Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-03 / 2. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 3. Közélet 3 Az államfő Čentéš erkölcsi kvalitásai mellett a jelölt adminisztratív képességeit is megkérdőjelezte határozatában Gašparovič nem nevezi ki Čentéšt Nem lesz főügyész. A döntés végleges. (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Mégsem lesz főügyész Jozef Čentéš. Ivan Gašparovič államfő tegnap döntött: nem nevezi ki. Čentéš az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni az államfő indoklását, ugyanis meggyőződése, önkényes érvek alapján döntött. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gašparovič döntését írásban csak Pavol Paška házelnöknek küldte el, Čentéšnek nem. A teljes indoklást délután három órakor töltötték fel az államfő honlapjára, Gašparovič nem tartotta fontosnak, hogy ez ügyben sajtótájékoztatót hívjon össze. A közzétett kilencoldalas indoklás utolsó oldalán derül csak ki, miért nem nevezi ki Čentéšt. Összesítve elmondható, hogy az államfő szerint a parlament által megválasztott főügyész morálisan mondott csődöt, például azzal, hogy egyáltalán hajlandó volt részt venni a választáson, mellyel kapcsolatban túl sok kérdőjel merült fel. Nyolc oldalon a háromfordulós parlamenti választás részleteit elemzi; politikusok sajtóban megjelent kijelentéseit idézi, azt magyarázva, szerinte miért kérdőjelezhető meg a parlamenti főügyészválasztást. Adminisztratív kérdőjelek Gašparovič Čentéš adminisztratív képességeit is megkérdőjelezte, amiért beismerte, hogy véletlenül megsemmisítette Igor Matovič képviselő vallomását. Matovičot a főügyészválasztás kapcsán hallgatta ki a főügyészségen Čentéš, a képviselőnek ugyanis olyan információi voltak, hogy néhány honatyát lefizettek a választás során - vallomásának nyomtatott és elektronikus változata viszont később eltűnt. Čentéš először azt állította, hogy a főügyészség adminisztratív alkalmazottjai törölték, aztán beismerte, hogy saját maga törölte, véletlenül. „Mindez minimum adminisztratív képességeit kérdőjelezi meg. Ha valóban véletlenül törölte a vallomást, s ezt nem tartotta olyan nagy mulasztásnak, akkor nem lett volna oka hazudni, s másra hárítani a felelősséget. S ha ki akart bújni a felelősség alól, akkor vagy nem véletlenül semmisítette meg a vallomást, vagy tudatosította, hogy ez elfogadhatatlan mulasztás, vagy olyan ember, aki kicsinyes dolgok miatt is képes hazudni” - olvasható az indoklásban. Čentéš a vallomás törlése miatt fegyelmi büntetést kapott. Matovič egyébként később megismételte vallomását és kijelentette: ugyanazt mondta el, amit korábban. Blogok, SMS, RSS Gašparovič szerint példátlan, hogy egy főügyészjelölt megkérdőjelezze az államfő eljárását, s az alkotmánybírósághoz forduljon azért, amiért mindeddig nem született döntés az ügyben. Kijelentéseivel szerinte lejáratta az államfőt, magára ruházta az alkotmány- bíróság kompetenciáit, amikor saját szubjektív véleményét megkérdőjelezheteden tényként kezelte, például amikor arról nyilatkozott, hogy köteles-e őt az államfő kinevezni, és ha igen, mikor. Gašparovič indoklásában egyebek mellett magánszemélyek blogbejegyzéseire, műsorvezetők kijelentéseire, SMS- üzenetejre, videofelvételekre, politikusok kijelentésére, a sajtó általános kijelentéseire, de egy RSS napüapra is hivatkozik. Ilyen napilap viszont nem létezik, az RSS egy internetes tartalomfigyelő és kereső rendszer. Ez nagyjából olyan, mintha azt írta volna indoklásában, hogy „a Google szerkesztője szerint...” Gašparovič az indoklásban azt írja, hogy az RSS újságírója a következőt írta 2011. augusztus 5-én: „Jozef Čentéš már néhány hónapja hihetetlen nyomás alatt dolgozik olyan közegben, ahol még az utolsó portásnak sem lehet hinni. Ráadásul közismert róla, hogy nem igazán praktikus ember...” Ezt az idézetet Marek Vagovič újságíró cikkében lehet megtalálni a .týždeň napilap internetes oldalán. Čentéš panaszt nyújt be Čentéš még tegnap közzétette: néhány napon belül panaszt nyújt be az Alkotmánybíróságon az indoklással szemben. „Kinevezésem elutasításának indoklása véleményem szerint nem tesz eleget az Alkotmány- bíróság október végi határozatában megfogalmazott kritériumoknak” - mondta Čentéš, akit még 2011 júniusában választott meg a parlament főügyésznek. A Smer már januárban döntene Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője a döntés kihirdetése után jelezte, a párt a lehető leggyorsabban új főügyészt akar választani, s nem kizárt, már a parlament január 29-én kezdődő ülésén előrukkolnak saját jelöltjükkel. „Jó lenne, ha az új jelöltet az ellenzék is támogatná, ezért a többi politikai párt képviselőivel is tárgyalni fogunk” - mondta. Az Alkotmánybíróság egyébként továbbra sem döntött Čentéš korábbi beadványáról, amelyben alkotmányos jogainak megsértését nehezményezi, mert az államfő több mint egy évvel megválasztása után sem döntött ügyében, (dem, SITA) AZ ELNÖKI DÖNTÉS INDOKLÁSA + Megkérdőjelezte a parlamenti főügyészválasztás törvényességét, szerinte még mindig túl sok a megválaszoladan kérdés a választás körül, amit szerinte a jelenleg már ellenzéki politikusok korábbi kijelentései is igazolnak. + Gašparovič szerint Čentéš lejáratta a sajtóban az államfőt, kérdőre vonta kompetenciáit, saját véleményét és nézeteit megcáfolhatatlan tényként kezelte. ♦ Megkérdőjelezte adminisztratív képességeit; Igor Matovič vallomásának törlése szerinte elfogadhatatlan mulasztás volt. VELEMENYEK AZ ALLAMFO DÖNTÉSÉRŐL Robert Fico kormányfő Az új fő- iigyészjelölt választásánál minden hibát el akarunk kerülni, amik Jozef Čentéš megválasztásának során előfordultak. A következő lépésekről azonnal tájékoztatunk, amint azokról megegyezünk. Jozef Čentéš megválasztott főügyész Az Alkotmány- bírósághoz fordulok. Az államfő csak olyan okokból utasíthatja el a kinevezésemet, amelyek az én személyemre vonatkoznak, tehát nem a választás folyamatára. Az okoknak olyan komolyaknak kell lenniük, amelyek indokoltan vonják kétségbe azt, hogy el tudom végezni a főügyészi feladatokat. Bugár Béla Híd-elnök Ivan Gašparovič egy újabb pofont adott a demokráciának azzal, hogy halogatta az új főügyész kinevezését. Ezzel tovább mélyítette a Főügyészségen és a bíróságokon uralkodó állapotokat. Az államfő a felelős azért, ami a Főügyészségen már régóta folyik. Pavol Frešo SDKÚ-elnök Megmagyarázhatatlan és védhetetlen az államfő döntése. Másfél évet kellett várni egy ilyen elfogadhatatlan határozatra. Ezután a Smer jelöltje lesz a főügyész, és attól tartok, az ellenzéknek semmilyen ellenőrzési lehetősége nem lesz. Igor Matovič OLaNO-elnök i Az államfő ; csak indokot keres arra, hogy a Smer í jelöltje lehes- ; sen a főügyész. Ivan Gašparovič megerősíti saját korábbi szavait, miszerint a Smer tagjának érzi magát. Čentéš doktort becsületes és jó embernek tartom, ezért veszélyes lenne a Smer számára, (sán) TlffllIJI'li'M ♦ 2010. november: sikertelen titkos főügyészválasztás a parlamentben, a koalíciónak nincs közös jelöltje ♦ 2010. december: Trn- kát két szavazat híján főügyésszé választják, néhány koalíciós képviselő is támogatja ♦ 2011. február 2.: Trnka mandátuma lejár, a főügyész széke üresen marad ♦ 2011. április: a parlament nyüvános választásról dönt, az Alkotmánybíróság kijelenti: titkos szavazás kell ♦ 2011. május: újabb sikertelen titkos szavazás. Trnka 70 szavazatot kap, Čentéš a választás előtt visszalép ♦ 2011. június 15.: az Alkotmánybíróság szerint a főügyészválasztás nem lehet nyüvános, míg a taláros testület nem dönti el, hogy ez a módszer alkotmányos-e, vagy sem ♦ 2011. június 17.: a parlament titkos szavazáson megválasztja Čentéšt, az államfő a kinevezésével kivár ♦ 2011. július 14.: Tmka beadvánnyal fordul az Alkotmánybíróságra, amelyben azt állítja, hogy már májusban megválasztották ♦ 2011. szeptember: Čentéš véletlenül törli számítógépéből Igor Matovič vallomását; ez Gašparovič szerint újabb ok a parlament által megválasztottjelölt ki nem nevezésére ♦ 2011. október: Gašparovič kijelenti: Čentéš kinevezése számára harmadrangú probléma ♦ 2011. november 17.: Čentéš panaszt nyújt be Gašparovič tétlensége miatt ♦ 2012. február 29.: a KDH, az SDKÚ, a Híd és az SaS képviselői arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy mondja meg, joga van-e az államfőnek elutasítani a parlament főügyészjelöltjét ♦ 2012. május: Gašparovič azt állítja, hogy Čentéš megválasztása korrupciógyanús volt + 2012. október: az Alkotmánybíróság dönt: az államfőnek haladéktalanul döntenie kell az ügyben, de nem köteles kinevezni a parlament jelöltjét; ha nem nevezi ki, meg kell indokolnia döntését ♦ 2012. október: az elnök továbbra sem dönt, meg akarja várni az AB döntését Čentéš panaszáról 4 2012. december: az államfő azt mondja, hogy korábban dönt, mint ahogy korábban gondolta, hogy dönteni fog ♦ 2013. január 3.: Gašparovič közzéteszi végleges döntését: nem nevezi ki Čentéšt
