpénztárakba a pénzüket, mert ott ellenőrizhetik, mennyi van belőle, és mennyit fog kamatozni. Atörténettehátegyszerű: az ember kiválasztja a neki szim- patikusabb érvelést, elindul, mint földben a vakond, és várja, hogy teljenekaz évtizedek. Csakhogy az államot is emberek irányítják, nekikpedig kedvelt elfoglaltságuk, hogy megváltoztassák a játékszabályokat. Tavaly Ficóék arra vetemedtek, hogy a magánnyugdíjpénztárakba folyósított járulék arányát lecsökkentették 9 százalékról 4-re. Nem titkolt céljuk, hogy rábíijákaz embereket: hagyják ottapénztára- kat. Tegyükfel, hogy sok ügyfél hagyja magát meggyőzni, kilépnek, 4 százalékkal ugyanis talán már nem is olyan jó biznisz a magánnyugdíj, még hosszú távon sem. Csakhát arra sincs semmi garancia, hogy a következő, vagy az arra következő kormány nem változtat ismételten a feltételeken. Gondolnak egyet, ésvisszaemelik9 százalékra abefolyó ületéke- ket, és ismét jó befektetés lesz a magánnyugdíjpénztár. Persze ez még nem zárja ki azt, hogy a rá következő kormány, valamikor 2030körül ismét lecsökkenti az említett százalékokat. Satöbbi, satöbbi. Ha tehát egy mai pályakezdő úgy dönt, nemcsak az államtól szeretne nyugdíjat, hanem máshonnan is, fel kell készülnie rá, hogy időközben változni fognak a szabályok. Ez kicsit olyan, mint amikor elkezdenekjátszani egy focimeccset, és miután a piro- sakszereznekkétfejesgólt, a bíró bejelenti, hogy a meccs további részében tilos fejjel a labdához érni. Na meg azzal is számolni kell, hogy fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez utóbbi egyébként nem feltétlenül baj. Sok embert ugyanis éppen az dönt a sírba, hogy nyugdíjba vonulva feleslegesnek érzi magát. Azt sem kellene elfelejteni, hogyazidőskort megért nénik, bácsik általában nem a tévé előtt punnyadnak, hanem aktívan tevékenykednekjóval a nyugdíjkorhatár felett is. El kell tehát dönteni, melyik (az állami, vagya magán) úton fogunk menni, mint a vakond. A nagy, föld alatti vakondjáratok végén (nyugdíjkorhatáron innen vagy túl) úgyis mindenki egy helyre kerül. KOMMENTAR A tiltott határátlépés SZOMBATHY PÁL Bal és jobb szögesdróttal, aknákkaljelölt tűzvonala a magyar politikábanjelen hadiállás szerint valahol a maroknyi LMP (Lehet Más a Politika) közepén húzódik: a íehetután éppenséggel a más t vágva ketté. Elvakult kormányhívők és Orbán-gyűlölő ellenzékiek nagy-nagy közös örömére. Határátlépés tiltva, csak a táborváltás engedélyezett. SzelídnekálcázottplatformistaLMP-belső ellenzék: pártjuk kettészakításának akkor lesz kisebb esélye, ha a legutóbbi kongresszuson vereséget szenvedő baloldali blokkos irányzatuk egy újabb összejövetelen mégis keresztülveri Bajnai-bará- tabb irányvonalát; az Együtt-rajongóknem képesek elfogadni az LMP különutasságról szóló, csak nemrégiben hozott demokratikus döntését addig, amíg az nem a kedvük és a nagyobb ellenzéki érdek szerint hajlítható újra. Érdemes emlékeznia 2002-es választási vereség után az eredményt elfogadni képtelen, újraszámlálást követelő politikai harcmodorra- olyasmit láthatni mentalitást tekintve most kicsiben újraéledni; a módszerek nem változnak, csak a szereplők, akik igénybe veszik az általukutáltellenfelekegykorundorralfogadotthúzásait.Az ökopártválaszútelé került: azért isdolgozikbedarálásán annyira a baloldali blokk, nehogy nyisson konzervatív, jobboldali és nemzeti liberális irányokba. Minden ezzel kapcsolatos, jobbra millimétemyire is kíváncsi tétova kezdeményezés, megjegyzés, szelíd szándék azonnal orbánördögi szövetséggé na- gyítódikfel, szabad népes stílusban. Ajózan közép térnyerésének esélye 2014 felé közeledve semmit sem erősödik, ellenkezőleg. Pedig jót tenne elsajátítani Raymond Aron (francia gondolkodó: neki sem volt könnyű) hűvösségét: ,J\ modem társadalom demokratikus társadalom, amelyet a lelkesedés és méltatlankodás elraga- dottsága nélkül kell szemlélni.” A hitbuzgás és kultúrharc unalmas és terméketlen. Gyurgyák János történész, könyves ember a Heti Válaszban mondta, mindig is azt szerette volna, hogy a Fidesz a gyilkos történelmi kultúrharcot megspórolva a jobboldal elfoglalása helyett a belgák pártja maradjon. Ha az belülről nem sikerült, legalább az LMP-nek megadathatna a lehetőség ebben a lesajnáló közegben, a középre tartás ideáit élvezettel gáncsoló, kigúnyoló, egyéniség- és önállósággyil- kos flamandvallon mezőnyben, hogy ne a ballibtől jegyet kapó társutas pártocska legyen. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Arisztokrata, plebejus, bolsevik Karéi Schwarzenberg cseh elnökjelölt ellenfelei főleg azt kifogásolják, hogy a külügyminiszterkijelentette: haaki- telepítésekre ma került volna sor, akkor valószínű, hogy Beneš elnök a hágai törvényszék előtt találta volna magát. A cseh sajtó rámutat, Schwarzenberg azzal nem mondott újat, mikor kijelentette, hogy az 1945 utáni kitelepítések mai szempontból az emberi jogok megsértését jelentenék. Továbbá Beneš elnökről elhangzott mondatát sem lehet tartalmi szempontból kifogásolni. A konzervatív Li- dové noviny és a baloldali Právo kommentátorai azonban azt is megjegyezték, nem kizárt, hogy emiatt Schwarzenberg veszíteni fog. A Hos- podárské noviny azt írta: várható volt, hogy Zeman előhúzza a német kártyát. A lap felteszi a kérdést: „Valóban elképzelhető, hogy az új elnökről a harmadik évezred küszöbén több mint ötven évvel ezelőtti események és ideológiai dogmák döntsenek?” Ä Lidové noviny szerint a vita nagyon tanulságos, és megmutatta, müyen erősek a cseh politikában bizonyos hagyományok: a politika szótárába a szocializmus idején kedvelt fordulatok tértek visz- sza. Például „az arisztokrácia és a klérus képviselője”, „az elkorcsosodott arisztokrácia” vagy az „osztrák hercegek”, s így „a bolsevikok” örömére „visszatértünk a családi származás szerinti káderezéshez”. Minden valószínűséggel valóban az arisztokrácia és a plebejusság összecsapásáról van szó. „Sajnos a plebejusság legellenszenvesebb és legrosszabb formájáról” - véli a befolyásos lap. A szudétané- metek kitelepítéséről kibontakozott csehországi vitának van még egy tanulsága. Ott ugyanis senki még csak nem is említette, hogy a hírhedt Be- neš-dekrétumok a szlovákiai magyarokra is vonatkoztak. A vita csak a németekről szól, mintha a magyarok problémá- ja nem is létezne. A cseheket nyilvánvalóan nem érdekli a magyarok 1945 utáni meg- hurcolása. Csehországban a csehszlovák állam idején is többé-kevésbé általános volt a vélemény, hogy a szlovákiai magyarok problémái kizárólag a „szlovákok ügyét” képezik. (MTI)
