Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-19 / 16. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 19. www.ujszo.com A nyelvtudósként és szótárkészítőként is ismert Grimm testvérek kétszáz éve adták közre első mesegyűjteményüket, mely utóbb sokat változott Rapunzel szűk ruhái Az ember életének első 30 esztendeje, ahogy a Grimm testvérek gyűjteményének egyik állatmeséje mondja, a sajátja: ez idő során az ember még egészséges és életvidám. Utána következik a szamártól kapott, tehercipelő 18 év, majd a fogatlan kutyáéhoz hasonló, sarokban fekvő és morgó 12 esztendő; végül pedig csak a majomtól átvett 10 év marad, amikor az ember már tömérdek bolondságot művel, s kinevetik még a gyerekek is. POLGÁR ANIKÓ A Grimm fivérek - Jacob és Wilhelm - még nem voltak 30 évesek, amikor a világirodalom legnagyobb teljesítményei közé tartozó, rendkívül nagy hatású mesegyűjteményük kiadását megkezdték. A 86 mesét tartalmazó első kötet első példányai 1812. december 20-án jelentek meg: a 200 éves évforduló emlékére tavaly év végén elkezdődött, s a 2013-as esztendőben tartalmas programokkal, kiállításokkal folytatódik Németországban a Grimm-év. A nyelvtudósként és szótárkészítőként is ismert Grimm testvérek az első kötethez 1815-ben további 72 történetet csatoltak; a mesék a végleges változatnak számító, a mai modern kiadások alapjául szolgáló, 200 mesét tartalmazó 1857-es hetedik kiadásig számtalan módosításon mentek át, miközben a mesegyűjtemény nemcsak bővült, hanem némely mesék le is cserélődtek. 1825- ben megjelent egy 50 meséből álló, kimondottan gyerekeknek szánt történeteket tartalmazó válogatás is, melyet a harmadik Grimm testvér, a képzőművész Ludwig Emil Grimm illusztrált. A ’Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és házi mesék, Adamik Lajos és Márton László legújabb magyar fordításában Családi mesék) címmel kiadott mesegyűjtemény célcsoportja ugyanis kezdetben nem volt egyértelmű, s a Grimm testvérek által végrehajtott változtatások egyik célja éppen a gyermekolvasók igényeihez való igazítás volt. Az egyik legjellegzetesebb, deszexualizálást célzó változtatás a gonosz varázslónő által fogva tartott, rendkívül hosszú és dús szőke hajú lány, Rapunzel (más néven Aranyhaj, Ra- ponc) történetén mutatható be. A 19. században lejegyzett eredeti nyersebb és naturalisztiku- sabb, mint a sok humorral fűszerezett, számítógépes animációval készített, a populáris hercegnőmániához, a Barbie- sorozat és a Disney-filmek sztereotípiáihoz igazítottan sablonos mai változatok. (Az „eredeti” fogalma persze viszonylagos, hiszen a Grimm-mese egy 17. századi francia történetig, Mademoiselle de le Force Pers- inette című elbeszéléséig, s egy még korábbi olasz változatig, Giambattista Basile Pentame- rone című művéig, végső soron pedig talán Szent Borbála legendájáig, s Danaé antik mítoszáig is visszavezethető.) A Grimm-mesék forrása ugyanis nem feltétlenül (sőt, nem is elsősorban) a nép, még akkor sem, ha a romantika ideáljához igazodva maguk a szerzők is ezt hangoztatták. A mesegyűjtők egyrészt nyomtatásban megjelent régebbi könyveket használtak fel, másrészt szóbeli forrásokat is, ám adatközlőik többnyire polgári családokból származtak, s maguk is a francia elbeszéléshagyományon nevelkedtek. Az egyik legismertebb adatközlő, a kasseli Dorothea Viehmann egy fogadós lánya s egy szabó özvegye volt, egyébként pedig hugenotta származású. Bár gyakran mesemondó parasztasszonyként emlegetik, tulajdonképpen polgárnő volt, bár családját a kertjében termett zöldségekből tartotta el. A népi eredet Rapunzel történeténél sem bizonyítható, bár a főszereplő természetközeli lény, s nevét is a várandós édesanyja által megkívánt növényről kapta, melyért édesapja az életét is kockáztatva mászott át (Képarchívum) a kerítésen, s mely miatt lányát kénytelen volt az ördöngös asszonynak odaígérni. Az ajtó, kapu és lépcső nélküli toronyba zárt lány fogvatartója énekét hallva „kioldotta copfjait, körbecsavarta velük az ablakvas kampóját, majd lehullott a haja, és leért húsz könyök mélyre, s az ördöngös asszony fölkapaszkodott rajta” (Márton László fordítása). Hasonló módszerrel jutott be hozzá a királyfi is, akiíi HRtlftrlw <§rímm Csalábi megélt Mesék, mondák, megdöbbentő gyermeklegendák A 200 + 1 mesét tartalmazó, a Grimm testvérek által véglegesnek ítélt gyűjtemény teljes anyagának fordítása, 10 megdöbbentő szépségű gyermeklegendával együtt a pozsonyi Kalligram Kiadónál jelent meg először, 2009-ben, a magyarul korábban nem olvasható Német mondák vaskos kötetével egy időben. A mondagyűjtemény is igazi családi olvasmány: a sellőkkel, törpékkel, varázslatos lényekkel benépesített, konkrét földrajzi helyszínekhez kötődő helyi mondák mellett a germán törzsekhez kapcsolódó történelmi mondák is helyet kaptak a kötetben., A mese költőibb, a monda történetibb” - így definiálták a két műfaj közti különbséget a szövegkiadók, hangsúlyozva: a monda sajátossága az is, „hogy nem lehet, mint a mese, bárhol otthon, hanem feltételez valamilyen körülményt, s e nélkül vagy eleve nem létezne, vagy csak tökéletlenebbül” (Adamik Lajos fordítása). Érdekes a harmadik műfajnak, a legendának a felbukkanása s a meséhez való kötődése is: a Grimm-me- sékhez csatolt gyermeklegendák a szentek életét és csodatételeit tartalmazó középkori olvasmányok rokonai, ám műfajilag nem teljesen azonosíthatók velük. A keresztény misztikával átitatott, tömörségükben is szívszorító történetek gyermekszereplői többnyire a rideg, ám általuk nem akként érzékelt földi valóságból a legőszintébb gyermeki szentség révén jutnak az „örök menyegzőbe”. A legmegdöbbentőbb az Isten eledele, melyben egy öt gyermekével együtt éhező özvegyasszonytól megtagadott kenyérből vér csordul. Miután az özvegyasszonyon rokonai mégis megpróbálnak segíteni, az három halott gyermeke mellett imádkozva most már nem fogad el földi ételt, csupán azt várja, hogy Isten a két kisebbik gyermeket is jóllakassa. (p-a) hez a Grimm-mese más férfit nem ismerő, cseppet sem szentimentális, inkább gyakorlatias gondolkodású Raponckája azért ment feleségül, mert felmérte, hogy a királyfival bizonyára jobban jár, mint az „öreg ángyomasszonnyal”. A történetben, ahogy a Grimm-mesék- ben nagyon gyakran, egyszerre van jelen a népies (vagy azt imitáló) vaskosság és az emberi ésszel nehezen felfogható, varázslatos titokzatosság. A mese a Grimm testvérek első kiadásában még egyértelmű szexuális utalásokat tartalmazott. Ra- punzelt Gothel azért záratja a toronyba, hogy a férfiakkal való találkozástól megóvja, a lelepleződés pedig abból adódik, hogy Gothel rájön: a lány terhes. Ezt tulajdonképpen maga Rapunzel árulja el öntudatlanul, amikor megkérdezi mostoháját, mi az oka, hogy egyszeriben szorítják a ruhái. A Grimm testvérek, felmérve, hogy ezzel a szakasszal zavarba hozhatják a mesét kisgyereküknek felolvasó anyukákat, már a második kiadásban javították a szöveget, egyszerűen cserfes szájú lánnyá alakítva a főhőst, aki (mikor már majdnem sikerül a királyfival közösen eltervezett szökés) egyszerűen elkottyantja a dolgot fogvatartójának. A Grimm-mesék gyűjteményében hemzsegnek a Rapun- zel-történethez hasonló, számtalan változatban létező, az emberi lélekbe hatoló mesék: elég csak Csipkerózsika, Hófehérke, Hamupipőke, Holle anyó, Piroska (vagy Pirosbú- bocska), Jancsi és Juliska (illetve Jánoska és Margitka) történetét említenünk. Magyarul is számos változatuk ismert, s amellett, hogy a 19. század óta több fordításválogatásban és átdolgozásban megjelentek, a magyar népmesék motívum- és témarendszerét is gazdagították. A vándorlás, a motívumismétlődés a mesék természetes létmódjához tartozik, az egyes alaptörténetek helyi színekkel gazdagodnak, s egy-egy izgalmas mesegyűjtemény fő értéke többnyire nem is maga a történet, hanem az a stílus, amelyben az esetleg bizonyos elemeiben már ismerős mesét előadják. A Grimm-mesék nagy hatását is nyelvi kifejezőerejük, megfogalmazási módjuk alapozta meg. A magyar olvasók számára ezek a mesék egyszerre tűnnek egzotikusnak és meghitt ismerősnek. Ezért is jöttek létre a sajátosan magyar variánsok: a magyar népmesék közt például Hamupipőke fiús változatban szerepel, a megdöbbentő varázsmese, a Bá- tyácska és húgocska pedig Cer- ceruska történeteként. A kiváló fordítások s a hagyományba való beépülés révén magyarrá vált Grimm-mesék a mi gyerekeink mellett is ott lehetnek útitársul. Idegen a városomban Idegen a városomban mottóval novellapályázatot hirdet a lengyel Klodzko 2016 Kulturális Intézet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával. A Visegrádi Négyek Irodalmi Verseny - Narraton V4 Tournee elnevezésű kiírás keretében a Budapestről, Klodzkóról, Brünnről vagy Pozsonyról szóló legjobb elbeszélést keresik, tájékoztatott a pályázat magyarországi partnere, a Magvető Kiadó. A három szabványoldalnál (1800 leütés) nem hosszabb elbeszéléseket március 15- éig lehet elküldeni a narratonv4@gmail.com címre. 2013 áprilisában a lengyelországi két legjobb elbeszélés szerzője meghívást kap a verseny befejezéseként Klodzkóban megrendezendő felolvasásra. A verseny részletes részvételi szabályai a www.narratontournee.eu oldalon találhatók meg. (MTI) LAPAJANL Wass Albert a Jelenkorban írások a nemzeti konzervativizmus irodalomszemléletéről - a Jelenkor januári lapszáma közreadja az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett konferencia négy előadását. Veres András tanulmánya Szabó Dezső újraértékelésére vállalkozik. Angya- losi Gergely a székely ember mítoszát vizsgálja Wass Albert és Nyirő József műveiben. Deczki Sarolta a tisztaság-mítosz jelenlétét elemzi Szabó Dezső, Wass Albert és Nyirő József egy-egy művében. Szé- nási Zoltán Mécs László és Wass Albert költői szerepértelmezését veti össze. A konferencián elhangzott másik négy előadás szövege a Jelenkor februári számában lesz olvasható. A versrovat Aczél Géza, G. István László, Lanczkor Gábor, Toroczkay András, Birtalan Ferenc és Petrence Sándor verseit közli. A prózarovat élén Kon- rád György Vendégkönyvéből olvashatók részletek. Méhes Károly novelláját Király Kinga Júlia regényrészlete, majd Denis Johnson novellája követi. Az esszérovatban Mesterházi Mónika Lanczkor Gábor versét elemzi. Bajkay Éva a Bauhaus- hoz kötődő fotográfus, Kárász Judit centenáriumi kiállításáról ír. Várkonyi György a 35 éve megalakult pécsi fotóművészkor, a Focus csoport munkásságáról von mérleget. A kritikarovatban pl. Bán Zsófia Amikor még csak az állatok éltek című novelláskötetéről, Király Kinga Júlia A test hangjai című prózakötetéről, Tverdota György kétkötetes Németh Andor-mono- gráfiájáról olvashatnak, (jr) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
