Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-16 / 13. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 16. Régiósport 19 Az aarhusi aréna folyosóján rótta a köröket Bőgi Sándor dunaszerdahelyi ultrafutó Sérülten is csúcsformában Dunaszerdahely/Aarhus. Az előző időszakkal ellentétben már az új esztendő első napjaiban nemzetközi viadalon vett részt, és csúcsformában versenyzett Bőgi Sándor, a hatnapos ult- ramaratonfutás korosztályos világrekordere. ÁGH ISTVÁN Bőgi Sándornak (1-es rajtszámmal, balról az első) is tapsoltak A hatvankét esztendős dunaszerdahelyi vasember négy korosztályos szlovák csúcsot produkált az Aarhus 1900 24 hours Indoor Run nevű 24 órás futás harmadikfelvonásán. „Tudatosan választunk párt- fogoltunknak olyan megmérettetéseket, zömmel rövidebb távokon, melyeken kamatoztathatja képességeit, csúcsokat ostromolhat, s dönthet meg. így volt ez a dániai versenyen is, ahol a szervezők négy kategóriában, hat-, tizenkét és huszonnégy órás futásban, valamint 100 kilométeren hirdettek győztest. A futók az aarhusi sportcsarnok folyosóján, egy 251 méteres körpályán rótták a A háromfős dunaszerdahelyi alakulat dániai kiruccanását reptéri sztorik tarkították. Schwechatban Bőgi Sándor csúcskategóriás futócipője vált gyanússá a személyi ellenőrzést végző biztonságiaknak. Alighanem azt hitték, hogy a kipámázott talpban kábítószert rejtettek el, ezért tüzetesen átvizsgálták az ultrafutó lábbelijét. Mivel mindent rendben találtak, továbbengedték. „Amszterdamkilométereket. A Spartathlon tapasztalataiból okulva Sándort ismét elkísértük, s Hideg- héty Tiborral mindenben a segítségére voltunk, hogy teljesítse a kitűzött célokat” - nyilatkozta a háromszoros spártai hős egyik főtámogatója, Mészáros József. „Az októberi Spartathlon után nem sokat pihentem. Már az ősz végén elkezdtem a felkészülést, hogy az új év elején sikerrel vehessem az előttem tornyosuló akadályokat. Sajnos, Aarhusba sérülten utaztam, ból a dániai Billundba repültünk, ahol ugyan szerencsésen földet értünk, de poggyászunk az átszálláskor nem került a gépre, a holland fővárosban maradt. Sándornak a felszerelésből csupán az úton viselt kompressziós zoknija és a futócipője maradt. Azonnal intézkedtünk, de az érintettek nem szavatolták, hogy csomagjaink a rajtig megérkezhetnek Aarhusba. Billundban autót béreltünk, s Aarhusba ideggyulladás gyötört. Ennek ellenére vállaltam a megmérettetést. A múltban még magányos farkasként jártam a versenyekre, de Görögország után Dániában is voltak segítőim, a kiváló csapatmunka volt a siker záloga. Nekem csak futnom kellett, támogatóim pedig a szervizt biztosították” - emelte ki a két csallóközi segítőtárs szerepét Bogi Sándor, aki a rangos viadal első szlovákiai futójaként került a viadal krónikájába. „Buzdítottuk, olykor néhány kört mellette futottunk, tápláutaztunk. Ott mezt és nadrágot vásároltunk, hogy legalább a versenyzéshez legszükségesebb felszerelést bebiztosítsuk. Szerencsénk volt, éjszaka autós futár szállította poggyászunkat Aarhusba. Reggelre már a teljes felszerelés - sportszerek, kötszerek, tápszerek, kenőcsök, injekciók, fájdalomcsillapítók - a csapat rendelkezésére állt” - elevenítette fel a stresszkeltő pillanatokat Hideghéty Tibor, (ái) A dunaszerdahelyi trió reptéri kalandjai Újra bajnokikon fociznak a bodrogszerdahelyiek Pazar őszi mérleg ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Bodrogszerdahely. Szurkolók, vezetők és játékosok viszonylag gyorsan rájöttek: foci nélkül lehet élni, de nem érdemes. T örtént ugyanis, hogy 2011 nyarán teljesenkiapadtakahelyi sportegylet anyagi forrásai, ráadásul a helyi önkormányzat sem volt képes segíteni, így a felnőtt-, az ifjúsági és a diákcsapat is kilépett a bajnokságból. A labdarúgók szétszéledtek, a vezetők nem gördítettek akadályo- kattávozásukelé. „Felnőttcsapatunk nyolcadikként zárta a kelet-szlovákiai V. liga délkeleti csoportja 2010/ 2011-es évadját, ám kénytelenek voltunk bedobni a törülközőt. Kölcsönbe adtuk a játékosainkat, így bármikor visszatérhettek hozzánk. És vissza is jöttek” - eleveníti fel a tavalyi történéseket Takács Józsefbodrogszerdahelyi klubelnök. Nyáron ismét belevágtak a foci újjáélesztésébe, s a vezetőség munkájába Novák Adrián és Haminda Marián személyében két aktív labdarúgó is bekapcsolódott. Legnagyobb örömükre a helyi önkormányzat képviselőtestülete is gyors és hatékony segítséget nyújtott, így elhárult minden akadály, bejelentkezhettek a tőketerebesi területi bajnokságll. osztályába. „A nyári felkészülési időszakot huszonnégy játékossal kezdtük, később a keretet tizenhat főre csökkentettük. Hajdani focistáink közül kilencen jelentkeztek játékra, sőt olyanok is visszatér- tekagárdához, akik néhány évvel ezelőtt szögre akasztották a csukát. Szurkolóink is nagyra értékelik, hogy őszi bajnokként zártuk az idényt, tizenhárom meccsen egyetlenegy pontot sem hullajtottunk el, mindössze a legnagyobb ellenlábasunk, a bodrog- szentesi csapat otthonában szenvedtünk 2:0-ás vereséget” - tette hozzá Takács József, aki 2004-től áll az egyesület élén. A Bodrogköz második legnépesebb községének csapata az ősz után pazar, 60:10-es gólaránnyal büszkélkedhet. A leg- eredményesebbgólvágókközött az idősebb korosztályt képviselő Proc Viktor és az alakulat harcos benjáminja, Belász Dominik neve szerepel. Társaikkal együtt ősztől mindketten magasabb osztályban szeretnének futballozni. (áb) HIRKOSAR ., helyi) - 6 órás futás: 49,991 km (korosztályos szlo■ Atletika vák csúcs - kszcs.), 12 órás futás: 89,933 km (kszcs., 3. AARHUS 1900 24 HOURS INDOOR RUN 24 órás 24 órás futás: 141,068 km (kszcs), 100 km: futás - 60 éven felüliek: 1. Bőgi Sándor (dunaszerda- 14:34:18 óra (kszcs). (ái) > írjanak > Hívjanak > Jelentkezzenek A Régiósport elérhetőségei: 0 Új Szó szerkesztősége, Régiósport Lazaretská 12 814 64 Bratislava 1 ® 0908/794 266 @ ujszo@ujszo.com Rólunk, nekünk készül ez a sportoldal A szenei Gilbert Katalint Szeredbe hívják edzősködni, egyelőre fontolgatja a második vonalban szereplő női kézilabdacsapat ajánlatát Tavaly még első ligát játszott a volt egyetemi világbajnok SUSLA BÉLA A szenei Gilbert (Racskó) Katalin családjában szinte valamennyien nagyon közel álltak a sportoláshoz. Az ő esetében sem hullott tehát messze az alma a fájától, Kati a kézüabdát választotta. Egészen tavalyig aktívan játszott, mégpedig az első osztályban. Most egy más jellegű kihívás előtt áll: megszólították őt a szeredi második vonalbeli klubból, nem vállalná-e az edzői posztot. Katalin egyelőre fontolgatja az ajánlatot... Ki adta a családban a legnagyobb impulzust ahhoz, hogy ennyire közel kerüljön a sportélethez? Megboldogult anyukám alapozta meg sportkarrieremet, mégpedig az alapiskolában, ahol ő testnevelés szakosként dolgozott. Nagyon sokat köszönhetek Mészáros László tanár úrnak is, aki a sportkört vezette, de foglalkoztunk például atlétikával is. Nyolcadikos voltam, amikor megnyertem a szlovákiai bajnokságot hétpróbában, olyan eredménnyel, amely még ma is érvényes csehszlovák rekord! Gimnazistaként viszont már kizárólag a kézilabdára kezdtem összpontosítani. Az ificsapatban már a csapat egyik erőssége volt. Hogyan alakult a folytatás? Az ifikkel csak iskolai bajnokságot játszottunk, Gábris Ferenc volt a csapat edzője. Nemsokára viszont egy óriási fordulat állt be a szenei női kézilabdában. Többéves kihagyás után létrejött a felnőtt női együttes, s az ificsapat egyesült a felnőttekkel. Lényegében akkor kezdődött el profi pályafutásom, mindössze 16 éves voltam. A szenei együttes a második ligában szerepelt. Voltak feljutási ambícióik mindjárt a felnőttek újraindulását követően? Egyértelműen azzal a céllal indultunk, hogy szeretnénk az első ligában szerepeim. Ez sikerült is, ami óriási szenzáció volt a Napfényes-tavak városában. Átlagosan mintegy 200- 250 néző buzdított az otthoni meccseinken, fantasztikus érzés volt. Az 1989-es politikai-társadalmi változások nem lendítették fel a szenei kézilabdát, sőt! így máshol próbálkozott. Negatív változásokra került sor klubunk életében. Nem akadtak szponzorok, kevés volt a pénz. A női csapat így négy év után megszűnt. En Nyárasdon folytattam, ahol abban az időben az első csehszlovák ligában szerepelt a csapat. A csallóközi együttesben egy évig szerepeltem, majd az egyetemi tanulmányaim során kerültem a pozsonyi Starthoz. Szélsőként játszottam a fővárosi együttesben. Bekerültem az egyetemi válogatottba is, amellyel világbajnok lettem. Az edzői pályát fontolgatva... Akkor úgy érezte, ennél szebb kézilabda-időszak már nem jöhet az életében? Tény, hogy csodálatos dolog volt ott állni a dobogó legfelső fokán. Akkor még nem tudhattam, hogy jön egy újabb szenzációs szenei időszak. Huszonhét éves voltam akkor. Megtettem az első szervező lépéseket, megszólítottam korábbi edzőmet, Gábris Ferencet. Összehívtuk a volt csapattársakat, megbeszéltük a folytatást. Valóban egy újabb fantasztikus időszak következett, s büszkén mondhatom el, hogy lényegében megalapoztam a későbbi szenei női kézilabdát. Aminek köszönhetően a csapat ma is a WHIL-ben szerepel. Volt aztán még egy állomás a sportolói pályafutásában. Miért jött a váltás? A szenei nagycsapat szétesett, mások váltottak bennünket. Nem a kondíciómmal voltak gondok. Valahogy úgy éreztem, most már folytassák a fiatalabbak, új edzővel. Egyszerűen hiányzott a régi gárda... S így jött a váltás Modorba, ahol még tavaly, 39 évesen is első ligát játszottam. Ott is azért fejeztem be, mert nem futotta az időmből a gyerekeimre, az utazásra, a fitneszre, valamint a kézüabdára is. Mennyire lepte meg a szeredi felkérés az edzői posztra? Nagyon! Jelenleg még fontolgatom, hogyan lépjek tovább. Imádom a kézilabdát, s így mellette szeretnék maradni... Egy kis frissítő (Képarchívum) lékkai, tápszerekkel, vitaminokkal vártuk csapatunk frissítőasztalánál, esetenként pedig megmasszíroztuk. S közben a riválisok segítőtársaival is konzultáltunk, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Megjegyzem, még nagyon az elején tartunk, van mit tanulnunk” - ecsetelte a segítőtársak szerteágazó feladatait Hideghéty Tibor, a csallóközi ultramaratonista másik főtámogatója. Kezdetben nyolcvanhármán rótták a köröket, a huszonnégy órás futás viszontagságait azonban csak hatvanhárman vállalták. Bogi Sándor előbb a 6 órás (49,991 km), majd a 12 órás futásban (89,933 lön) javította meg a korosztályos szlovák rekordot, s a 24 órás futás céljában produkált eredménye (141,068 km) is új szlovák csúcsként került a krónikába. A 60 éven felüliek mezőnyében mindhárom távon elsőséget szerzett. Mivel a szervezők a 100 kilométernél elért időt is mérték, ezért a 14:34:18 órás teljesítménye is korosztályos nemzeti csúcsként szerepel a jegyzőkönyvben. Ezzel Bőgi Sándor immár tizenháromszo-
