Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-17 / 14. szám, csütörtök

Iskola utca 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 17. több millió emléklapot tartalmaz, amelyekben megtalálhatók a holokausztban meggyilkolt áldoza­(Fotók: képarchívum’ Yad Vashem, a Nevek Csarnoka tok neve és személyes adatai Nem csak a népirtó politikára kell összpontosítani az oktatásban - a személyes történetekre is Izraeli „diák” lehettem... A szlovákiai oktatási mi­nisztérium pályázatára sokan jelentkeztünk az ország különböző pont­jairól, olyan pedagógu­sok, akik a holokauszt oktatása terén már „le­tettünk valamit az asztalra”. KRÁLIK ZSUZSANNA A tét nem volt kicsi: a jeru- zsálemi Yad Vashem Holoka­uszt Mártírok és Hősök Emlé­kezete Intézet, a pozsonyi Izra­eli Nagykövetség és a pozsonyi Milan Šimečka Alapítvány szervezésében egyhetes izraeli tanulmányúton és továbbkép­zésen való részvételre nyílt le­hetőség a szlovákiai nevelési­oktatási intézményekben tevé­kenykedő pedagógusoknak. A felhívásra beérkezett pályáza­tok alapján az értékelő bizott­ság javaslatára 23 szlovákiai pedagógus kollégámmal vehet­tem részt tavaly decemberben egy egyhetes tanulmányúton másodmagammal magyarként. A Yad Vashem a Holocaust Áldozatainak és Hőseinek Izrae­li Emlékhatósága, 1953 óta működik Jeruzsálemben az Em­lékezet hegyén. Az Intézet a ho­lokauszt áldozatainak emlékhe­lye, az egyik legjelentősebb do­kumentációs és tudományos ku­tatóközpont. A Yad Vashem in­tézet kéthetes tanfolyama az an- tijudaizmus, az antiszemitiz­mus, a mindenkori népirtás kér­déseinek megismerését tűzi ki célul, feldolgozza a holokauszt történetét, módszertani segítsé­get ad az iskolai munkához, az egyetemes és a szlovákiai tanul­ságok, következtetések levoná­sához, a legmodernebb eszkö­zöknek a tanításban való fel- használásához, egyben a témá­hoz kapcsolódó emléknapok, rendezvények szervezéséhez. A képzés lehetőséget nyújt Izrael megismeréséhez is. Ä hosszan kinyúló terület múzeumnak, ki­állításoknak, emlékműveknek, kutatói és oktatási központok­nak, archívumoknak és könyv­tárnak ad otthont. Az iskola sokrétű, tanári továbbképző programot kínál fel, amelynek célja az aktív támogatás és a vi­lág minden sarkán lévő pedagó­gusokkal való eleven tapaszta­latcsere. Egyik fő feladata ezen­kívül általános, ill. gimnáziumi osztályok számára oktatási egy­ségek fejlesztése. A tömegtájé­koztatás feljavítása és hatékony­sága érdekében a Yad Vashem számára a legmodernebb médi­ák használata magától értetődő, ezért sok anyagot kínál az inter­neten letöltésre, számos oktatá­si egység multimédia-csomag­ként áll rendelkezésre. Az egy hét alatt sokszor napi 5 előadást hallgattunk meg, illet­ve pedagógiai-módszertani fog­lalkozásokon vettünk részt, vi­tatkozhattunk, kérdezhettünk és kutathattunk. Tanáraink kö­zött volt Yehuda Bauer akadé­mikus-tanácsadó, a Tel-Avivi Egyetem tanára, Ráfi Vágó, Chava Baruch, az izraeli Yad Vashem képzési vezetője, Miri­am Mouryc, csoportunk cseh ve­zetője, irányítója, tanára, izraeli írók és történészek, túlélők és le­származottaik, vallásos és világi zsidók. Az előadások témái egymásra épültek, például szó volt a zsidó gettókról a II. világ­háború alatt, külön fejezetet szenteltek a mindennapi élet­A Siratófal nek, a gettóbeli hierarchiának, a kulturális és vallási életnek, boncolgattuk a zsidó zenét a ho­lokauszt alatt, verseket, melye­ket a koncentrációs táborokban írtak, rajzokat, melyek „me­sélnek” nekünk az aldcori bor­zalmakról. Be kell valljam, a szombati napot vártam a legjobban. Ez a nap Jeruzsálem nevezetessége­inek bemutatásáról szólt, ide­genvezetőnk a legapróbb részle­tességgel vezetett be Izrael poli­tikai és vallási központjába. A keresztények, a zsidók és a mo­hamedánok egyaránt szent vá­rosként tisztelnek. Itt található a Golgota, ahol a Biblia szerint ke­resztre feszítették Jézust. A Via Dolorosa vezet fel oda, ahol haj­danán a kereszt állt, melyet más néven a fájdalom útjának ne­veznek. A legérdekesebb szá­momra a Szentsír-bazilika volt, ahol vélhetően Arimateai József eltemette Krisztus testét. 1600 éve tartják a keresztény vallás szent templomának. Itt találha­tó egy vöröses márványlap, amelyre a hagyomány szerint a sírba tétel előtt lefektették Jézus holttestét. Az emberek letérdel­nek, ráhajolnak, csókolják, va­rázserőt, energiát tulajdoníta­nak neki. A Siratófal remekhely­szín volt arra, hogy betekintést nyerjünk a zsidó kultúra elké­pesztő sokszínűségébe. Az zsidó emberek a legkülönbözőbb ru­hákat viselik, mégis összetar­toznak. Tanulásunk alatt rá kellett jönnöm, hogy amit mi Szlo­vákiában a holokauszt oktatá­sa címén csinálunk, az éppen az a módszer, amiről minden előadónk azt mondta: „Úgy nem szabad tanítani, hogy...” A zsidóság része volt a mo­dem civilizációnak, ezért a tanároknak nem a zsidó em­berek meggyilkolásával kell kezdeniük a - szűkebb érte­lemben - holokauszttal fog­lalkozó órákat, hanem a két világháború közötti európai zsidó kultúra és élet részletes bemutatásával. Nemcsak a nácik népirtó politikájára kell összpontosítani, hanem olyan személyes történetekre is, me­lyek megismerése képessé te­szi a diákokat arra, hogy be­leéljék magukat az áldozatok helyzetébe. Az elkövetők el­vették az áldozatok otthonát, tárgyait, ruháit és - ami a leg­fontosabb - emberi identitá­sukat. A náci Németország célja az volt, hogy a zsidókat megfossza emberi méltósá­guktól, sárga foltokká, teto­vált számokká és tömegsírok halottaivá változtassa őket. A Yad Vashem munkatársai nagy hangsúlyt helyeznek az áldozatok mindennapi életé­nek és a leküzdhetetlen ne­hézségek közötti túlélésért folytatott küzdelmüknek a bemutatására. A tettesek és a csendes kívülállók átfogó be­mutatása kivételesen nehéz feladat a tanárok számára. A diákoknak meg kell érteniük, hogy nincsenek egyszerű vá­laszok arra, miként volt em­berileg lehetséges a brutális cselekedeteket elkövetni vagy közömbösnek maradni ilyen tömeges méretű szenvedés láttán. A holokauszttal kap­csolatos tanulmányok részét képezi a szembesülés ilyen kérdésekkel: miért gyilkoltak zsidókat a német fegyveres erőkben szolgálók? Miért állí­tották a koncentrációs tábo­rok környékén lakók, hogy nem tudták, mi történik a közvetlen közelükben? Embe­ri dilemmákat kell bemutat­nunk, és arra bátorítani a diá­kokat, hogy gyakorolják a kri­tikai gondolkodásra való ké­pességeiket - és ne elégedje­nek meg leegyszerűsített vá­laszokkal. Éppen ezért megpróbálom becsempészni a tanórákba, a rendezvényekbe a Jeruzsálem­ben tanultakat. Bizony nem könnyű feladat! De állok elébe, hiszen nagyon sok a fehér folt, az elvégzendő feladatunk ezen a területen. A szerző a Selye János Gim­náziumtanára Négy kórusban szinte minden nemzedék énekelt Márais hangversenyek TÓTH MÓNIKA Kassán, a Márai Sándor Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um és Alapiskola mellett működő Csengettyű Gyermek- kórus és a Leánykar immár ál­landó vendége a Csermely kó­rus Újévi Hangversenyének. A kassai magyar közösség ezen rangos eseményén idén a Csermely kórus 40. születés­napját és egyben az Újévi Hangverseny elindításának 15. évfordulóját is ünnepelte. Kórusaink iskolánkban na­gyon közkedveltek, hiszen már 44 éve folyamatosan működ­nek Ferencei Andrea és Ke- keňák Szilvia kiváló karnagyok vezetésével. A kórusok az Újévi Hangversenyre a felkészülést még a múlt év nyarán szerve­zett telkibányai kórustáborban elkezdték. Repertoárjukat a rendszeres heti próbákon és a hétvégi összpontosításokon tö­kéletesítették. Nagy örömünkre szolgált, hogy az adventi időszakban si­került egy többnemzedékes zenés áhítatot létrehoznunk a kassai református templom­ban. Ugyanis az ősz folyamán megalakult a Kicsinyek Kórusa, amely az alsó tagozatos alapo­zást végzi. Ezenkívül kurió­zumnak számít, hogy a tanári karból is szerveztünk egy ka­marakórust, mely az adventi áhítaton mutatkozott be a szé­lesebb kassai magyar publi­kumnak és a szülőknek. így te­hát iskolánkat négy kórus kép­viselte, ami nem mindennapi dolog. Repertoárjukban adventi és karácsonyi kórusművek szere­peltek, elsősorban magyar ze­neszerzők alkotásai. Bár a kórustagok feláldozták a téli szünet két napját, kárpó­tolta őket a Művészetek Háza megtelt nézőterétől felhangzó tapsvihar. Mindnyájan büszkék vagyunk arra, hogy a Márai Sándor Gimnázium és Alapis­kola diákjai és tanárai lehe­tünk. Koncertjeinkkel mi is hozzájárultunk a karácsonyi ünnepkör és az Újév fényének emeléséhez. A Csermely kórus idei Újévi Hangversenyén (A szerző felvétele) BESZÓLÁSOK DIÁKOKTÓL TAKARÓKNAK- Milyen közösségekhez tar­tozik egy átlagos ember élete során?-Facebook!- A Canova-szobornál oda kel­lene írni azt is, milyen anyag­ból készült.- Mi? Ez egy szobor?- Hallottak már általános isko­lában valamit Octavianusról?- Az valami polip, nem?- Miért nem voltak az ókori drámákban felvonások?- Mert nem volt függöny.- Mondjanak külföldi egyete­mi városokat, ahová ösztöndí­jat szerzett a magyar hallga­tóknak Klebelsberg!- Debrecen.- Melyik mai ország helyezke­dik el nagyjából az ókori Per­zsia területén? „I” betűvel kezdődik.- Itália.- Melyik lehet az az állat, ame­lyet eleink sokoldalú haszno­síthatósága miatt háziasítottak?-A macska. írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen várjuk diákok, tanárok beszámolóit is­kolájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diákokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy az ujszo@ujszo.com e-mail- címre küldhetnek el. Kéijük, hogy a fotókat jpg formátum­ban, külön csatolják a küldeményhez, ne a Word dokumen­tum részeként.

Next

/
Thumbnails
Contents