Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-09 / 7. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 9. Vélemény És háttér 7 Milyen mélyre süllyed a Smer, és meddig képes elmenni az Alkotmánybíróság? Gašparovič, a gyanúsított Egy teljes hétre volt szüksége a négy ellenzé­ki pártnak, hogy tisztáz­zák, mi az alkotmányos kötelességük. Becsüle­tükre legyen mondva, végül csak rájöttek. MARIÁN LEŠKO Ha nincs semmi okuk azt feltételezni, hogy a Čentéš- ügyben az államfő nem szán­dékosan sértette meg az Al­kotmányt, a képviselőknek nincs választási lehetőségük: azonnal javaslatot kell előter­jeszteniük, hogy a törvényho­zás indítson eljárást a köztár­sasági elnök ellen az Alkot­mány szándékos megsértése miatt. Az ellenzék következő fel­adata, hogy a parlamenti ülé­sen olyan megdönthetetlen ér­veket sorakoztat fel, melyek alapján a törvényhozásnak jó­vá kellene hagyma az államfő elleni eljárás megindítását. Bár világos, hogy a Smer képviselői egy ilyen indítványt nem fog­nak támogatni, de ez már nem az előterjesztő problémája, ha­nem Robert Fico pártjáé. Per­sze a Smer megpróbálhatja vé­deni a védheteden, de akkor olyan államfőt fog védelmezni, aki most is ugyanolyan rosszhiszeműen és alkotmány­sértőén cselekszik, mint ami­kor 1996-ban házelnökként le­vezényelte František Gaulieder képviselői mandátumától való megfosztását. És aztán rábírta a HZDS képviselőit, hogy az Alkotmánybíróság döntését is ignorálják. Védeni ezt az ál­lamfőt ugyanolyan visszataszí-_ tó, mint ahogy Ivan Gašparovič védte éveken át Vladimír Mečiart. A Smer azonban nyilvánva­lóan él a lehetőséggel, és be­piszkítja magát Gašparovič mentegetésével. A kérdés csak az, milyen messzire képes el­menni az Alkotmánybíróság. Tudjuk, Čentéš panaszt tett az Alkotmánybíróságon, és kérte, hogy a testület előzetes tiltó határozattal akadályozza meg, hogy a parlament új főügyészt válasszon. Dobroslav Tmka A Smer védeni fogja az államfőt, s ez ugyan­olyan visszataszító, mint ahogy Gašparovič védte éveken át Mečiart. ebben az ügyben ugyanilyen panasszal élt, így az Alkot­mánybíróság akkori és mostani eljárását könnyen összehason­líthatjuk majd. Az Alkotmány- bíróság 2011. május 30-án kaptamegTmka beadványát, a testület szenátusa már 2011. június 15-én (!) döntött is az ügyben: a beadványt megtár­gyalásra alkalmasnak találta és kiadta az előzetes tiltó határo­zatot is. Az indoklás szerint előzetes tiltó határozat nélkül „az Alkotmánybíróság csak lát­szólag töltené be az alkotmá­nyosság legfőbb őrének szere­pét”. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja Čentéš panaszát vagy nem ad ki előzetes tiltó határozatot - mely szerint a parlament nem választhat új főügyészt a végső határozat kihirdetéséig -, a napnál is vi­lágosabb lesz, hogy az olyan ügyekben, amelyek a köztár­sasági elnököt vagy a Smert érintik, csak látszólag tölti be az alkotmányosság legfőbb őrének szerepét. A szerző a Trend hetilap poli­tikai kommentátora- Engem kirúgtál, Kropacsek, de a te feleséged ezentúl árvákat fog szülni! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Ócsópénzért VERES ISTVÁN Megkaphátta volna Szlovákia olcsóbban az L- 410típusú kato­nai repülőgépe- ketvagynem? Ezen vitatkozott a napokban a volt és a jelenlegi védelmi miniszter. Ha olcsón vettük, jó, mert spóroltunk, ha drágán, az már baj, mert spó­rolhattunk volna, de nem tet­tük. Ez a sajtó érdeklődésének fő csapásiránya a témában. Ugyanez figyelhető meg a töb­bi, állami és önkormányzati közbeszerzésnél. Legyen ver­senypályázat, aztán kötelező­en válassza mindenki a legol­csóbbat, hogy spórolhassa az adófizetőkpénzét. Közbenez- zel a mímelt, kötelező spóro­lással talán többet ártunk ma­gunknak, mint gondolnánk. Példa. Az önkormányzat, mint az iskola fenntartója, köteles közbeszerzést kiírni, hogy kivá­lassza a húsbeszállítót, amely ellátja az iskolai étkezdéket. Je­lentkezik öt cég, kettőről tud­ják, hogyjóminőségűhústhoz a közeli csirkefarmról, viszont drága. A másik háromról nem tudnak semmit, ők viszont ol­csók, ezért közülükkell válasz­tani. ígybiztosaklehetnekkét dologban. Egyrészt abban, hogy nemkötnekbeléjük, más­részt abban, hogy a gyerekek az iskolai étkezdékben rossz minőségű húst esznek (az olcsó beszállító ugyanis nem véletle­nül olcsó). Ugyanez a helyzet például az építkezésekkel. Csúnyán nézünk az önkor­mányzatra vagy más hivatalos szervre, ha drágán építtet, de az sem tetszik, ha a kötelezően kiválasztott legolcsóbb cég időközben kitalálj a, hogy hosszabb ideig tartanak majd a munkálatok, vagy előjön azzal, hogy nem várt komplikációk miatt emelnie kell az árat. Arról nem is beszélve, hogy valószí­nűleg spórol az építőanyagon. Mi lehet a megoldás? A megoldást a görögöknél kell keresni. 2010 óta egy rakás be­számolójelent mega csődbe ment görög államról, a görög társadalom működéséről. Ezekből kiderül, hogy nem a görögök mentek csődbe, csu­pán a görög állam. Az ottaniak mentalitása ugyanis olyan, hogy bár ügyesen tudnak gaz­dálkodni (és talán spórolni is), ezt viszont csak az egyéni és a családi vállalkozásokban al­kalmazzák, az állammal, a „nagy közössel” nem törődnek (ami egyértelmű felelőtlen­ség) . A fent említett megoldás persze nem ez, hanem az, hogy mi is egy hasonló kettős mércét alkalmazunk, amikor felhábo­rodunk egy-egy drága állami vagy önkormányzati közbe­szerzésen. Mertközben, ha otthon a házunkat újítjuk fel vagyélelmiszertvásárolunk, tudjuk, hogy „ócsópénzért” egyáltalán nem biztos, hogya legjobbat kapjuk, ezért ha te­hetjük, megvesszük a drágáb­bat. így aztán azzal, hogy elvár­juk a közintézményektől a le­hető legnagyobb mértékű spó­rolást, talán ugyanoda juttat­juk őket, mint a görögök a saj át államukat a nagy költekezés­sel. Ismétjöhetakérdés: de ak­kor mi a megoldás? Ha a saját házunkatújítjuk, vagy egyálta­lán, befektetünk valamibe, ami amiénk, úgypróbáljukgaran- tálni ajó eredményt, hogy olyan céget, vállalkozót szólí­tunk meg, akit ismerünk. Mert őt már kipróbáltuk, illetve hal- lottukróla, hogyjól dolgozik. Mint magánembert nem is vonhat minket felelősségre senki. De ha ugyanezt a hozzá­állást alkalmazzuk egy közin­tézményben, egyből korrupci­óval és összeférhetetlenséggel vádolnak minket. Ilyen esetben tényleg csak az a megoldás, ha ülünk, és nem csinálunk semmit. Azzal tény­leglehet spórolni. De ez sem garancia arra, hogy nem köt­nek belénk. KOMMENTAR Értelmes hátraarc kétharmaddal SZOMBATHY PÁL Magyarország, 2013: biztató évkezdet diákcsí- nyes zárás után a választási regisztráció elhasa- lása. Politikai oldalaktól függetlenül sokan örülhetnek ennek, ha az Alkotmánybíróság el­lenállása miatti kétharmados visszavonulás az előzetes feliratkozás intézményének bevezeté­sétől Orbán Viktor csatavesztése is. A magyar miniszterelnök eddigi legnagyobb vereségéről írnak, de hát az ún. nyugati sajtó gyakran erősen túlzó, felületes, vad pusz­tai képet fest Magyarországról, ahol az antiszemitizmus tom­bol egy keleti diktátor demokráciapusztítása közben, (friss adalék: egy svéd tévé előítéletes fércmunkája). Negyedfél igazságok a kétharmadról, pedig talán érthetőbb és ponto­sabb volna a mai magyaros hatalomgyakorlást Berlusconi itá­liai víg napjaihoz hasonlítani. Ha már orbáni vereség: korábban volt méretesebb zakózás is, lásd Schmitt Pál köztársasági elnök bukását. Mindkét esetben a kormányzó erők jöttek rá a helyzet tarthatatlanságára, s a makacsságban rejlő hatalmas kockázatok miatt bírták rá ve­zetőjüket a visszavonulásra-amelynek beismerése természe­tesen másokra maradt. Ettől még okos döntés a parlamenti többség hátraarca: nekik támadási felületet spórol, a demok­ráciaféltő baloldali ellenzéktől elvesz egy ígéretes kampány­témát, az állampolgárokat pedig megszabadítja a felesleges nyűgtől. Kellett hozzá az újévi beszédében is higgadt Áder Já­nos államfő alkotmányos fellépése. Nem viselkedett politikai szolgaként, mint Szlovákiában Gašparovič elnök hajlamos. Jogászként, közjogi szereplőként cselekedett; így tett az al­kotmánybírók többsége is, hiába fanyalog Kövér házelnök. Ungváry Krisztián történész hvg-s interjújában felidézi Beth­len Istvánt, ki szerint a kormányzattól független, népes, anya­gilag nem kiszolgáltatott középosztály kell egy országban az általános és titkos választások tartásához; meg az, hogy a leg­szegényebb harmad ne mélyen a létminimum alatt éljen. Kí­sért a múlt: itt a ma is kínzó lényeg, amely összeköt minden magyart. A probléma, melyet egy másik tudós, Romsics Ignác a Magyar Nemzetben úgyjellemez: Magyarországon a GDP a válság előtt az EU 15 régi tagállamához képest ugyanúgy 60% körül volt, mint 1989-ben. Csak közben a felső és alsó rétegek közti jövedelemkülönbség megtöbbszöröződött. E társadalmi kórt kell orvosolni szinekúrák és kultúrhisztik helyett. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Lefoglalhatják az elnöki gépet Brit repülőgépet bérelt kül­földi útjaira Cristina Kirchner argentin elnök, mert attól tart, hogy a külföldi hitelezők lefoglalnák elnöki gépét - erősítette meg az argentin el­nöki hivatal a The Sun brit lap értesülését. Az argentin kül­ügyminisztérium az egyik, Argentínának hitelező befek­tetési alap „agresszív viselke­dése” miatt tanácsolta Kirch- nemek, hogy béreljen repü­lőgépet a hét végén kezdődő kubai, valamint ázsiai - az Egyesült Arab Emírségeket, Indonéziát és Vietnamot érin­tő - látogatására. A bérlés számítások szerint 20%-kal növeli a költségeket, 150 ezer dollárba kerül. Az argentin ál­lamkötvényeket birtokló, és azok visszafizetését követelő fedezeti alapok többször pró­bálták lefoglaltatni külföldön az argentin elnöki különgépet és az Aerolíneas Argentinas állami légitársaság gépeit, sót az argentinjegybankEgyesült Államokban elhelyezett lété­téit. Az alapok követelésére egyszer rövid időre zárolták a párizsi argentin nagykövetség bankszámláit is. Október 2-án egy ghánai kikötőben az egyik befektetési alapnak az argen­tin tartozás fejében bírósági végzéssel sikerült lefoglaltat­nia a Libertad argentin iskola­hajót. A hajó hosszú jogi hu­zavona után - a hamburgi tengeijogi törvényszék dön­tése értelmében - már fel­szedhette a horgonyt, hama­rosan megérkezik Argentíná­ba. Néhány fedezeti alap 2001-ben kezdett - fillérekért - argentin államkötvényeket vásárolni, amikor az ország a csőd szélén állt. Buenos Ares 2002 elején beszüntette kül­földi adósságának törleszté­sét, és fizetésképtelenséget je­lentett. Az egyezkedés során a hitelezők több mint 90%-a el­fogadta az Agentínának nyújtott hitelek nagy részének leírását. A 2001-ben argentin államkötvényeket felvásárló fedezeti alapok viszont nem vettek részt sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezés­ben, 100 százalékos árfolya­mon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását. A per febru­árban folytatódik egy ameri­kaibíróságon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents