Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-19 / 16. szám, szombat

2013. január 19., szombat 7. évfolyam, 3. szám Kiemelt programok Év végéig mintegy három­száz kulturális eseményt rendeznek a városban, öt elsődleges . szempontra (például a borvidék, a kö­zépkori épített örökség, a vas- és acélgyártás témá­ja) és négy személyiségre bontva jelennek meg. (Márai Sándor író, Oel- schláger Lajos kassai építőművész, Gyula Kosi­ce, kassai magyar szárma­zású argentin szobrász és Juraj Jakubisko filmren­dező). Prioritásnak tekin­tik a másik idei európai kulturális fővárossal, Marseille-jel való együtt­működést is. A legnagyobb érdeklődés­re számot tartó rendezvé­nyek közé tartozik a Febio Fest film- és televíziós szemle márciusban kez­dődő 20. évfolyama, a Tokiói Szimfonikusok június 29-i fellépése Ka- zuhiro Koizumi vezényle­K0SICE2013 tével, valamint a hely te­levíziók nemzetközi fesz­tiválja, a júniusi Arany Koldus (Zlaty zobrák). Júliusban rendezik meg a zsidó kultúra egyhetes fesztiválját, a Mazel tov- ot, amelyet krakkói és budapesti együttműkö­déssel hoznak létre. Szep­temberben várhatóan a Közép-európai Színhá­zak Fesztiválja csalja a legtöbb látogatót Kassára, október elején pedig a Kassai Nemzetközi Jazz- fesztivál, a régió legré­gebbi ilyen jellegű ren­dezvénye. Kiemelt esemény az Új Tánc Napjai (New Dance Days) október 24-től 27-ig, valamint a novem­beri Új Zene Világnapjai (ISCM World New Music Days). Utóbbit 90 éves története során idén elő­ször rendezik meg Szlo­vákiában. Use the city! (Használd a várost!) - ez Kassa nyertes pályázatának szlogenje. A szervezők azt kívánták ki­fejezni, a kassaiak és az odalátogatók az utcákon és a köztereken is vegye­nek részt az ott kínált kul­turális programokon. Mindez nemcsak az óvá­rosra, hanem az eddig el­hanyagolt, korábban ipa­rilag hasznosított külterü­letekre is vonatkozik. Az utcaművészet is komoly szerephez jut: a graffiti, az utcaszínház, a különböző ifjúsági szubkultúrák be­mutatkozása. (MTI/juk) A projektet átható idea a város történelmének, többnemzetiségű jellegének, hagyományainak bemutatása Kassa: kreatív nyitás Európa felé Az EKF 2013 hivatalos, zártkörű megnyitóját a Kassai Állami Színházban tartják (TASR-felvétel) Minden nehézség, bot­rány ellenére valami érezhetően megmozdult Kassán, amióta 2008 szeptemberében meg­született a döntés, hogy 2013-ban a kelet-szlová­kiai központ lesz Európa egyik kulturális főváro­sa. Kassa a „Támogatjuk a kreativitást” szlogen­nel fémjelzett Interface projektnek köszönhető­en győzedelmeskedett nyolc hazai város felett. AAARSOVSZKY MIKLÓS A rangos cím elnyerése nél­kül aligha jutott volna ennyi pénz kulturális célt szolgáló, a város arculatát megváltoztató beruházásokra, melyek a vára­kozások szerint a kreatív gaz­daság irányába tolhatják a je­lenleg inkább iparvárosként el­könyvelt Kassát. Szlovákia történetének leg­nagyobb kulturális projektjé­ben több módosítást követően 20 kiemelt beruházás szerepel. Ebből nyolcat a város, hetet a megyei önkormányzat, hármat a kulturális minisztérium által fenntartott intézmények, ket­tőt nonprofit szervezetek bo­nyolítanak le. A művészetek leendő fellegvárai Egyáltalán nem szokatlan, hogy a jelentős léptékű beru­házások nem készülnek el időre Európa Kulturális Fővá­rosaiban. Nincs ez másként Kassán sem, ahol a kulturális munkacsoport vezetői gyak­ran hangsúlyozzák: a beruhá­zások legfőbb kérdése a fenn­tarthatóság. A legnagyobb kiemelt beru­házás - 26 millió eurós költség- vetéssel - az egykori laktanyák­ból kialakítandó Kaszár- nya/Kultúrpark. A belváros szí­véhez közeli, 19. század végén épült komplexumból „kreatív kulturális gyárat” alakítanak ki, mely a tervek szerint a hagyo­mányos és a modern művé­szeteknek, az ifjú alkotóknak és befutott képzőművészeknek egyaránt teret ad. A cél a város kulturális központjának létre­hozása, egy olyan fórumé, ahol színházi előadások, koncertek, konferenciák, workshopok, ki­állítások, interaktív tárlatok, alkotóműhelyek, hang- és vi­deostúdiók, szabadtéri rendez­vények egyaránt helyet kapnak. Az intézmény kapunyitása ta­vasszal várható, egyebek mel­lett olyan nagyszabású rendez­vények helyszíne lesz, mint a Nyár a parkban fesztivál. Kiemelkedő jelentősége van a város leendő Műcsarnokának (Kunsthalle), melyet az 1957 és 1960 között épült egykori fe­dett uszoda átalakításával hoz­nak létre. Az építészeti szem­pontból egyedülálló épület évekig siralmas állapotban volt, felújítása és átalakítása több mint 8 millió euróba kerül. A tervek az idő folyamán itt is vál­toztak, a várható végeredmény szerint a vízfelületnek köszön­hetően egy különleges kiállító- csarnok és további kisebb ter­mek lesznek az épületben, me­lyekben elsősorban a vizuális művészeteknek szentelt nem­zetközi tárlatok kapnak helyet. Megnyitására szintén várni kell. A hosszútávú fenntarthatóság szempontjából legvitatottabb intézmény első kiállítását a programsorozat négy kiemelt személyiségéhez tartozó, 1924-ben Kassán született, de Argentínában élő vizuális művész, Gyula Kosice - valódi nevén Fernando Fallik - mun­káságának szentelik; a megnyi­tó várhatóan júliusban lesz. Akárcsak Európa korábbi kulturális fővárosai, Kassa is ar­ra törekszik, hogy az arculatvál­tás ne csupán bizonyos épületek átalakításából, rendeltetésének megváltoztatásából álljon. Szépülő parkok, épülő közösségek Gyakran hangoztatott szempont volt a környezetvé­delem, valamint a város zöld­övezeteinek kiterjesztése, revi- talizálása. Négy városi parkot újítottak fel azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az európai nagyvárosok mintájára a kassai parkok is a pihenésre, kikap­csolódásra vágyók gyakran lá­togatott helyszínévé váljanak. A leginkább rendhagyó be­ruházás kétségtelenül a SPOTs projekt: az elhanyagolt egykori lakótelepi hőcserélő-állomások átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a belvárostól távolabb eső városrészekbe is „eljusson” a kultúra, egyben erősödjön az egy lakókörnyezetben élők összetartozása. A megvalósítás nem korlátozód ik csupán az ob­jektumra, az egész mikrokör­nyezet kulturáltabbá válását szeretnék elősegíteni. A közös­ségi élményt hivatott nyújtani az 1954-ben épült Fesztivál téri amfiteátrum felújítása is. Az egykor szebb napokat látott, 12 ezer ember befogadására al­kalmas komplexum sokáig ki­használatlanul állt, átépítésére versenypályázatot hirdettek, de a győztes projektből nem lett semmi. így végül a színpad és annak tetőszerkezete, az ülőhe­lyek, az öltözők és a mellékhe­lyiségek, továbbá a hangosítást, világítást és vetítést szolgáló műszaki berendezések felújítá­sára korlátozódott a beruházás. Élő kultúra, eleven történelem A megyei önkormányzat több mint 10 millió eurós költségve­téssel dolgozik az általa kezelt beruházások lebonyolításán, egyebek mellett a Kelet-szlová­kiai Múzeum, a Kelet-szlovákiai Galéria, a színházak (a Kassai Thália Színház, a Kassai Báb­színház), a Bocatius Könyvtár felújításán, létrehozva ezzel a kultúra nyitott zónaként funk­cionáló szigeteit. Az egész pro­jektet átható idea a város törté­nelmének, multikulturalitásá- nak, többnemzetiségű jellegé­nek, hagyományainak a bemu­tatása. Ezt a célt szolgálják az olyan beruházások is, mint a vá­ros jelképének, a Szent Erzsé- bet-székesegyháznak a felújítá­sa, a Miklós-börtön és a kassai Rodostói Ház kínálatának bőví­tése, a várrom területének von­zóbbá tétele, a hat belvárosi ut­cából álló kézművesnegyed ki­alakítása. A kulturális évad beruházá­sai között alig találni olyat, me­lyet ne ért volna kritika. 2013 végén csak részben kapunk vá­laszt arra a kérdésre, hogy Kas­sa élt-e az egyedülálló lehető­séggel. Ami utána jön, még fon­tosabb lesz a város fejlődése, jö­vője szempontjából. Rávilágít arra, hogy a minden területen áhított fellendülés csak szépre­ményű terv volt-e vagy valóság. S0S!CE2Ö13 Az elmúlt hónapokban négy városi parkot újítottak fel szerző felvételei) Az egykori kaszárnyák kreatív kulturális gyárrá válnak

Next

/
Thumbnails
Contents