Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-09 / 7. szám, szerda
9. oldal CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2013. január 9., szerda Az Európai Unió nyugati tagállamaiban évtizedek óta gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés - Szlovákia is megbirkózik vele? Újabb kötelezettség az önkormányzatoknak Zöldhulladék - megéri bíbelődni vele, teljes egészében újrahasznosítható (Képarchívum) Dunaszerdahely/Galánta. Év elejétől újabb, az európai uniós jogszabályok diktálta kötelezettséggel kell megbirkózniuk a települések önkormányzatának: a biohulladék, illetve a szerves háztartási hulladék elkülönített gyűjtésével. Peter Žiga környezetvédelmi miniszter szerint a városoknak és a falvaknak elég idejük volt, hogy erre felkészüljenek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A zöldhulladék és a lebomló háztartási hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó jogszabálynak már három évvel ezelőtt életbe kellett volna lépnie, ám Robert Fico előző kormánya, miután egyeztetett a pénzügyi és gazdasági válsággal küzdő önkormányzatok vezetőivel, elodázta a hatályba lépését. „Ez nem a mi kitaláci- ónk, hanem az Európai Uniótól ránk kényszerített jogszabály - közölte a környezetvédelmi tárca vezetője. - Az önkormányzatoknak elég idejük volt arra, hogy az Európai Unió alapjaihoz benyújtsák a pályázatokat, de készen állunk arra, hogy további tárgyalásokat folytassunk az önkormányzatokkal. A törvény olyan, amilyen, ám betartása mindenki számára kötelező.” Viera Krakovská, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke rámutatott: az EU irányelve szerint a biohulladék elkülönítését akkor kell bevezetni, ha adottak a feltételei. „Az önkormányzatok általános érvényű rendelettel szabályozhatják, hogy nem követik ezt az irányelvet - közölte. - Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy a használt étolajat nem öntözhetjük a végtelenségig a lefolyóba.” A hulladékgazdálkodási törvény 2013. január 1-jén életbe lépett módosítása szerint az önkormányzat elkerülheti a biohulladék szelektív gyűjtését, ha megoldja megfelelő színvonalú energetikai hasznosítását (égetését), vagy bizonyítja, hogy a gyűjtés műszaki okokból nem kivitelezhető. Kivételt kaphatnak azok a települések is, amelyek lakosságának legalább 50 százaléka komposztálja a biohulladékot. Az egyik iiyen község a felső-csallóközi Lég. „A képviselő-testület általános érvényű rendeletbe foglalta, hogy mivel a lakosság több mint fele házilag komposztálja a növényi eredetű hulladékot, nem szervezi meg begyűjtését - közölte Szitási Ferenc polgár- mester. - Az iskolai konyhákban, éttermekben, büfékben használt étolaj összegyűjtésére tartályokat helyeztünk ki; ezeket egy cég üríti rendszeresen.” Szitási szerint a rendszer Európa nyugati országaiban évtizedek óta működik - remélhetőleg a szlovákiai önkormányzatokban is beválik. Szilvási Zoltán, a galántai járásbeli Tósnyárasd polgármestere elmondta: foglalkoztak a témával, valószínűleg a galántai Városi Közterület-fenntartó Vállalattal tesznek eleget a törvény szabta kötelességeiknek. Egyelőre viszont - mivel még nem tudják, milyen mennyiségről lenne szó - azt sem tudják, mennyibe kerülne az elszállítás. „Elsősorban arra szeretnénk rávezetni a lakosokat, hogy komposztáljanak a családi házak körül. Azt tervezzük, tavasszal, a kerti munkák megkezdése előtt tartunk erről nyilvános ülést. A hulladékelszállítás díját eddig nem emeltük, és nem szeretnénk a biohulladék miatt. Egyelőre a lakosok sem igénylik a biohulladék rendszeres elszállítását. Márciusban, a fametszések idején tervezünk kirakni konténereket, és egyszeri gyűjtést szeretnénk szeptemberben is. Ez eddig is működött. Nyáron a gazt és a lenyírt füvet a lakosok nagy része maga komposztálja, elvétve akadnak, akik a kommunális hulladékhoz keverik” - nyilatkozta lapunknak Szilvási. A község már többször pályázott komposztáló létrehozására- eddig sikertelenül. Egy 2010-es prognózis szerint a biohulladék szelektív gyűjtésébe a szlovákiai települések mintegy 40 százaléka kapcsolódik be. Egyes tanulmányok szerint az Európai Unió tagállamaiban keletkező háztartási hulladék legalább 40 százalékát a lebomló, szerves hulladék teszi ki - ez éves szinten mintegy 60 millió tonna. (TASR, bé, la) Sokan azok közül nem működnek együtt, akiknek szükségük volna a segítségre Jobban figyeljünk a rászorulókra A vizsgálat lezárásáig nem tájékoztat az üzem (Milan David felvétele) Négy méter magasról zuhant le a munkás Halálos baleset a Duslóban BARTALOS ÉVA Galánta. A hideg időjárás sokak életét megnehezíti, de főleg a rossz társadalmi körülmények közt élők számára kockázatosak a téli hónapok, nő a veszélyeztetettek kiszolgáltatottsága. A Galántai Járási Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal levélben hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy a hidegben a szociálisan veszélyeztetettek fokozott figyelmet igényelnek. A levelet a járás falvaiba is eljuttatták. Tatiana Olšová, a szociális és családügyi osztály igazgatója elmondta, hogy a hivatal elsősorban koordinálja a munkát. A városi rendőrséggel és a járás községeinek ön- kormányzataival együttműködve derítik fel, kik szorulnak segítségre. „Tavaly december közepéig senki nem kérte a szociális ügyi hivatal hozzájárulását. Két éve egy hajléktalannak nyújtottunk segítséget. Mivel nem volt bevétele, nem kaphatott menedéket, az utcán kellett volna töltenie az éjszakát. Ezért a hivatal kölcsön formájában megtérítette a szállás árát. Miután megkapta az anyagi rászorultságért járó támogatást, visszafizette a hivataltól kapott kölcsönt” - nyilatkozta Olšová. A munkaügyi hivatal segítségét azok az egyének és családok vehetik igénybe, akik nehéz szociális helyzetbe kerültek, mert hosszú ideje nincs munkájuk. A krónikus betegségben szenvedők, az egyedül élő, szociális kapcsolatokkal nem rendelkezők, a börtönből szabadultak, a függőségben szenvedők és a bevándorlók szintén veszélyeztetettek. Ha valakinek tudomása van olyan egyénről vagy kisgyermekes családról, aki, illetve amely segítségre szorul, a nap 24 órájában bejelentheti a 0915/746379-es telefonszámon. Ilyenkor különösen fontos a hivatalok közti gyors információcsere, hogy minél előbb segítsék a rászorulót. Olšová elmondta, hogy a lakosság kész a segítségnyújtásra, nem fordulnak el a rászoruló emberektől. „Ellenben sokan azok közül nem működnek együtt, akiknek szükségük volna a segítségre. Legtöbben a lelki segítségnyújtást utasítják el” - fejezte be Olšová. Az önkormányzatok általában megoldják az ilyen gondokat. A Nagyszombati Főegyházmegye december 18-tól Szereden működtet hajléktalanszállót. Ide személyi igazolvány felmutatása nélkül is beengedik a rászorulókat, és nemcsak a városban, hanem a környékén élő hajléktalanok is menedéket kapnak. ÚJ SZÓ-HÍR Vágsellye. Hat nap eltelte után életét vesztette az az ötvenéves férfi, aki súlyos munkabalesetet szenvedett a helyi Dus- lo vegyi üzemben. A királyi férfi december 28-án, délelőtt negyed tízkor egy tartálykocsit töltött fel egy állványzatról. Miután lecsatolta a töltőcsövet a tartálykocsi felső részéről, leesett az állványról. „A férfi a korlát alatt esett ld mintegy négy méter magasból a betonpadlóra. Súlyos sérüléseibe január 3-án belehalt” - nyilatkozta a Nyitrai Munkafelügyelőség főellenőre, Róbert Bulla. Az ügyben vizsgálatot indított a munkafelügyelőség. Ha a vállalat mulasztása miatt történt a baleset, a cégre 33 000-től 200 ezer euróig terjedő pénzbírság szabható ki. Božena Bruchtero- vá, a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője elmondta, feljelentést tettek, amelyet vizsgál a rendőrség. A Duslo Rt. vezetősége lapunknak küldött nyilatkozatában kifejtette, a cégnek az az érdeke, hogy a balesetet alaposan kivizsgálják, ezért szorosan együttműködik a vizsgálószervekkel. A vizsgálat lezárásig nem adnak további tájékoztatást. (bé) A munkaügyi hivatal segítségét a nehéz helyzetben levők vehetik igénybe (A szerző felvétele)
