Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-19 / 16. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. JANUAR 19. REJTVÉNYSZIGET 15 Szepes Júlia születésének századik évfordulóján A rizsföldek őrangyala K ét emberöltővel ezelőtt, a múlt szá­zad ötvenes éveinek kezdetén, Magyar- országon kormány- programmá emelkedett a déligyü­mölcsök és a rizs termesztése. Az akkori körülmények között ennek komoly politikai jelentősége volt, tekintve, hogy a frissen alakult „béketábor” saját forrásból kívánta biztosítani a lakosság élelmiszer- ellátását. A hamarosan kudarcba fulladt „magyar narancs” kísérleten évtizedekig ékelődtek a humo­risták, viccek garmadája született a citromsárga narancsról. Még Bacsó Péter zseniális filmszatírájá­nak is egyik kulcsjelenete, amikor Bástya elvtárssa] megkóstoltatják a narancsnak kikiáltott citromot. A rizs valahogy kimaradt ebből a sorból. Nem véledenül: bár kevesen tudnak róla, Magyarország nap­jainkban is rizstermesztő ország, ráadásul nem is akármilyen hagyo­mányokkal büszkélkedhet: már fél évezreddel ezelőtt meghonosították az emberiség legfontosabb táplálék- forrását tágabb tájainkon. Az idegen kultúrák - még ha meg­szállókról is van szó - mindig gaz­dagították a helyieket. Ez a török fennhatóságra is vonatkozik: az ő közvetítésükkel ismertük meg a Távol-Kelet egyik csodáját, a tuli­pánt, de a napjainkban kifejezetten magyar fűszernek számító paprikát, a paradicsomot és burgonyát is, amelyet a huncut oszmánok nem a földben megbúvó gumója, hanem a virága miatt termesztettek. A ter­més ugyanis nem érdekelte őket. Viszont a rizst nagyra becsülték. Olyannyira, hogy a Dél-Alföldön meg is honosították. A hódoltság után a bevetett terület nagymér­tékben csökkent, de a termesztés nem szakadt meg, míg a kalapos király, II. József által behívott olasz telepesek újra fellendítették ennek a fontos kultúrnövénynek a termesz­tését. Ök elsősorban a Temesvár melletti lápokon, valamint Szeged környékén több ezer holdon fog­lalkoztak ezzel a tevékenységgel. A hagyomány a későbbiekben is foly­tatódott, így aztán a II. világháború utáni meglehetősen merész progra­mok nem érték felkészüledenül a gazdákat: pontosan tudták, hogyan kell rizst termeszteni. Minden kertész pontosan tudja, melyek az általa gondozott kultú­rák ellenségei. Azt is, hogy minél távolabbról kerül egy-egy növény Míg a narancsot nem sikerült meghonosítani Magyarországon, a rizst igen. A kilencvenes évek elejétől kezdve a rizs vetésterülete azonban fokozatosan csökkent, és ma már mindössze kb. 2-3 ezer hektáron foglalkoznak rizstermesz­téssel. (Fotó: képarchívum) hozzánk, annál kevésbé képes ellen­állni a helyi kártevőknek, tehát kü­lönleges védelemre szorul. Ennek a kérdésnek lett egyik nemzetközileg elismert szakembere Szepes Júlia. A 20. század egyik legjelentősebb növénykutatója száz évvel ezelőtt, 1913. január 20-án Tácon született. Egészen biztosan maga sem gondol­ta volna, hogy valaha is kapcsolatba kerül a tudománnyal, mivel 33 éves koráig keramikusként dolgozott Pécsett és Budapesten. Ekkor nagy elhatározással megszerezte az érett­ségi bizonyítványt, majd beiratko­zott a szegedi tudományegyetemre, ahol 1949-ben biológusként végez, majd megvédi doktori disszertáció­ját. Ezt követően a budapesti Agro­kémiai Kutató Intézet munkatársa lesz, ahol növényélettannal foglal­kozik. Ettől már csak egy lépés a betegségek, azaz a növénypatológia tudománya. Erre hamarosan alkal­ma nyílik, amikor a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemre kerül. Ebben az időben indul be az a nagyszabású program, amelynek célja, hogy Magyarország rizsből a legrosszabb esetben is önellátóvá váljék, de az optimisták úgy gon­dolják, hogy az északabbra fekvő „baráti államok” - Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demok­ratikus Köztársaság - számára is itt termelik majd meg a mindennapi betevőt. Csakhogy a természet nem adja meg egyszerűen magát: a kö­zép-európai klímához nem szokott növény a nedves környezetben fo­kozottan érzékeny a gombafélékre. Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet kopáncsi telepe Sze­pes Júliához fordul segítségért, aki kidolgozza a rizs barnulásos beteg­ségének előrejelzési módszerét, be­biztosítva ezzel a várható termésho­zamot. Módszere olyannyira bevált, hogy nemzetközi hírnevet szerzett vele magának és az országnak. A későbbiekben az Eötvös Loránd Tudományegyetem akadémiai nö­vényélettani csoportjának a kutató­ja, majd nyugdíjba vonulása után a pécsi Takarmánytermesztési Kutató Intézet szaktanácsadója. E Baranya- megyei városban hunyt el 1987. december 22-én. Tevékenységével oroszlánrészt vállalt a magyar nö­vényszövettani kutatásokban és a betegségek előrejelzésének nemzet­közi elismertetésében. Ozogány Ernő az egyik biztosító becézett férfinév későbbre szán spájzol otasz awtójel SVM Cyrano de boll festő régi nagy­ié »ikon i\T jóllakatja német névé» páratlan WoW! oxigén szótő és pedagó­gus latiak. év, angolul fantom eveink száma dunántúli megye­székhely fénév, tőv mutató­szócska növény« lepte (tó) amietyf Ha run al. hires becézett Erzsébet E elront, elhtbéz T norman­nok, szláv ^ eineve- ” „.Z-éó-ó,— — szab br# paraszt v kártya­játék fötd.ném hajfonat eínás­pagoi szovjet tábornok 1/2 “V“ V08 jele d.túli folyt ▼ sp mió- máiké öltógei ► ír női néi ás} olyl munchen reptér v szaporí­tóanyag T— V ZsMsge szerelme kálium Róyget P6 nyom szélei* íneMai színész estély ...▼.... V. R. nátrium —▼---­af r állam —w—. kártya sápokat megmu» lai D magyar szín nő örömteli kétüléses kerékpár lokéttánc ► kötőszó régi é -afr állam-bei a túl­nyomás egysége am neger énekes (Sammy) göm&ó­lyödik puhaies ?:ö áiiat férfinév —w— katonai, rőv. felvidéki község, mai neve 21 H jTj^pC rtyú gő eve A utas a Halál: sah-fiSm elme v istrium és aktiniuwn; állam, angolul kilo­gitározás rapstyára tőr-Lou« szintén ► félédes * ► üti ► kubkíll- ügymsn v ón jele angol salata' kietlen homokos terület m ratMU Mm y holland autójel —*— koordmá tá alapp Kanada NOB-jele Elte­xasi város haszon­növény megad ► Bery IHK m ÉM >B Milánó németül dzsúdó pontérték ----T" de uté­rium jele spórolós 1 I férfinév másod­perc jele » ftziká­osztás közepe' felvidéki város bec.Erika kérdő­szócska díszes, nagy épület-1 forró zsír hangja vonatk névmás e napon —v— öngyúj­tó lehet ilyen 2/2 Metró T“ csodate­vő kebel* színészi alakítás üres gög guale “V három,öl ► Dárda,ms (horvát n erotikus (rtdköitő levitt *«” speciális ige-rag undor ..V" ke­cé g elemző ► ott, a pincében * népi — og mohámé dón pap láma ► valamely időtől —w---­pí B oci­szelet név -sza porllls bee Ede ----▼---­há zikó ► ráción idős ci­gány, népiesen wp gép- . típus w előtag só­Heves határai* tonna nagy­darab, ^ kűvér eme T~

Next

/
Thumbnails
Contents