Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám, szombat
18 INTERJÚ PRESSZÓ ■ 2013. JANUAR 12. www.ujszo.com Hűvösvölgyi Ildikó kisebb kitérő után, alig két évvel ezelőtt tért vissza a Madách Színházba, ahol rögtön főszerepet kapott. Nagy sikerrel játszik a Mary Poppins című musicalben, a Turay Ida Társulattal pedig bejárta Magyarországot és a szomszédos államokat is. Tavaly megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. N éhány hónap már eltelt, mióta megkapta a kitüntetést, de mivel csak most találkoztunk, engedje meg, hogy gratuláljak. Köszönöm szépen a gratulációját, de bármi meglepő, még mindig vannak olyanok, akik ugyanezt teszik, és ez jólesik. Ez azt is jelenti, hogy sokan kísérik figyelemmel a pályafutásomat. Köztudott, hogy a kitüntetéseket adják. Engem ez a dolog soha nem érdekelt. Nagyon szenvedélyesen szeretem a színészpályámat, mindig arra vágytam, hogy a színpadon lehessek Először zongoristaként, majd énekesnőként és egyszer csak megérkeztem a valódi színházba. Amit kaptam, az nem szakmai díj, ezt munkám elismeréseként kaptam, azért, hogy közel negyven éve, amióta színpadon vagyok, valamit nyújtottam a közönségemnek. Mivel nem a szakma adta a dijat, gondolom, meglepetés volt az ön számára. Azért volt valóban meglepő, mert engem színház nem terjesztett fel a díjra. Tavalyelőtt, amikor még én is a soproni színházban játszottam, a városi színészek gyűjtögették a díjakat. Piros Ildikó, Pásztor Erzsi például Kossuth-díjas lett, Nemcsák w Szeretem a pályámat, mindig arra vágytam, hogy a színpadon lehessek. Karcsi érdemes művész, engem pedig semmire sem terjesztettek fel. A Kossuth-díjas barátaim pedig ösz- szefogtak, és írtak az illetékeseknek, hogy nagyon szeremék, ha végre kapnék már valami díjat. Kik is voltak a kérvényezők? Büszke lehetek a levélírók névsorára: Jókai Anna, Seregi László és
