Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-22 / 18. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Az élő művészet titkai Pozsony. A Pozsonyi Városi Galéria azért indította el a Művészet titkai - idősek részére című projektjét, hogy a közönséget hozzásegítse bizonyos témák, személyiségek vagy művek részletesebb megismeréséhez a kortárs és a klasszikus művészet területéről egyaránt. A legközelebbi rendezvényjanuár 24-én 14 órakor lesz a Pálffy-palotában. Daniela Čamá kurátor a galéria 20. századi állandó kiállításán mutatja be az élő művészetet (land art). Az érdeklődők ahhoz az élő művészethez juthatnak közelebb, amely nem ábrázolja a természetet, hanem abban születik meg, a természeti környezet formavilágát alkalmazza, (tb) Hemingway Szicíliában lett író? Róma. Egy olasz kutató szerint Hemingway írói pályafutása Szicíliában kezdődött. Gaetano Saglimbeni a szicíliai Taorminában véli felfedezni az amerikai író legelső novellájának helyszínét. Az elbeszélés az olasz konyháról, az olasz borokról szól, de szerepel benne egy pisztolypárbaj is egy étterem kertjében. A novellát a The Mercenaries című kötet tartalmazza, amelyet Hemingway életrajzírója, Peter Griffin 1987-ben jelentetett meg az amerikai szerző ismeretlen vagy kevéssé ismert novelláival. Saglimbeni biztosra veszi, hogy az olaszul eddig nem publikált novella 1918 végén vagy 1919 elején született a szicíliai Taorminában. Az első világháborús olasz fronton megsérült, 19 éves Hemingway a brit Alexandre Nelson-Hood, Bronte hercege szicíliai villájában, a taorminai tengerparton lábadozott. Az elbeszélés szövegének elemzése alapján Saglimbeni arra a következtetésre jutott, hogy Hemingway itt talált ihletet első irodalmi műve megírásához. (MTI) Szobrot kap Cseh Tamás Budapest. Várhatóan szeptember 6-án, a magyar dal napjához kapcsolódva avatják fel Cseh Tamás énekes szobrát a budapesti Szent Gellért téren. A szobrot Majoros István szobrászművész készíti el az újbudai önkormányzat megbízására. A művész az utcán sétálva, kabátban, gitárral a kezében jelenik meg. A szobor melletti feliraton - felidézve az énekes egyik legismertebb dalát, és utalva arra, hogy a közelben lakott - a következő szöveg fog állni: „Nincsen más ebben a dalban, nincsen más, csak egy utca, ahol valaha laktam, és még egy délelőtt”. A 2009-ben gyógyíthatalan betegségben elhunyt Cseh Tamás ma lenne 70 éves. A Kossuth-dí- jas énekes, zeneszerző egy korszak és egy nemzedék kultikus alakja, hangulatának tolmácsolója. (MTI/juk) Berlinale -19 alkotás a versenyben Berlin. Orosz, amerikai és kazah film is bekerült a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale versenyprogramjába, amelyben összesen 19 alkotás szerepel. A szervezők a hét végén közölték, hogy David Gordon Green amerikai rendező Prince Avalanche című alkotása is versenyben lesz a legjobb filmnek járó Arany Medvéért. Meghívást kapott a Berlinaléra egy orosz film is, Borisz Hlebnyikov rendező Dolgaja scsaszt- livaja zsizny (Egy hosszú és boldog élet), valamint egy német-kazah koprodukció, az Uroki garmonyii (Harmónialeckék), Emir Bajgazin munkája. A 63. Berlinalét február 7. és 17. között rendezik. A világ egyik legrangosabb filmes seregszemléje Vong Kar-vaj The Grandmaster című filmjével nyílik meg. (MTI) ÉL.'-' , A Himnusz kézirata (Képarchívum) A művészet mint a nemzeti identitás eszköze - gondolatok a magyar kultúra napján A magyar himnusz születésnapja Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, 190 évvel ezelőtt fejezte be Himnusz című versét (Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból). JUHÁSZ KATALIN A vers nem azonnal került a nyilvánosság elé, megírása után öt évvel, 1828-ban jelent meg az Auróra című folyóiratban. Igazán népszerű pedig az 1830-as években lett, és fokozatosan a nemzeti identitás egyik jelképévé vált. Olyannyira, hogy 1844-ben pályázatot írtak ki megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. így született a mű, amelyet 1844július 2-én mutattak be a Nemzeti Színházban. A Honderű című lap így írt róla másnap: „...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik...” Az óhaj gyorsan teljesült. A vers és kottája rövid időn belül több kiadást is megért, a hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késett, annak ellenére, hogy a közmegegyezés, a népakarat viszonylag hamar a magyar nemzet himnuszává tette a dalt. Kevesn tudják, hogy a Himnusz csak 1990-ben került a nemzeti jelképek közé a címer és a zászló mellé. Nyüván nem szerencsés összehasonlítani a nemzeti himnuszokat tartalmi szempontból, a néplélekre gyakorolt hatás szempontjából, ám amennyiben a himnusz az adott nép karakterének tükre, talán leszögezhetjük, hogy ez a az érzelmileg rendkívül telített Köl- csey-vers alapvetően pesszimista. Állítjuk ezt azzal együtt, hogy tudjuk, sokan a jövő eredményes harcaiban való bizakodást olvassák ki belőle. A költemény műfaja óda. Keretes szerkezetű vers, a keretet adó első és utolsó versszak imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok a magyar nép múltját és jelenét állítják szembe egymással. A 2-3. versszak dicső pillanatokat emel ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. Az ezt követő strófák a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6-7. versszakban a múlt összemosódik a jelennel, a képek erejét az ellentétek fokozzák. A vers végén a bűnök felsorolása után ismételten elhangzik a fohász, ám a költő ekkor már csak szánalomért könyörög. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A katolikus magyarok azonban sokáig a „Boldogasszony anyánk” és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga”, a reformátusok pedig a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) tekintették nemzeti himnuszuknak. A kommunista diktatúra idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, mivel szerinte a címerhez hasonlóan a himnusz is változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről. 2006. május 7-én pedig szobrot is avattak a Himnusznak, Budakeszin állították fel V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotását. 2012 végén egy különös kezdeményezés folytán elkészült a Jelelő Himnusz, azaz a himnusz jelnyelven tolmácsolt változata. Magyarország idén 24. alkalommal ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Himnusz születésének évfordulóján. Határon túl is számos kulturális rendezvényt tartanak az ünnep alkalmával, illetve mára időzítve. A Kölcsey Társaság 1995-ben díjat alapított a célból, hogy évente elismerje egy, a magyar kultúrában jelentős teljesítményeket elérő, a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításán fáradozó művész teljesítményét. A Kölcsey-emlékplakettet idén Korniss Péter fotóművész kapta. Ma adják át a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat, a Közösségi Díjat, a Márai Sándor-díjat, a Kultúra Pártfogója díjat és a Kultúra támogatásáért címet is, szinétn a jeles nap alkalmából. És bár a művészet autonóm dolog, önálló célokkal és önmagában létező identitással, az utóbbi években Magyarországon és nálunk is megfigyelhető tendenciák azt mutatják, hogy a nemzeti identitás elősegítésének eszközvé is válhat. Felléptek a Fölszállott a páva 2012 népművészeti tehetségkutató vetélkedő hazai versenyzői, akiket az esten Pro Traditione díjjal jutalmaztak A Felvidéki Páva-gála bemutatója ÚJ SZÓ-HÍR (Az Ifjú Szivek képarchívuma) Pozsony. Január 18-án az Ifjú Szivek Táncszínházban nagy sikert aratott a Felvidéki Pávagála rendezvénysorozat bemutató előadása. Az esten felléptek a Fölszállott a páva 2012 népművészeti tehetségkutató vetélkedő hazai versenyzői - Benkó Früzsina Borbála, Botló Enikő és Botló Ákos, Csiba Júlia, Hégli Máté, Juhász Bence Zsombor és a Parapács zenekar vendégeivel, Kubinyi Júliával, Nagy Lucával és Nyíri Gáborral, valamint a házigazda Ifjú Szivek Táncszínház zenekara és táncosai. A főszervező Pro Traditione Zsigárd - Kaszás Attila Szellemi Hagyatékának Ápolásáért Polgári Társulás nevében Csiba Péter nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a szervezők szeretnék, ha a Páva-gála keretében a hazai közönség is megismerné e tehetséges fiatalokat, különösen azokban a régiókban, ahonnan származnak. A Felvidéki Páva-gála rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa azokat a tehetséges fiatal művészeinket, akik a Fölszállott a páva 2012 tehetségkutató népművészeti vetélkedőn bejutottak a legjobb 48 előadó közé. Ha belegondolunk, hogy az egész Kárpátmedence magyarságának több száz résztvevője közül eljutottak a televízió képernyőjére, az önmagáért beszél. A hat felvidéki produkció közül a Parapács zenekar kategóriájában első helyezett lett, hármat pedig különdíjjjal jutalmazott a zsűri. Hégli Dusán, a műsor rendezője elmondta: „a Páva-gálát főleg olyan szervezőknek, rendezvényeknek ajánlom, akik, illetve amelyek igényes, színvonalas produkciót szeretnének. A gálaműsor egész estét betöltő programja az Ifjú Szivek Táncszínház táncosainak és zenakarának közreműködésével páratlan élményt és értékes szórakozást kínál színházban, kultúrházban vagy akár szabadtéri rendezvényen is.” A bemutató elődadás részeként első alkalommal osztották ki a Pro Traditione díjat - Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolásáért, amelyet Benkó Fruzsina Borbála, Botló Enikő és Botló Ákos, Csiba Júlia, Hégli Máté, Juhász Bence Zsombor, valamint a Parapács zenekar vehetett át. A díjat a Fölszállott a páva 2012 tehetségkutató népművészeti vetélkedőben nyújtott kiemelkedő teljesítményért és a szlovákiai magyarság méltó képviseletéért kapták a díjazottak, (k)
