Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-16 / 13. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 16. Vélemény És háttér 7 Amikor ellenzékiből kormánypártivá vedlik át a politikus és az ő becses véleménye Hol, ha nem a parlamentben? Szlovákiában nincs olyan politikus, aki ne ismerné a demokrácia alapszabálya­it - amikor az ellenzéki padsorokat koptatja. És nincs olyan politikus, aki tartaná magát hozzájuk - ha éppen hatalmon van. MARIÁN LEŠKO Az önálló Szlovákia húsz éves fennállása alatt bizonyos túlka­pások a napi politikai gyakorlat részévé váltak. Az egyik leg­rosszabb helyi tradíció a szere­pek és álláspontok cserélgetése attól függően, hogy ellenzékben vagy kormányon „vagyunk-e”. Aki parlamenti többséggel ren­delkezik, azt arra is felhasználja, hogy megakadályozza a számá­ra kellemetlen témák boncolga­tását. Amikor ez a Radičová- kormány idején történt, a Smer képviselői hangosan - és tegyük hozzá, jogosan-kiabálták, hogy a parlamenti többség korlátozza a kisebbség jogait. A Smer kor­mánypozícióból most ugyanezt teszi az ellenzékkel. A probléma nem is az, hogy a politikusok, rosszul, helytelenül cselekednek. Mivel a parla­mentben a rájuk szavazó polgá­rokat képviselik, így az ellenzék jogait csorbító kormánypártiak az ellenzékre szavazó állam- polgárokjogait csorbítják. Gug- lielmo Ferrero olasz filozófus ezt nagyon pontosan fogalmaz­ta meg: „Demokráciában az el­lenzék ugyanúgy a népszuvere­nitás egyik szerve, mint a kor­mány. Az ellenzék elnyomása a népszuverenitás elnyomásával egyenlő.” Az a körülmény, hogy az ép­pen hatalmon levő erőket inger- li valamelyik politikai téma, nem szolgáltat törvényes alapot ahhoz, hogy megakadályozzák annak parlamenti megvitatá­sát. Ha az ország alkotmánya kimondja, hogy a parlament ha­táskörébe tartozik a „belpoliti­kai, nemzetközi, gazdasági, szociális és egyéb politikai kér­dések megvitatása”, akkor nem létezik egyetlen ok sem, ami mi­Az ellenzék jogait csorbító kormánypár­tiak az ellenzékre sza­vazó állampolgárok jogait csorbítják. att ne tárgyalhatna egy olyan fontos kérdésről, hogy miért ta­gadta meg az államfő a parla­mentben törvényesen megvá­lasztott főügyész kinevezését. Hol máshol, ha nem a parla­mentben kellene megvitatni, hogy az államfő az Alkotmány szerint járt-e el? Az az állítás, hogy az ellenzék „csak mocsko- lódni akar és destabilizálni a po­litikai helyzetet”, célzatos és jogcsorbító - függetlenül attól, hogy ki mondja. Most Robert Fi- co mondja. A szlovákiai politikusok el­lenzékben feltétlenül egyetér­tenek lord Acton 19. századi an­gol történésszel, aki szerint „a szabadság valódi fokmérője egy országban az, hogy milyen jogo­kat biztosít a kisebbségeknek”. A helyzet most az, hogy a parla­menti kisebbség nem vihet a tör­vényhozás elé egy közérdekű és fontos témát. Ez az állapot olyan messze van a valódi szabadság­tól, mint a parlamenti többség a demokratikus alapelvek tiszte­letben tartásától. A szerző a Trend hetilap poli­tikai kommentátora (Ľubomír Kotrha karikatúrája) MILYEN VADÁSZA T? FOCIMECCSRŐL JÖVŐK, Ö ... HOLNAP JÁTSSZÁK! A hitelpiacokon felhalmozódott adósság elérte a globális gazdasági teljesítmény 340 százalékát A nagy szakítópróbák még Európa előtt állnak MTl-ELEMZÉS Gyanús csend uralkodik az adósságválságtól megrendült Európai Unióban azóta, hogy Görögország tavaly év végén megkapta az államcsőd elkerü­léséhez szükséges újabb pénz­csomagot. Bár Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy ezzel az eurót fenyegető veszély alap­vetően elmúlt, elemzők szerint az igazi szakítópróbák még csak most következnek. Kyle Bass, a dallasi Hayman Capital Ma­nagement befektetési alap elnö­ke, egyben alapítója úgy véli, az eurózónának nincs jövője. A bo­rúlátó szakember ezen túlme­nően globális szinten a jelenlegi adósságteher elkerülhetetlen következményeként katasztró­fákat vizionál. „Ez háborúval fog végződni” - hangsúlyozta. „Nem tudom, ki ki ellen harcol majd, de egészen biztos vagyok benne, hogy a következő évek­ben háborúk kitörésére lehet számítani, és itt nem csak kisebb hadviselésekre kell gondolni” - jósolta a napokban egy londoni konferencián. Bass - aki ismert­ségét annak köszönheti, hogy megjövendölte a 2007-2008-as hitelválság kirobbanását - ború­látását józan számításra alapoz­za: a hitelpiacokon felhalmozó­dott adósság mára elérte a glo­bális gazdasági teljesítmény 340 százalékát, és ilyen mértékű te­her súlya alatt az emberiség még egyszer sem volt képes megőriz­ni a békét. Befektetők milliói számára jelent majd óriási vesz­teséget, hogy milliárdos adóssá­gok maradnak kifizetetlenek, és az ebből eredő társadalmi fe­szültségek egyes országokban robbanáshoz fognak vezetni ­vélekedett a pénzügyi szakem­ber, aki éppen egy olyan üzlet­ágban dolgozik, ahol olykor ál­lamcsődökre fogadva realizál­nak nyereséget. Sokak szerint persze mindez csak apokaliptikus rémálom és távol áll a valóságtól. Szak­emberek ugyanakkor figyelmez­tetnek: még ha közvetlenül nem is fenyegeti az euróövezetet a teljes megsemmisülés, a társa­dalmi és politikai kötelékek las­sú eróziójának és egy „alatto­mos” bizalomvesztésnek a ve­szélye mindenképpen fennáll. Jean-Dominique Giuliani, a párizsi Robert Schuman Alapít­ványelnöke szerint Európa baja­ira gyógyírt csak a kellemetlen reformok folytatása jelenthet. „Most a változás az, ami állandó, ez pedig sokat követel a lakos­ságtól, gyökeresen átformálja a társadalmat, meglepi a politikai vezetést és elbizonytalanítja a szakértőket” - tette hozzá. Simon Tilford, a Centre for European Reform londoni kuta­tóintézet vezető közgazdásza szerint is nehéz idők várnak Eu­rópára, ugyanakkor félő, hogy a megszorítások és a strukturális reformok hitelüket vesztik a la­kosság körében, mivel azokat előbb-utóbb mindenki az élet- színvonal csökkenésével és a növekvő társadalmi egyenlőt­lenséggel kapcsolja össze. ,A következmények valószí­nűleg nagy horderejűek lesz­nek - mondta. Tilford szerint egyszerűen nemcsak arról van itt szó, hogy a kormányoknak majd erejükön felül kell harcol­niuk a szükséges reformok ke­resztülviteléért, de az a veszély is fennáll, hogy maga a piacgaz­daság és az Európai Unió kap komoly arculcsapást. KOMMENTÁR Orbán és tanítványa NAGY IVÁN ZSOLT Most, hogy a magyar szocialisták megérezték, hogy minden alkalmatlanságukdacáramégakár nyerhetnekis a 2014.-es választáson, bevetnek egy régen jól bevált politikai harci kutyát. A Fi­desz pedig ezt nyilván nem nézi majd tétlenül. Lesz itt balhé. Félreértés ne essék, ha fogadni kellene, azért a magyarországi elemzők(ésnemelemzők,déa politikát csöpp­nyi érdeklődéssel figyelők) többsége ma is arra tenné pénzét, hogy a Fidesz 2014-ben, ha nem is kétharmaddal, de ismét vá­lasztást nyer. Orbánéknak azonban tulajdonképpen már az is kudarc, hogy most egyáltalán e kérdés felvetődik. Nem önma­gában azért, mertkétharmaddalnyertek2010-ben, majd telje­sen saját szájuk íze és politikai meg gazdasági érdekük szerint alakították át az országot, de ellenzékből is olyan minőségűt kaptak, amilyenről a despotizmus és a demokrácia határán bil­legő kormánytöbbség csak álmodhat. Szétesett szocialisták, lényegében nem létező, de még ebben az amorf állapotában is belső vitákat generáló LMP, és az elégedetlenség konjunktúrá- játmeglovagolniképes Jobbik, amely egyfelől ugyebár rasszis­ta és fajgyűlölő, másrészt pedig remek érzékkel veri szét ugyancsak belülről saját magát. AFideszneküyenkörülményekközöttröhögve kellene nyer­nie. Talán nyer is, de nem fog röhögni. Például azért, mert a szocialisták megérezték a meggyengülést, és előkapták azt az embert, aki egyszer márlegyőzteaFideszt.Felbukkantismét Ron Werber, az izraeli kampányguru, elfogadta a meghívást és megkezdte azMSZP aktivistáinak kiképzését. Werber pedig- legalábbisitt-anegatívkampányokszervezésébenjeleske- dett, az ő üzenete a kisembernél csapódik le, lassan állítja át a véleményét, de hatékony. Tetszik vagy sem: Werber profi. És a Fideszben pontosan tudják ezt. Ésfélnektőle. Nem véletlen, hogynyombanreagáltakis, nyomatják, hogy most majd jön a gyűlöletkampány, és közben készülnek a helyi összecsapásokra. Most, hogy az alkotmány- bíróság elküldteafenébeaválasztókregisztrációját, ismét el­mennek majd a helyszínre, készítenek saját listákat, győzköd­nek majd házról házra, miközben lesik, melyik sarkon bukkan­nak fel a szoci csapatok. Mertazokfelfognakbukkanni.AzMSZP-tőltúlnagyszellemi bravúrokmár jó ideje nem várhatók, de azt ellesték, hogy mi- kéntvertékmegőket. Ésbárkáromoltákamódszereket, most mind több jel utal arra, hogy ettől még simán átveszik azokat. Úgy tűnik, Mesterházy Attila Orbán Viktor legjobb tanítványa. Szegény Magyarország! Aszerző magyarországi publicista FIGYELŐ Irán bírálja Az Argo-akciót Éles bírálatokat váltott ki az iráni sajtóban, hogy az 1979-es teheráni túszdráma egy kevésbé ismert epizódját feldolgozó film, Az Árgo-ak- ció nyerte el a legjobb drá­mai ďkotásnak járó Golden Globe-díjat. A Fars iráni hír- ügynökség Irán-ellenesnek bélyegezte a filmet, egyúttal „megkérdőjelezhető lépés­nek” nevezte, hogy a teherá­ni mentőakcióról szóló poli­tikai krimi lett a legjobb a drámai alkotások mezőnyé­ben. A Fars szerint a film mögött Izrael áll. ,Affleck végül csak megkapta a díjat hazugságaiért” - írta egy iráni hírügynökség. Az Argo- akció megtörtént eseménye­ket dolgoz fel: az amerikai Központi Hírszerző Ügynök­ségnek (CIA) arról a mentő­akciójáról szól, amely révén sikerült a teheráni kanadai nagykövet rezidenciájára menekült néhány amerikai követségi alkalmazott kime­nekítése Iránból a 444 napos túszdráma idején. A filmet több fontos kategóriában je­lölték az Oscar-díjra. Sajtó­hírek szerint Iránban „ellen­filmet” terveznek Az Argo- akcióra válaszul. Az alkotás Teherán szemszögéből mu­tatná be a történteket. Noha Ben Affleck filmjét Iránban nem is forgalmazzák, a feke­tepiacon nagy az érdeklődés iránta. (MTI) Kihalhat a lapostetű Kihalás fenyegeti a lapos- tetűt az emberiség szemé- remszőrmentes divatja miatt - adta közre az ausztrál és a brit sajtó az ausztrál orvosok felismerését. Az emberiség nem tartaná nagy veszteség­nek az élősködő eltűnését. Sydney nemibeteg-gondozó központjának orvosai kon­gatják a „vészharangod’ a lapostetű felett, amely első­sorban szexuális érintkezés útján terjed. A központ sta­tisztikái szerint 2008 óta egyetlen nő sem fordult az intézményhez lapostetű-pa- nasszal, a férfiak száma 80%-kal zuhant. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents