Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-22 / 18. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 22. Vélemény és háttér 7 Az utóbbi két évtizedben radikálisan megváltoztak a szlovák nyelvhasználati szokások Nem menő az óvá Szlovákiában élve magyarként több hír is mögöttes értelmet nyer, nehéz volt például mosolygás nélkül követni azt a vitát, ami a szlovák nők névhasználatának ügyében bontakozott ki a kulturális tárca és a belügyminisztérium között. TOKÁR GÉZA Az előzmények és a gyakorlat ismeretében igazából az lenne a meglepő, ha a kulturális minisztérium nem akadékoskodna a szlovák nyelv védelmében. Robert Kaliňák belügyi tárcája az anyakönyvi hivatalokról szóló törvényjavaslatban lebegtette meg annak lehetőségét, hogy a vezetéknevüket -óvá végződés nélkül használni kívánó lányok és asszonyok ezt tehessék meg minden probléma nélkül. Korábban csak különféle kiskapukat, például a kisebbségi státuszt lehetett kihasználni a soron kívüli bejegyzéshez. A kezdeményezés azonban a kulturális tárcának nem tetszik, Marek Maďarič minisztériuma a szlovák nyelvtani szabályokra hivatkozva torpedózná meg a kezdeményezést. Túllépve azon, hogy a magyar anyanyelvűek számára mindig is idegenül hangzott az -óvá toldalék használata, a konfliktus arra a furcsa állapotra világít rá, milyen állapotban is van jelenleg a szlovák nyelv, és hogy az állam milyen szerepet játszik a védelmében. Az utóbbi két évtizedben radikálisan megváltoztak a nyelvhasználati szokások. Szlovák végződést használni „nem trendi”: ez a folyamat kisebbségi vonalon látványosan Vadkerti Andrea esetével kezdődött és a popkultűrában folytatódott az angol művésznevekkel. Mindennek tetejébe a névprobléma a szlovák kulturális minisztérium számára csak egy vetülete annak a mániáA belügy szerint magánügy, hogyan ívják nevüket a szlovák nők, a kulturális tárca szerint a nyelv tisztasága szent. nak, ami az angol szavak fokozott használatával, a nyelv- használati készségek romlásával kezdődött a szlovák nyelvben, s jelen van a médiában, a közbeszédben, a közösségi portálok nyelvhasználatában. Miközben a nyelv tisztaságának védőjeként maguk a hatóságok, az igazi nyelvrendőrök szerepelnek. A nagy visszhangot kapó, az államnyelv használatáról szóló jelentésnek csak egy kis része foglalkozott a szlovák nyelv elnyomásával a magyarok lakta régiókban: nagyobbrészt arról szólt, hogy a nyelv tisztaságának védelmében miként kell kigyomlálni az angol kifejezéseket, egyben milyen módon kell okítani az újságírókat meg a médiát. Ilyen körülmények közepette nem meglepő a tárca elutasító álláspontja a kezdeményezéssel kapcsolatban. Szlovákiában a nyelvügyekben dönteni hivatott illetékesek számára a nyelv tisztasága szent. Az látásmódtól függetlenül groteszk vagy tragikus, hogy ezt az álláspontot bizony nemzetiségtől függetlenül a saját állampolgáraik ellen is érvényesítik, ha úgy adódik. A közjót csak egyféleképpen let megteremteni. , (Tüskéscápa-cartoonized/Foto: Benedikovič) Senki ne higgye, hogy az államilag szervezett nyugdíjrendszer biztonságban tartja megtakarításait A nyugdíj, az bizony bizonytalan HORBULÁK ZSOLT Szlovákia kormányán kívül talán senki sem gondolta, hogy az ismételten megnyitott tőke- fedezeti nyugdíjpillérből a megtakarítók tömegesen fognak kilépni. Habár az átalakítások jelentősen csökkentik a várható potenciális hasznot és már-már az egész reform értelmét kérdőjelezik meg, még mindig akkora vonzerővel rendelkeznek, amely a lakosságot kitartásra ösztönzik. Ez az ok pedig nem más, mint az örökölhetőség. Hiába az alacsony hozam vagy az állami ellenkampány, az emberek a nyugdíjalapokba irányuló befizetéseiket a sajátjuknak tekintik. Kis pénz, de legalább az enyém, gondolják sokan. A megnyitás már csak azért is érdekes, mert Robert Fico ilyen blamázst korábban már kétszer átélt. Nem tudni, miért szalad bele egy harmadikba. De úgy néz ki, nem nyugszik, hiszen idővel a közösből még inkább fog hiányozni a pénz. Nem ötletet kívánunk adni a pénzügyminiszternek, de Fico még mindig nem lőtte el az összes patronját. Tulajdonképpen a nyugdíjreform is részben azért volt sikeres, mivel automatikusan, aktív lakossági szerepvállalás nélkül ment végbe. Ezt a passzivitást azonban a saját hasznára is fordíthatná. Ha olyan törvényt hozatna, hogy minden nyugdíjjárulék automatikusan az állami pillérbe irányul, és aki ezzel nem ért egyet, annak nyilatkoznia kellene, máris megugrana a második pillérből kiesők száma. De még a jelen állás szerint sem vonultak el a fellegek a magánnyugdíjpénztárak fölül. A görög államadósság átstrukturálásának talán legnagyobb vesztesei éppen a görög nyugdíjalapok. Mivel sok más európai országhoz hasonlóan többnyire államkötvénybe fektettek, az első ránézésre irigyelt adósságelengedésnek, vagyis az államkötvények értéke megfele- zésének a vesztesei lettek. Már tudjuk, nincsenek egyedül, a spanyol kormány csekélyke 65 milliárddal csapolta meg az ottani nyugdíjalapokat. Ezek után senki se higgye, hogy az államilag szervezett nyugdíjrendszerben, vagyis az L, II., de akár a III. pillérben is biztonságban vannak a megtakarításai. Ha az állam közvetlenül nem is teszi rá a kezét, akkor államkötvényeket vásároltat értük. Ráadásul paradox módon az a helyzet állt elő, hogy az állami nyugdíjak most jobban emelkednek, mivel elérik legalább az inflációt, a magánalapok még azt sem. Igaz, ez a szomorú tény alapvetően a káros állami szabályozás rovására írható. Fel lehet hát készülni, hogy a nyugdíjalapok hányattatásai még messze nem értek véget. KOMMENTAR Prágai példa NAGY ANDRÁS Finiséhez érkezett a cseh elnökválasztási kampány, a hétvégén dől el, hogy Karel Schwarzenberg vagy Miloš Zeman követi-e Václav Klaust. Bár Csehországban csak első alkalommal választanak közvetlenül a polgárok államfőt, mégis több párhuzam vonható az idei csehországi és a jövőre esedékes szlovákiai választások között. Annak ellenére, hogy Szlovákiában hivatalosan még egyik tábornak sincs végleges jelöltje, szinte biztosra vehető, hogy a jobboldalé lesz a progresszív, akár a kisebbségek iránt is érzékenyebb, a demokratikus rendszer iránt elkötelezettebb politikus. A baloldal jelöltje - legyen az maga Robert Fico vagy a Smer elnökének valamilyen bábja - pedig a szlovák többségi mentalitást megtestesítő figura lesz, ahogy ez Csehországban is történik most. Bár Schwarzenbergre valószínűleg felnéz a csehek többsége, álmaiban ki ne szeretne osztrák-cseh főnemes lenni, de a többség leikéhez mégis a bunkód Zeman áll közelebb, az igazi cseh, aki a Be- cherovkát is sörrel issza. Szlovákiában a modem, progresszív elnökjelöltek eddig sorra elvéreztek, mert bár az emberek felnéztek Iveta Radičovára vagy Martin Bútorára, de sosem vágytak egy túl intelligens államfőre - a népnek olyan elnök kell, amely hozzá hasonlít. Aki fákat ültet az elnöki palota kertjébe, a szülőfalujába hordja a külföldi vendégeket és sompálinkával itatja őket, vagy éppen versenyautót próbál vezetni és utána fujarázik. Szép lenne, ha Csehországban végül Schwarzenberg győzne, mert ez azt mutatná, hogy a csehek a többi közép-európai nemzettel szemben már túlléptek saját önző kicsinyességükön és valóban európai formátumú politikust tudnak választani. Nekünk ez sajnos eddig nem sikerült. Ha Zeman legyőzi Schwarzenberget, a szlovák jobboldali pártok számára az nagyon komoly intő jel lesz. Ha nem egyeznek meg időben és nem találnak olyan közös jelöltet, aki nemcsak kicsinyes politikai alkuik eredményeként kel versenyre, hanem a széles tömegek számára is elfogadható formátumú személyiségként, akkor a Smer könnyedén győz. Ami viszont szinte biztos, az az, hogy Szlovákiában a jobboldal nem fog találni olyan jelöltet, aki kampányában fel merné vetni a Beneš-dekrétumok ügyét. Bár nyilvánvaló, hogy Schwarzenberg sem azért nyilatkozott ebben a témában, mert megválasztása esetén bármilyen lépéseket akarna tenni ebben a kérdésben. A dekrétumokat, bármennyire fájdalmasan is érintenek bennünket és a csehországi németeket, valószínűleg sosem fogják megváltozni. De egy olyan államfő, aki azt mondja, helytelen volt az elfogadásuk, az azért egy igazságos és korrekt fickó. Jól jönne nekünk is egy üyen, de sajnos egyelőre nincs a láthatáron. Ám ha mégis Schwarzenberg kerülne ki győztesen, én is újra hinni kezdek abban, hogy nálunk is történhetnek csodák. FIGYELŐ Kétmillió euró a kilépés Kétmillió eurót kell fizetniük azoknak a román képviselőknek, akik kilépnek a Dán Diaconescu-féle Néppártból (PPDD) - derült ki egy nyilvánosságra hozott szerződésből. A dokumentumot az Eve- nimentul Züei napilap ismertette. A lap szerint a populista és szélsőséges párt a 68 képviselőjével és szenátorával hűségszerződést íratott alá. A pártot Dán Diaconescu bulvártelevíziós médiasztár és üzletember hozta létre. Romániában gyakori, hogy az ellenzékben lévő pártokat elhagyják törvényhozóik és kormánypártba szivárognak át. A szerződés szerint annak a képviselőnek is kétmülió eurót kell fizetnie, aki „ellenséges kezdeményezést” indít vagy „nem megfelelő magatartást” tanúsít a párt statútumával, illetve politikai stratégiájával szemben. Már nem veszik el a mobilt Feloldva az évek óta tartó tilalmat, az észak-koreai hatóságok már nem veszik el a külföldiektől a mobiltelefonokat. Eddig a világ talán legelzártabb országába való belépéskor le kellett adni a készülékeket, távozáskor visszaadták a mobilokat. A mobilhálózatot a kormány és egy egyiptomi cég vegyesvállalata működteti. A beutazók a Koryolinktől vásárolhatnak 50 euróért SIM- kártyát, de telefonon nem beszélhetnek észak-koreaiakkal, csak külföldre hívhatnak. Hamarosan az internetet is hozzáférhetővé teszik számukra. A 24 müli- ós Észak-Koreában 1,8 millió mobütelefon van, de a lakosság nem hívhat külföldre. A telefonkészülékekkel és a számítógépekkel sem tud csatlakozni a lakosság az internethez. (MTI)
