Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 12. Vélemény És háttér 7 Kudarcot vallanak a válság kezelésére alkalmazott európai megszorító tervek Nem Depardieu, Jean Valjean Miközben Európa egy újabb évnyi recesszióval a háta mögött készül 2013 gazdasági megpróbáltatásaira, az ember kénytelen feltenni a kérdést: szükség- szerű, hogy a válság olyan hosszú legyen, mint ami- lyennektűnik? Vajon jó irányba halad-e Európa, ha a periférián lévő országok helyzete tavaly sem javult számottevően? RAVASZ ÁBEL A gazdasági válságnak nem csak egyetlen narratívája van, Európában mégis egy, a konzervatív erők által favorizált neoliberális olvasat az, amely érvényesülni tud. E szerint a válság okai egyfajta morális-gazdasági problémára vezethetőek vissza: az emberek túl sok pénzt vettek fel az államoktól, cserében pedig túl keveset dolgoztak. Ez a nar- ratíva érvényesül Görögországban, Olaszországban vagy éppen Spanyolországban, és erősíti a Dél-Európában élőkkel kapcsolatos sztereotípiákat (lusták, nem dolgoznak, nagylábon él- nekstb.). Ebből adódik a kúra is: vissza kell fogni az állami kiadásokat, az állam ne költsön többet, mint amennyije van, és akkor a takarékoskodáson keresztül eljutunk az egyensúlyi helyzetbe. A jelek szerint azonban a fenti három országban végrehajtott, erősen megszorításközpontú csomagok nem hozzák meg a várt sikert. Nem véletlenül: ez a narratíva ugyanis elégtelen. Ahogy a többi társadalomtudomány, a közgazdaságtan is alapvetően ideologikus. Olyan komplex rendszerekkel dolgozik, amelyek nem csak egyféleképpen magyarázhatóak - annak ellenére, hogy végül mindig csak egy magyarázat lehet a valós. Nem diszfunkció, hanem természetes, hogy a közgazdászok nem értenek mindenben egyet - más közegből érkeznek, más értékek mentén gondolkoznak. Az viszont már kevésbé természetes, hogy nincs semmiféle szelekció a sikeres és a sikertelen elméletek között. A mostani helyzet ennek iskolapéldája lehetne: annak ellenére, hogy az Obama-féle gazdasági élénkítő csomag lassan, de sikeresen kihúzza az USA-t a recesszióból, miközben az európai megszorító tervek kudarcot vallanak (még a mindig példaként emlegetett Baltikumban is!), a neoliberális ideológusok nem hajlandóak beismerni tévedésüket. Úgy tűnik, azok az államok tudnak igazán hatékonyan működni, ahol az állam határozott és aktív szerepet vállal. A megszorításbarát világnézethez egyébként további gondolati sémák is kapcsolódnak. Ott van például, hogy a gazdasági válság oka a piac túlszabályozottsága, nem pedig az, hogy a nagy gazdasági szereplők felett nincsen semmiféle kontroll. Vagy éppen az, hogy a lehető legkevesebb adó nem csak igazságosabb, de hatékony is az állami újraelosztásnál; esetleg hogy a szociális háló a potyautaskodás díjazását szolgálja. Nem mindegyik és nem mindenkinél kapcsolódik össze ezek közül: de a gondolati tő azonos. A valóság azonban a jelek szerint juszt sem hajlandó alávetni magát ennek az ideológiának. Valahogy mégiscsak úgy tűnik, azok az államok tudnak igazán hatékonyan működni, ahol az állam határozott és aktív szerepet vállal. Ahol a megfelelő mértékű újraelosztás képes ellátni szociális funkcióit és ahol a magántőke mellett az állami pénzinjekciók is forgatják a gazdaság kerekeit. Nem arról van szó, hogy hirtelen fel kell rántani az adókat 19%-ról 25-re, ahogy azt vulgá- risabb helyeken teszik. Csak annyit kellene feltétlenül megérteni: Európa hőse véletlenül sem a szélsőséges individualistává átvedlő Gérard Depardieu, hanem híres szerepe, a tökéletlen filantróp, Jean Valjean. Ő is volt, és ő is marad.- Jelentősen megdobná a lakossági fogyasztást, ha az elnök hetente mondana újévi beszédet. (Peter Gossónyi rajza) A rosszul felfegyverzett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag pár nap alatt megsemmisült Hetven éve kezdődött a doni katasztrófa MT1-HÁTTÉR Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a II. világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezerfős 2. magyar hadsereg. Ez a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. A sereget német követelésre küldték az orosz frontra: a magyar vezetés ettől újabb területek visszacsatolását remélte. A csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, a felfegyverzést illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős magyar hadseregbe a teljes sorállomány 20 százalékát sorozták be, magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. Sok katonát soroztak be a nemrég visszacsatolt felvidéki területekről. A felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a veze- tésa német pótlásra számított. A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, és egy 208 kilométeres szakaszon rendezkedtek be. Sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolását, és már a nyáron 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzetet és felszerelést a tél beálltával sem kapták meg, a szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött. Egységei már az első nap 8-12 kilométer mélyen beékelődtek a magyar védelembe, majd további két nap alatt 50 kilométer szélességben törték át a magyar védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, s a visszavonulást is megtiltotta. Jány Gusztáv vezérezredes a mind rosszabbra forduló helyzetben is ragaszkodott ehhez a parancshoz. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én „vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására: „...a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta és a „rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy sok helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én semmisnek nyilvánította. Az életben maradt katonák hazaszállítása április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt Horthy augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947-ben háborús bűnösként halálra ítélte és kivégezték. Jányt 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól. A veszteségekről pontos adatok ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg 93500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt vesztett, a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, négyszer annyi emberveszett el, mint a mohácsi csatában. KOMMENTAR Hangulatjavítás LAKNER ZOLTÁN Magyarországon olcsóbb lett a fűtés. Sőt, még olcsóbb lesz. Visszalopakodik a 13. havi nyugdíj. Ha pedig mégsem, akkor is van esély egy nagyobb egyszeri juttatásra a nyugdíj asoknak. Egyeztessük óráinkat: jövőre választási év lesz Magyarországon. Nincs semmi meglepő abban, ha a ciklus hajrájára fordulva egy kormány megpróbál jót tenni az ó népé vei, lehetőleg minél látványosabban. Gondot inkább az jelenthet, ha mindez egy recesszióban lévő gazdaságban történik. Ahol a költségvetési kiegyensúlyozás az egyes számú cél. A költségvetési takarékosság mára a gazdasági növekedés egyik fő gátjává vált. Agazdaság gyengesége bevételektől fosztja mega magánháztartásokat és persze az államháztartást, amiből újabb megszorítások ésmegszorulások következnek. Nehéz tehátbelátni, mibőlfutjamajdabeharangozotthangulatjavító intézkedésekre. Ahangulatjavítás említése már csak azért is jogos, mert a napokban csendben kiderült: a közműcégek kompenzációt kapnak az államtól a fűtésdíj csökkenéséért. Vagyis az állampolgárok maguk fizetik, hogy fűtésszámlá- jukmérséklődik. Már akié, tegyük hozzá, mert akik nem gázzal tartják melegen a lakást, vagy nem csatlakoznak a távfűtéshez, hanem fával, netán semmivel se fűtenek, azok ebből a jótéte- ménybőlkimaradnak. A13. havi nyugdíj visszavezetése kiváló kommunikációs fogásnak tűnik arra az esetre, haBajnai Gordon, a 13. havi nyugdíjat megszüntető miniszterelnök a lassan formálódó ellenzéki összefogás vezető szereplőjévé válik. Kicsivel gyengébb a hatás, hacsakegyszerikompenzációrakerülsor - ahírekegyelő- re széttartóak. Ám a kormány a nyugdíj alap rendbetételére hivatkozva nyúlt bele drasztikusan a rokkantnyugdíjak rendszerébe 2010 után. Ehhez képest most egy korábbi fenntarthatatlan ellátás újbóli üzembe állítása, vagy egy egyszeri drága szavazatvásárlás elég megerőltető próbának tűnik. Akormány a költségvetés valóban robusztus tartalékára számít ez ügyben. Csakhogy a tartalék nem véletlenül üyen nagy. A költségvetés zárószavazását megelőzően a költségvetési tanács elnöke jelezte, e tartalékra tekintsen úgy a kormány, mintha már el is költötte volna, hiszen annyi a kockázat a költségvetésben. Hogy mástne is említsünk: akormány közel százmüliárdos összeget vár 2013-ban a pénztárgépek és az adóhatóságközötti online kapcsolat megteremtésétől. Ám e kapcsolat kiépítése hónapokat fog csúszni. Pengeélen táncol a kormány a hirtelen kiadásnövelési ötletekkel. Ez aztjelenti: az egész országnakegyensúlyozniakell majd a penge élén. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Miért nem lesz második forduló? Kosa Lajos szerint 2014-re nem sok esélye maradt az ellenzéknek a győzelemre, mivel az országgyűlési választásoknak nem lesz második fordulója. A Fidesz ügyvezető al- elnöke országjáró kőrútján azzal magyarázta, miért volt szükség a húsz éven át használt rendszer átalakítására, hogy a Fidesz mindig a választások második fordulójában vesztett. „Mi soha nem szerettük a kétfordulós rendszert, mert alkalmas volt az emberek átverésére. Mindig a másodiknál vesztettünk.” A Fidesz hivatalosan azzal indokolta a módosítást, hogy a második fordulót szülte mindig az nyerte, aki az elsőt, ezért felesleges, (index.hu) Matolcsy és a gyenge forint A Financial Times Magyar- ország katasztrofális minisztere címmel közölt írást azzal kapcsolatban, hogy a forint gyengülésnek indult, miután Matolcsy György, a magyar jegybank elnöki tisztségére esélyesnek tartott nemzet- gazdasági miniszter katasztrofálisnak nevezte a forint erősen tartását célzó korábbi gazdaságpolitikát. A cikk idézi Timothy Asht, a Standard Bank londoni elemzőjét, aki szerint Matolcsy megnyilvánulását sok piaci szereplő úgy értékeli, hogy a rqagyar kormány zöld utat adott a forint gyengítésének. (MTI) Pénzt kínálnak a sterilizáltatásért Egy román újfasiszta csoport pénzjutalmat ígért minden roma nőnek, aki idén ste- rilizáltatja magát. A héten számos román lap és tévécsatorna biztosított széles nyilvánosságot a Temesvári Autonóm Nacionalisták internetes hirdetésnek, amelyben 300 lejes (mintegy 65 eurós) jutalmat kínáltak a bánsági roma nőknek. A rendőrség nyomozást indított. (MTI)
