Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-23 / 19. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 23. Közélet 3 A legnagyobb arányban Ján Fígeľ veszítette el választói bizalmát az 1V0 szerint Esett a politikusok népszerűsége Pozsony. Egyre népsze­rűtlenebbek a politiku­sok- saját pártjuk szim­patizánsai körében is, derül ki az IVÓ felméré­séből. ÚJ SZÓ-HÍR Soha ennyien nem voltak még bizalmatlanok a politiku­sokkal szemben. A választók csaknem fele (47%) nem bízik egyetlen politikusban sem. Jú­niusban ez az arány még csak 39 százalék volt. A legnépszerűbb politikus továbbra is Robert Fico, a la­kosság 22 százaléka bízik ben­ne - viszont nyáron ez az arány még 31 százalék volt. Őt Ró­bert Kaliňák Smer-alelnök kö­veti 11 százalékkal, majd Igor Matovič (OĽaNO) 8 százalék­kal. Bugár Béla (Híd) és Daniel Lipšic (NOVA) 7-7 százalékot kaptak. Az IVÓ tavaly november­ben készített felmérése sze­rint alig öt hónap alatt a párt­elnökök népszerűsége saját választóik körében is jelentő­sen visszaesett. A legnagyobb arányban Ján Figel, a KDH elnöke veszítette el választói bizalmát, a júniusi 60%-ról 33%-ra esett vissza bizalmi indexe. Robert Fico Smer-el­(Tomóš Benedikovič felvétele) Egyre népszerűtlenebbek nők népszerűsége ugyancsak visszaesett, választóinak már csak 74%-a bízik benne. A legkevesebbet Pavol Frešo ve­szített a népszerségéből, a jú­niusi 26%-ról 24%-ra esett vissza, Frešo viszont csak má­jusban lett az SDKÚ elnöke. Lejtmenetben a demokrácia színvonala Az IVÓ szerint enyhén rom­lott a demokrácia helyzete 2012-ben Szlovákiában az elő­ző évihez képest. Az értékelési skálán - amelyen az 1-es osz­tályzat a legjobb és az 5-ös a leggyengébb - Szlovákiában a demokrácia helyzete 2012-ben 2,8-as „osztályzatot” kapott. Ez visszaesést jelent a 2011-es év­hez képest, amikor 2,6 volt a mutató éves átlagban. Az IVÓ Barométer négy szegmensben vizsgálja a de­mokrácia elveinek betartását: a demokratikus intézmények és a jogállamiság helyzete, a jog­alkotást, az emberi és kisebb­ségi jogok betartása, valamint a sajtó függetlensége. A kisebbségek jogainak betar­tása tavaly egész évben 3-as „érdemjegyet” kapott, ez kissé rosszabb, mint 2011-ben (akkor 2,8). Martin Bútora, az IVÓ tisz­teletbeli elnöke szerint a kisebb­Politikusok népszerűsége saját pártválasztóik körében politikus 2012. november 2012. június Robert Fico 74% 81% Bugár Béla 60% 88% Igor Matovič 64% 69% Richard Sulik 58% 73% Ián Figeľ 33% 60% Pavol Frešo 24% 26% Forrás: IVÓ ségi nyelvek használatát több, gyakran egymásnak ellentmon­dó törvény is szabályozza, ezért egyszerűsíteni kell azok rend­szerét. (sán, TASR, SITA) Haulík: nincs alternatíva, ezért törtek előre Gyanúsan megugrott Lipšicék népszerűsége MÓZES SZABOICS Pozsony. Új vezére van az el­lenzéknek - legalábbis az MVK ügynökség aktuális felmérése szerint. A Daniel Lipšic vezette Új Többség (NOVA) 8,9%-os népszerűségnek örvend, ami­vel lekörözte a többi jobboldali pártot. Pavel Haulík, az MVK veze­tője szerint az eredmény nem is annyira Lipšicék munkájá­ról, mint a többi jobboldali párt által nyújtott teljesít­ményről szól. „A jobboldali vá­lasztó elégedetlen a jobbközép pártok viselkedésével. A szá­mok engem is megleptek, nem gondoltam volna, hogy ilyen eredményt érhet el” - mondta lapunknak Haulík. A szocioló­gus szerint az eredmény egy dolgot világosan mutat: a jobboldali választók elégedet­lenségét. Az Új Többség szeptember elején alakult, az első két hó­napban még 5-6 százalékos népszerűséget mértek neki a releváns ügynökségek, az év vége felé azonban mindenütt 3 százalék alá esett (az MVK utol­jára október elején készített felmérést, náluk akkor 5,8%-on állt a NOVA). Haulík szerint Lipšicék mindegyik párttól vittek el tá­Pártok támogatottsága párt % mandátum Smer 41,1% 75 NOVA 8,9% 16 OtaNO 8,6% 16 KDH 6,5% 12 Híd 6,2% 11 SaS 5,6% 10 SDKÚ 5,5% 10 MKP 4,6%­SNS 4,4%­Forrás: MVK ügynökség mogatókat, és a csalódott, ko­rábban pártot választani nem tudó jobboldali szavazók is megtalálhatóak „portfoliójuk­ban”. „A legtöbb szimpatizánst, és ez számomra is meglepetés, a KDH-tól vittek el. Eddig a ke­reszténydemokratáknak stabil választóbázisuk volt, de úgy tűnik, ők sem teljesen immuni­sak mindenre, ami a párton be­lül zajlik” - véli Haulík. A felmérés szerint ha január második hetében került volna sor a választásokra, a Smer magabiztosan nyerte volna meg - a felmérés szerint 7 párt jutna mandátumhoz, a képvi­selői helyek pontosan felét sze­reznék meg Ficóék. A magyar pártok közül to­vábbra is csak egy jutna be: a Híd támogatottsága 6,2%, az MKP-é4,6%. A konkurencia szerint túl sokat fizetnek Kližanová Rýsovának azért, hogy a védelmi minisztérium egyik ügynökségének végez lapszemlét A Smer volt szóvivője egy állami ügynökségtől kap pénzt Szóvivőként, mangalánynak öltözve (Tomáš Benedikovič felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Előnyös állami megrendeléshez jutott a Smer volt szóvivője, Katarína Kližanová Rýsová. Cége január közepétől a védelmi miniszté­rium alá tartozó ügynökségek egyikének készít sajtószemlét. Mindezt annak ellenére, hogy a minisztérium egy másik cégnek fizet a sajtószemléért, tehát az ügynökség onnan is megsze­rezhetné a szükséges informá­ciókat. Hogy miért épp a volt smeres szóvivő cégét választot­ták ki, nem akaiják elárulni. A védelmi tárca alá tartozó ingatlanügynökség (BARMO) január közepén írta alá a szer­ződést Kližanová Rýsová cégé­vel, az Agentúra A+K ügynök­séggel. Azért, hogy napi szin­ten figyeli a nyomtatott és on­line sajtó cikkeit, áfa nélkül ha­vonta 800 eurót kap. Az ügynökségnek a szerző­dés szerint tizenkét kulcsszót kell keresnie a sajtóban, mind­egyik a katonák lakásával van összefüggésben - például „la­kások katonáknak”, vagy „vé­delmi minisztérium lakásai”. Azt, hogy konkrétan milyen la­pokat kell szemléznie, a szer­ződésből nem derül ki. Drága meló Ľudovít Slováktól, a BARMO ügynökség igazgatójától meg­tudtuk, hogy a volt smeres szó­vivő cége nemcsak kvantitatív lapszemlét készít (csak azokat a cikkeket adja le, amelyekben a keresett kifejezések szerepel­nek), hanem úgynevezett kvali­tatív összehasonlítást is végez. Ez utóbbi annyit jelent, hogy kiértékelik a kliensnek az egyes cikkek tartalmát; osztályozzák azokat; kiszámolják, körülbelül hány ember olvashatta el az írá­sokat és milyen nézettsége volt a cikkeknek az interneten; de elemzést is készítenek a fonto­sabb észrevételekhez. A konk­rét szerződésben csak egyszerű lapszemléről van említés. Az ál­lami cég arra az ismételten fel­tett kérdésünkre sem adott vá­laszt, miért van egyáltalán szüksége a katonai ingatlan- ügynökségneksajtószemlére. Ľubomír Šimášeknek, a lap­szemlével foglalkozó Newton Media ügynökség igazgatójá­nak becslése szerint a szerző­désben meghatározott kritéri­umoknak havonta körülbelül tíz cikk felelhet meg. Ilyen kis mennyiségért pedig a havi 800 eurót eltúlzott összegnek tart­ja. Az igazgató szerint a szer­ződésben meghatározott ár akkor is eltúlzott lenne, ha csak klasszikus lapszemlét végez­nének. „Azt pedig el sem tu­dom képzelni, hogyan lehet ilyen kis mennyiségű cikk alap­ján kvalitatív összehasonlítást végezni” - mondta érdeklődé­sünkre Šimášek. Verseny nélkül A BARMO a védelmi minisz­térium önállóan gazdálkodó egysége. Ez annyit jelent, hogy állami pénzből is gazdálkodik, de ugyanakkor más források­ból is lehet bevétele, például a védelmi tárca épületeinek bér­beadásából. Mivel a megrendelés összege nem lépte túl a 10 ezer eurót (áfa nélkül 9600 évi euró), az ügynökségnek nem kellett ver­senytárgyalást meghirdetnie. Három céget kértek meg konk­rét ajánlat kidolgozásával. Az egyetien kritérium a lehető legalacsonyabb ár volt. A másik két cég nevét már nem akaiják elárulni, mivel Slovák szerint erre az ő beleegyezésük nélkül nincs lehetőség. Ami viszont biztos, hogy a megszólított ügynökségek között nem sze­repeltek azok a legnagyobb, lapszemlével foglalkozó cégek, amelyek rendszeresen részt vesznek a minisztériumok és állami intézmények által meg­hirdetett tendereken. A Newton igazgatója ráadá­sul állítja, az A+K ügynökség­gel egyetlen versenytárgyalás során sem találkoztak, nem is hallott róluk. A minisztérium nem akarja kommentálni a ver­senyt, azt állítja, hogy ha tör­vényes módon választották ki a céget, akkor nincs kivetnivaló­ja ellene. A BARMO igazgatója nem gondolja, hogy Kližanová Rýsová cégét tilos lett volna megszólítani csak azért, mert korábban a Smemek dolgo­zott. „Ilyen versenyeknél nem foglalkozunk azzal, ki áll a cé­gek hátterében, senkit sem diszkvalifikálhatunk azért, mert párttag vagy sem” - mondta lapunknak Slovák. „Nem diszkvalifikálhatnak” Kližanová Rýsová azt állítja, hogy cégét még azelőtt alapítot­ta, mielőtt a Smemek kezdett volna dolgozni. Azt pedig, hogy egy állami ügynökség épp őt szólította meg, a szakterületen szerzett pozitív visszajelzések­nek, referenciáknak köszönhe­ti. „Szolgáltatásaimat több cég is megrendelte” - állítja. A Smer volt szóvivője továb­bá azzal védekezik, hogy meg­van a szükséges végzettsége és tapasztalata is a szakterületen, s az, hogy valamikor a kor­mánypártnak dolgozott, nem lehet ok arra, hogy többé ne dolgozhasson állami cégeknek, ügynökségeknek. „Ellenkező esetben ez a szabad piac korlá­tozása lenne” - írta állásfogla­lásában a szóvivő. Kližanová Rýsová 2007-2010 között volt a Smer szóvivője. A kérdőjelek megmaradnak A Transparency Internatio­nal szerint azzal még nem len­ne baj, hogy egy állami ügy­nökség a Smer volt szóvivőjé­nek cégével kötött szerződést. A gond inkább azzal van, hogy nem hajlandóak vagy nem akarnak válaszolni bizonyos kérdésekre. „Tekintettel arra, hogy Kližanová Rýsová közel állt a jelenlegi kormánypárthoz, s több politikussal is szoros vi­szonyban volt, az ügynökség saját érdeke lehetne, hogy rész­letesebb tájékoztatást adjon. Például megnevezze a másik két megszólított céget” - mondta az Új Szónak Matej Kú­rián, a Transparency Internati­onal képviselője, hozzátéve: ha azt sem árulják el, milyen aján­lattal rukkolt elő a másik két megszólított cég, aligha tudják eloszlatni azokat a kételyeket, hogy a megrendelést a volt szóvivő ügynökségének akar­ták „odapasszolni”.

Next

/
Thumbnails
Contents