Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-11 / 9. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 11. Kertészkedő 15 Korán reggel betéved az ember egy nagyáruházba, s mit lát? Ahol legutóbb még petárdákat s pezsgőt kínáltak, ott most minden a magokról szól. Mag mag hátán, színes tasakokban, hosszú tömött sorokban! Az ember körülnéz, hátha nem is mozdult ki otthonról, s ez még álmainak folytatása... De körötte a többi vásárló teljes természetességgel tologatja a kocsiját. Nem, nem álom, nem káprá- zat, nem mozi, nem látomás: a magok ideje eljött. Hihetetlen! Csak állsz, s óvatosan megemeled az első tasakot... (A szerző felvételei) Újabb példa arra, amikor a takarékoskodás és a megszorítások ostora a kertészek hátán csattan Nagy kártevők kisszótára - 2. rész almalisztharmat Podosphaera leucotricha múčnatka jabloní almatermésűek tűzelhalása Erwinia amylovora baktériová spála jadrovin borsóperonoszpóra Peronospora pisi pleseň hrachová csonthéjasok moniliniás betegsége Monilinia laxa moníliové odumieranie kôstkovín dió gnomóniás betegsége Gnomonia leptostyla antarknóza orechov körte ventúriás varasodása Venturia pirina chrastavosť hrušiek körterozsda Gymnosporangium sabinae hrdza hrušková köszméte amerikai lisztharmata Sphaerotheca mors-uvae americká múčnatka egreša krizantém-fehérrozsda Puccinia horiana biela hrdza chryzantém málna didimellás betegsége Didymella applanata dedymelóza malín (odumieranie výhonkov) őszibarack lisztharmata Sphaerotheca pannosa persicae múčnatka broskýň őszibarack tafrínás betegsége Taphrina deformans kučeravosť listov broskýň paradicsom altemiás betegsége Altemaria solani altemáriová škvrnitosť rajčiakov paradicsom fitoftóriás betegsége (paradicsomvész) Phytophthora infestans fytoftóra rajčiakov (pleseň rajčiaková) rózsa diplokarponos levélfoltossága Diplocarpon rosae čierna škvrnitosť listov ruží rózsalisztharmat Sphaerotheca pannosa rosae múčňatka ruží rózsarozsda Phargmidium mucronatum hrdza ružová sárgarépa és petrezselyem lisztharmata Erysiphe heradei múčňatka mrkvy a petržlenu szegfű fuzáriumos hervadása Fusarium oxysporum dianthi fuzáriové vädnutie klinčekov szilva tafrínás gyümölcstorzulása Taphrina pruni grmaník slivkový' szőlő koniellás fakórothadása Coniella diplodiella biela hniloba viniča szőlőlisztharmat Uncinula necator múčňatka viniča szőlőperonoszpóra Plasmopara viticola pieseň viničová (peronospóra viniča) szürkepenész Botrytis cinerea botrytída (pleseň sivá) zeller szeptóriás levélfoltossága Septoria apiicola septóriová škvrnitosť listov zeleru Ami a Krónikából kimaradt Amikor Kézai Simon a Magyarok Krónikájával beállított a kiadóba, közölték vele, hogy a kézirat túl hosszú, a könyvre ígért támogatás jószerével a gyártás költségeit se fedezi, ha ugyan lesz támogatás. Rövidítse le. BOROSS AMBRUS Amire persze a mester nem volt hajlandó. így a művet végül a lektor (egy irodakukac) húzta meg, az általa kevésbé fontosnak tartott részeket dobva ki. Ezek a szövegek sajnos nem maradtak fönn, vagy máig kallódnak valahol. Mindössze annyi tudható róluk, ami a lektori jelentésből ránk maradt. Az alábbiakban az I. fejezet (A húnok és magyarok eredetéről és ősi lakaikról) 3. és 4. bekezdésére vonatkozó lektori jelentés alapján rekonstruálom a megcsonkított részeket. „Végre is az említett ingoványokat bejárván azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték” - zárul a 3. fejezet. A mondat második fele nagy valószínűséggel eredetileg ez volt: azon földet baromtartásra és földmívelésre alkalmasnak szemlélték. (Kiemelés: B.A.) Mármint a két Ménrót fiú ilyennek látta a meotiszi ingoványos (érts: tőzeges, humuszban gazdag) termőterületet. A testvérek közül Magóg volt a magasabb, Góg a vérmesebb. (Itt Kézai szentelt egy hosszabb zárójeles részt a mag szó etimológiájának, rámutatva, hogy a szó ősi finnugor örökség, s feltételezte, hogy magas szavunk is ebből ered.) Hazatérve közölték apjukkal, hogy akkor ők visszamennének arra a príma környékre, terjeszteni s meghonosítani az állattenyésztés, a földművelés és a háztáji kertészkedés csínját-bínját. így is volt. (Ménrót megáldotta őket, Gógnak patkószegeket, kantárt meg kötelet adott, Magógot egy szütyő maggal bocsátotta útra.) „S a meotisi ingoványokba beménvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul maradának” - olvasható a 4. fejezetben, mely mondat után már a Belár-féle lányok elrablása és nőül vevése következik (ami Góg ötlete volt). A kéziratban a gyakorlatias célokat követő lektor a „mozdulatlanul maradának” szókapcsolattal egy hosszabb részt helyettesített. Ez nagyjából a következő volt: ...öt esztendeig gazdálkodtak, miután a mocsárból már az első esztendőben jókora darabot sikerült lecsapolniok. Az így nyert száraz terület rá eső részén Góg szarvasmarha- és lótartásba fogott, lovas íjászati versenyeket és bemutatókat tartott, nemezeit, batikolt, fellendítette a dob- és sátoranyaggal való kereskedést stb., a még nem teljesen lecsapolt, de már szikkadó peremvidéken pedig kis tavakat hozott létre díszhalaknak. Magóg pedig értelemszerűen veteményezett. A Kézai-mű 4. fejezetében olvasható sorok („S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lön, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni, és a tartomány őket béfogadni és táplálni nem bírta”) sajnos nagy mértékű beavatkozásra utalnak. Lön ugyanis, hogy a Magóg által elvetettek igen erős kultúr- és fűszernövényekké kezdtek növekedni, a küvetkező esztendőben igen bőséges volt a gyümölcstermés is, annyira, hogy lön: még a szomszédos tartományt is a Góg-féle zöldség és gyümölcs tartotta el. Ezek aztán a többi szomszédokkal együtt (összesen 107 nemzetség) beolvadtak a Góg és a Magóg nemzetségébe - ahogy Kézai írja -, „mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta Magyar- ország”. (Kiemelés: B.A.) A fentiek tükrében a kertészkedés - és ezen belül kiemelten a magok - nemzetépítő és -gyarapító fontosságához aligha férhet készség. (Rövidített szöveg - a szerkesztő megj.) Almatermésűek moniliniás betegsége. Itt konkrétan: almamonilínia - Moniliniafructigena - monilióza jablone (Kép: ÚjSzó/Kertészkedő) TASAKTIPPEK Korai cékla. Nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt alkalmas. Másodveteményként, áprilistól kerül földbe Korai sárgarépa. Vékony, hosszú fajta hibrid, agyagos földbe is alkalmas. Februártól vetjük Az idén vetendő magok beszerzése ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Az idei terméshez szükséges magok kiválasztásában a legfontosabb szempont, hogy csakis megbízható helyről szerezzük be őket. Annak nincs akadálya, hogy a magunk fogta magot szaporítsuk tovább, de csak abban az esetben, ha nem hibrid fajtáról van szó - a legtöbbször tehát évelő és kétnyári virágok magja jöhet szóba. Ahhoz, hogy a zöldségek és konyhakerti növények esetében a kívánt célt elérjük, szakboltban várásoljuk a magot. A vásárlás során ne elsősorban a kínált tasak árára figyeljünk: sokkal fontosabb csírázóképességének szavatossága. Erről a tasak hátoldalán látható dátum tudósít. Nem föltétien baj, ha a javallott felhasználás 2013 decemberéig szól, de ebben az esetben a magot több mint két évvel ezelőtt csomagolták. Ügyeljünk a tasak tömegére is: újabban egyre kevesebb magot kínálnak magasabb árért, (r)
