Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-09 / 7. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 9. Vélemény És háttér 7 Milyen mélyre süllyed a Smer, és meddig képes elmenni az Alkotmánybíróság? Gašparovič, a gyanúsított Egy teljes hétre volt szüksége a négy ellenzéki pártnak, hogy tisztázzák, mi az alkotmányos kötelességük. Becsületükre legyen mondva, végül csak rájöttek. MARIÁN LEŠKO Ha nincs semmi okuk azt feltételezni, hogy a Čentéš- ügyben az államfő nem szándékosan sértette meg az Alkotmányt, a képviselőknek nincs választási lehetőségük: azonnal javaslatot kell előterjeszteniük, hogy a törvényhozás indítson eljárást a köztársasági elnök ellen az Alkotmány szándékos megsértése miatt. Az ellenzék következő feladata, hogy a parlamenti ülésen olyan megdönthetetlen érveket sorakoztat fel, melyek alapján a törvényhozásnak jóvá kellene hagyma az államfő elleni eljárás megindítását. Bár világos, hogy a Smer képviselői egy ilyen indítványt nem fognak támogatni, de ez már nem az előterjesztő problémája, hanem Robert Fico pártjáé. Persze a Smer megpróbálhatja védeni a védheteden, de akkor olyan államfőt fog védelmezni, aki most is ugyanolyan rosszhiszeműen és alkotmánysértőén cselekszik, mint amikor 1996-ban házelnökként levezényelte František Gaulieder képviselői mandátumától való megfosztását. És aztán rábírta a HZDS képviselőit, hogy az Alkotmánybíróság döntését is ignorálják. Védeni ezt az államfőt ugyanolyan visszataszí-_ tó, mint ahogy Ivan Gašparovič védte éveken át Vladimír Mečiart. A Smer azonban nyilvánvalóan él a lehetőséggel, és bepiszkítja magát Gašparovič mentegetésével. A kérdés csak az, milyen messzire képes elmenni az Alkotmánybíróság. Tudjuk, Čentéš panaszt tett az Alkotmánybíróságon, és kérte, hogy a testület előzetes tiltó határozattal akadályozza meg, hogy a parlament új főügyészt válasszon. Dobroslav Tmka A Smer védeni fogja az államfőt, s ez ugyanolyan visszataszító, mint ahogy Gašparovič védte éveken át Mečiart. ebben az ügyben ugyanilyen panasszal élt, így az Alkotmánybíróság akkori és mostani eljárását könnyen összehasonlíthatjuk majd. Az Alkotmány- bíróság 2011. május 30-án kaptamegTmka beadványát, a testület szenátusa már 2011. június 15-én (!) döntött is az ügyben: a beadványt megtárgyalásra alkalmasnak találta és kiadta az előzetes tiltó határozatot is. Az indoklás szerint előzetes tiltó határozat nélkül „az Alkotmánybíróság csak látszólag töltené be az alkotmányosság legfőbb őrének szerepét”. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja Čentéš panaszát vagy nem ad ki előzetes tiltó határozatot - mely szerint a parlament nem választhat új főügyészt a végső határozat kihirdetéséig -, a napnál is világosabb lesz, hogy az olyan ügyekben, amelyek a köztársasági elnököt vagy a Smert érintik, csak látszólag tölti be az alkotmányosság legfőbb őrének szerepét. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora- Engem kirúgtál, Kropacsek, de a te feleséged ezentúl árvákat fog szülni! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Ócsópénzért VERES ISTVÁN Megkaphátta volna Szlovákia olcsóbban az L- 410típusú katonai repülőgépe- ketvagynem? Ezen vitatkozott a napokban a volt és a jelenlegi védelmi miniszter. Ha olcsón vettük, jó, mert spóroltunk, ha drágán, az már baj, mert spórolhattunk volna, de nem tettük. Ez a sajtó érdeklődésének fő csapásiránya a témában. Ugyanez figyelhető meg a többi, állami és önkormányzati közbeszerzésnél. Legyen versenypályázat, aztán kötelezően válassza mindenki a legolcsóbbat, hogy spórolhassa az adófizetőkpénzét. Közbenez- zel a mímelt, kötelező spórolással talán többet ártunk magunknak, mint gondolnánk. Példa. Az önkormányzat, mint az iskola fenntartója, köteles közbeszerzést kiírni, hogy kiválassza a húsbeszállítót, amely ellátja az iskolai étkezdéket. Jelentkezik öt cég, kettőről tudják, hogyjóminőségűhústhoz a közeli csirkefarmról, viszont drága. A másik háromról nem tudnak semmit, ők viszont olcsók, ezért közülükkell választani. ígybiztosaklehetnekkét dologban. Egyrészt abban, hogy nemkötnekbeléjük, másrészt abban, hogy a gyerekek az iskolai étkezdékben rossz minőségű húst esznek (az olcsó beszállító ugyanis nem véletlenül olcsó). Ugyanez a helyzet például az építkezésekkel. Csúnyán nézünk az önkormányzatra vagy más hivatalos szervre, ha drágán építtet, de az sem tetszik, ha a kötelezően kiválasztott legolcsóbb cég időközben kitalálj a, hogy hosszabb ideig tartanak majd a munkálatok, vagy előjön azzal, hogy nem várt komplikációk miatt emelnie kell az árat. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg spórol az építőanyagon. Mi lehet a megoldás? A megoldást a görögöknél kell keresni. 2010 óta egy rakás beszámolójelent mega csődbe ment görög államról, a görög társadalom működéséről. Ezekből kiderül, hogy nem a görögök mentek csődbe, csupán a görög állam. Az ottaniak mentalitása ugyanis olyan, hogy bár ügyesen tudnak gazdálkodni (és talán spórolni is), ezt viszont csak az egyéni és a családi vállalkozásokban alkalmazzák, az állammal, a „nagy közössel” nem törődnek (ami egyértelmű felelőtlenség) . A fent említett megoldás persze nem ez, hanem az, hogy mi is egy hasonló kettős mércét alkalmazunk, amikor felháborodunk egy-egy drága állami vagy önkormányzati közbeszerzésen. Mertközben, ha otthon a házunkat újítjuk fel vagyélelmiszertvásárolunk, tudjuk, hogy „ócsópénzért” egyáltalán nem biztos, hogya legjobbat kapjuk, ezért ha tehetjük, megvesszük a drágábbat. így aztán azzal, hogy elvárjuk a közintézményektől a lehető legnagyobb mértékű spórolást, talán ugyanoda juttatjuk őket, mint a görögök a saj át államukat a nagy költekezéssel. Ismétjöhetakérdés: de akkor mi a megoldás? Ha a saját házunkatújítjuk, vagy egyáltalán, befektetünk valamibe, ami amiénk, úgypróbáljukgaran- tálni ajó eredményt, hogy olyan céget, vállalkozót szólítunk meg, akit ismerünk. Mert őt már kipróbáltuk, illetve hal- lottukróla, hogyjól dolgozik. Mint magánembert nem is vonhat minket felelősségre senki. De ha ugyanezt a hozzáállást alkalmazzuk egy közintézményben, egyből korrupcióval és összeférhetetlenséggel vádolnak minket. Ilyen esetben tényleg csak az a megoldás, ha ülünk, és nem csinálunk semmit. Azzal tényleglehet spórolni. De ez sem garancia arra, hogy nem kötnek belénk. KOMMENTAR Értelmes hátraarc kétharmaddal SZOMBATHY PÁL Magyarország, 2013: biztató évkezdet diákcsí- nyes zárás után a választási regisztráció elhasa- lása. Politikai oldalaktól függetlenül sokan örülhetnek ennek, ha az Alkotmánybíróság ellenállása miatti kétharmados visszavonulás az előzetes feliratkozás intézményének bevezetésétől Orbán Viktor csatavesztése is. A magyar miniszterelnök eddigi legnagyobb vereségéről írnak, de hát az ún. nyugati sajtó gyakran erősen túlzó, felületes, vad pusztai képet fest Magyarországról, ahol az antiszemitizmus tombol egy keleti diktátor demokráciapusztítása közben, (friss adalék: egy svéd tévé előítéletes fércmunkája). Negyedfél igazságok a kétharmadról, pedig talán érthetőbb és pontosabb volna a mai magyaros hatalomgyakorlást Berlusconi itáliai víg napjaihoz hasonlítani. Ha már orbáni vereség: korábban volt méretesebb zakózás is, lásd Schmitt Pál köztársasági elnök bukását. Mindkét esetben a kormányzó erők jöttek rá a helyzet tarthatatlanságára, s a makacsságban rejlő hatalmas kockázatok miatt bírták rá vezetőjüket a visszavonulásra-amelynek beismerése természetesen másokra maradt. Ettől még okos döntés a parlamenti többség hátraarca: nekik támadási felületet spórol, a demokráciaféltő baloldali ellenzéktől elvesz egy ígéretes kampánytémát, az állampolgárokat pedig megszabadítja a felesleges nyűgtől. Kellett hozzá az újévi beszédében is higgadt Áder János államfő alkotmányos fellépése. Nem viselkedett politikai szolgaként, mint Szlovákiában Gašparovič elnök hajlamos. Jogászként, közjogi szereplőként cselekedett; így tett az alkotmánybírók többsége is, hiába fanyalog Kövér házelnök. Ungváry Krisztián történész hvg-s interjújában felidézi Bethlen Istvánt, ki szerint a kormányzattól független, népes, anyagilag nem kiszolgáltatott középosztály kell egy országban az általános és titkos választások tartásához; meg az, hogy a legszegényebb harmad ne mélyen a létminimum alatt éljen. Kísért a múlt: itt a ma is kínzó lényeg, amely összeköt minden magyart. A probléma, melyet egy másik tudós, Romsics Ignác a Magyar Nemzetben úgyjellemez: Magyarországon a GDP a válság előtt az EU 15 régi tagállamához képest ugyanúgy 60% körül volt, mint 1989-ben. Csak közben a felső és alsó rétegek közti jövedelemkülönbség megtöbbszöröződött. E társadalmi kórt kell orvosolni szinekúrák és kultúrhisztik helyett. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Lefoglalhatják az elnöki gépet Brit repülőgépet bérelt külföldi útjaira Cristina Kirchner argentin elnök, mert attól tart, hogy a külföldi hitelezők lefoglalnák elnöki gépét - erősítette meg az argentin elnöki hivatal a The Sun brit lap értesülését. Az argentin külügyminisztérium az egyik, Argentínának hitelező befektetési alap „agresszív viselkedése” miatt tanácsolta Kirch- nemek, hogy béreljen repülőgépet a hét végén kezdődő kubai, valamint ázsiai - az Egyesült Arab Emírségeket, Indonéziát és Vietnamot érintő - látogatására. A bérlés számítások szerint 20%-kal növeli a költségeket, 150 ezer dollárba kerül. Az argentin államkötvényeket birtokló, és azok visszafizetését követelő fedezeti alapok többször próbálták lefoglaltatni külföldön az argentin elnöki különgépet és az Aerolíneas Argentinas állami légitársaság gépeit, sót az argentinjegybankEgyesült Államokban elhelyezett lététéit. Az alapok követelésére egyszer rövid időre zárolták a párizsi argentin nagykövetség bankszámláit is. Október 2-án egy ghánai kikötőben az egyik befektetési alapnak az argentin tartozás fejében bírósági végzéssel sikerült lefoglaltatnia a Libertad argentin iskolahajót. A hajó hosszú jogi huzavona után - a hamburgi tengeijogi törvényszék döntése értelmében - már felszedhette a horgonyt, hamarosan megérkezik Argentínába. Néhány fedezeti alap 2001-ben kezdett - fillérekért - argentin államkötvényeket vásárolni, amikor az ország a csőd szélén állt. Buenos Ares 2002 elején beszüntette külföldi adósságának törlesztését, és fizetésképtelenséget jelentett. Az egyezkedés során a hitelezők több mint 90%-a elfogadta az Agentínának nyújtott hitelek nagy részének leírását. A 2001-ben argentin államkötvényeket felvásárló fedezeti alapok viszont nem vettek részt sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezésben, 100 százalékos árfolyamon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását. A per februárban folytatódik egy amerikaibíróságon. (MTI)
