Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 8. Közélet 3 A 15 államünnep és munkaszüneti nap közül 11 hétköznapra esik, négy viszont vasárnapra Idén 115 napon nem dolgozunk 7 7 nap szabadság az államtól. Sokan ünneplés helyett kirándulásra fordítják. (Jón Kroslák felvétele) Idén, akárcsak a tavalyi esztendőben, 11 hétköznap lehetünk otthon anélkül, hogy szabadságot vennénk ki vagy beteget jelentenénk. A15 államünnep és munkaszüneti nap több mint kétharmada esik hétköznapra. A hétvégékkel együtt így idén 115 napon nem kell munkába mennünk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A tizenegy hétköznapra eső, illetve a hat hétvégi „szabadnapból” egy-egy már mögöttünk van. Január 6-a idén vasárnapra esett, hasonló lesz a helyzet az őszi munkaszüneti napok nagy részével. Szeptember 1-je és 15-e mellett november 17-e is vasárnapra esik. Ez egy fokkal rosszabb annál is, ha szombatra jönnének ki, ugyanis úgy legalább az aznapi műszak miatt munkában lévők némi pluszpénzre számíthatnának. Mindezzel együtt is az idei szabadnapok viszonylag kedvezőenjönnek ki, 2010-ben és 2011-ben is csak 10 ünnep- és munkaszüneti nap esett hétköznapra. Olyan egyébként sosem állhat elő, hogy az összes munkaszüneti nap hétköznap- rajon ki, ám szerencsére ennek fordítottja sem: már csak azért sem, mert két ünnep, a nagypéntek és a húsvéthétfő nem konkrét dátumhoz, hanem - ahogy a nevük is mutatja - naphoz kötött. A következő munkaszüneti nap egyébként éppen húsvét- kor lesz. Ez a keresztény ünnep idén viszonylag korai dátumra esik. A húsvét a nyugati kereszténységben mindig március 22. és április 25. közé esik, s csillagászati módszerekkel határozzák meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap van húsvétvasárnap. Érdekesség, hogy az államünnepekről szóló törvény nem határozza meg, mikor van az ünnep, sem azt, kinek és mi alapján kell ezt kiszámolnia. Nyári „ünnepkapcsolás” Aki szereti a szabadnapokat összekapcsolni nagyobb kirándulásaival, az idén nyáron jól jár. Szent Cirill és Metód ünnepe (július 5.) péntekre esik, a Szlovák Felkelés Napja (augusztus 29.) pedig csütörtökre. A munka ünnepe, illetve a fel- szabadulás napja viszont tökéletesen megtöri a munkahetet (idén szerdára esik). Szabad szomszédok Munkaszüneti napok tekintetében Magyarországon kimondottan örülhetnek az idei évben. Ugyanis az összes elképzelhető ünnepnapjuk munkanapra esik majd, kezdve a keddi január 1-jétől és befejezve a csütörtöki december 26-tal. Magyarországon csak három nemzeti ünnep van - március 15., augusztus 20. és október 23. -, ezen felül pedig további hét munkaszüneti nap. Összesen nyolc fix dátumú ünnepnap van - január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. -, míg további kettő, a húsvét- és a pünkösdhétfő mindig hétfőre esik (Magyarországon a nagypéntek nem szabadnap, míg nálunk a pünkösdhétfő nem számít annak). Érdemes figyelni arra is, mikorra esnek a magyarországi ünnepek - ott ugyanis az ünnep és a hétvége közé eső munkanapot szombatra helyezik át, így hosszabbítva meg a munkaszünetet. A szerda-csütörtöki december 25-26-a előtti, keddi 24-ét és az azt követő pénteki december 27-ét is ledolgozzák, vagyis 24-től december 29-ig Magyarországon nincs munkanap. Tavaly összesen hat le- dolgozós szombat volt déli szomszédunknál, idén csak három ilyen lesz. A fent említett két karácsonyi napon kívül még augusztus 20-a (keddre esik) miatt kell az ünnepet megelőző hétfőt szombaton ledolgozniuk. Az ünnepek és a hétköznapok közötti egy-egy munkanap áthelyezése tavaly nálunk is felmerült, ám végül a képviselők többsége elvetette az ötletet. Ausztriában csak egy államünnep van (október 26.), ám ez idén szombatra esik - a többi munkaszüneti nap egyházi ünnep (pl. a pünkösdhétfő is). Regionális csúcstartók vagyunk Szlovákia - annak ellenére, hogy az egyik legfiatalabb állam - közép-európai rekordernek számít az államünnepek terén. Az öreg kontinensen ebben a „versenyszámban” csak a norvégok és a görögök jobbak nálunk, illetve egyes források szerint Németország és Spanyolország pár régiójában van több szabadnap, mint Szlovákiában. A velünk szomszédos országokban átlagban négy-öt nappal többet dolgoznak az emberek, mint mi. (MSz) MUNKASZÜNETI NAPOK HÉTFŐ Április 1. - Húsvéthétfő KEDD Január l.-Újév December 24. - Szenteste SZERDA Május 1. - A munka ünnepe Május 8. - A fasizmus feletti győzelem napja December 25. - Nagykarácsony CSÜTÖRTÖK Augusztus 29. - A szlovák nemzeti felkelés évfordulója December 26. - Karácsony PÉNTEK Március 30. - Nagypéntek Július 5. - Cirill és Metód November 1. - Mindenszentek VASÁRNAP Január 6. - Háromkirályok Szeptember 1. - Szlovákia alkotmányának napja Szeptember 15. -Hétfájdal- mú Szűz Mária November 17. - A totalitarizmus elleni harc napja De facto ad acta került Egyelőre nem lesz kevesebb ünnepnap Pozsony. A munkaszüneti napok nagy száma miatt rendszeresen visszatérő téma az ünnepnapok redukciója. Meglepetésre a vállalkozók érdek- védelmi szervezetei a jelenlegi Fico-kormány alatt jutottak legközelebb ahhoz, hogy csökkenjen a munkaszüneti napok száma. A kabinet megalakulása után tárgyalások kezdődtek a magánszféra nagyobb adóter- heiről, a vállalkozók ezért cserébe azt kérték a kormányzattól, hogy csökkentse az ünnepnapok számát - legalábbis Robert Fico miniszterelnök szerint. A kabinet szerint így a gazdasági teljesítmény is nőne - elemzők viszont kétlik, hogy mérhető módon nőne az ország GDP-je 1-2 munkanap hozzáadásával. Nyáron egy ideig úgy tűnt, 15-ről 13-ra fog csökkenni a munkaszüneti napok száma. A kormányfő két szeptemberi piros betűs napot húzott volna a naptárból, a szeptember 1-jei alkotmánynapi államünnepet, valamint a szeptember 15-i egyházi ünnepet. Előbbit nagyrészt csak az egykor a HZDS-hez köthető nacionalisták védték, utóbbi megtartásáért viszont komoly egyházi lobbing indult. Az eredmény: a téma ősz elejére lekerült a napirendről. A Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe miatti munkaszüneti nap eltörlését komplikálta volna a Vatikánnal kötött alap- szerződés is, melyben Szlovákia vállalta, hogy csak a Szentszékkel kötött egyezség után módosítja az egyházi jellegű szabadnapok listáját. Ezt Ficó- ék úgy akarták volna kicselezni, hogy az ünnephez kapcsolódó szabadnapot állandó jelleggel vasárnapra tették volna. Végül az egész ünnepredukció abbamaradt, 4-5 hónapja egy szót sem lehet hallani róla, törvénymódosító tervezet sem készült. A hivatalos indoklás szerint azért, mert idén úgyis mindkét törlendő ünnep vasárnapra esne, így az illetékeseknek van még idejük a gondolkodásra. (MSz) Változik a fegyveres testületek nyugdíjrendszere, emelkedik a minimális szolgálati idő és kisebb lesz a végkielégítés Májustól emelkedik az egyenruhások nyugdíj-biztosítási járuléka Májustól többet kell befizetniük (TASR-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Május elsejével változik a rendőrök és a katonák nyugdíjrendszere, a minimális szolgálati idő - fokozatosan 10 év alatt - a jelenlegi 15 évről 25 évre emelkedik. A kormány holnap várhatóan elfogadja a vonatkozó törvény tervezetét, amelynek vitája így már a parlamentjanuárban kezdődő ülésén megkezdődhet. A jogszabálytervezet előkészítése több mint fél évet vett igénybe, és az első változat több módosításon esett át. Kezdetben felmerült a 62 évesnél fiatalabb nyugdíjasok járadékának megadóztatása. Helyette inkább a nyugdíjjogosultság feltételeinek megszigorítását és az aktív rendőrök és katonák járulékterheinek emelését választotta a belügyminisztérium. A kötelező szolgálati idő meghosszabbítása mellett emelkedik a nyugdíjbiztosítási járulék is. Az aktív katonák és rendőrök járuléka 5%-ról 7%-ra emelkedik, a munkaadóik által fizetett járulék pedig 17%-ról 20%-ra emelkedik. Az intézkedésekre azért van szükség, mert mind a katonák, mind a rendőrök nyugdíjrendszere veszteséges, vagyis kevesebbet fizetnek be az aktív katonák, mint amennyit a nyugdíjasokkapnak. „2015-ig 200 millió euróra nőne a hiány, ha nem tennénk semmit - magyarázta a kialakult helyzetet Robert Kalinák belügyminiszter. - Éves szinten így 64 millió euróval stabilizáljuk a rendszert.” A változások elfogadhatóak a védelmi tárca számára is, amely ugyancsak spórolni kénytelen. Martin Glvác miniszter szerint a kompromisszumos megoldás jövőre 18 millió euró megtakarítást jelent a védelmi tárca számára. A jogszabálytervezettel egyetért a pénzügyminisztérium is, amely feltételül szabta, hogy rövid időn belül nullára kell csökkenteni a rendszerek hiányát. A jogszabálytervezettel egyetért a rendőrszakszervezet is, mivel ők sem látnak más lehetőséget a nyugdíjrendszer stabilizálására. Miroslav Litva szakszervezeti vezető szerint a szolgálati idő jelentős emelése sem okoz problémát a rendőröknek. „A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi öt évben az átlagos szolgálati idő 24,9 év volt” - magyarázta a rendőrszakszervezet vezetője. A minimális szolgálati idő és a nyugdíjjárulék emelése mellett a rendőrök és katonák további megszorításokra is számíthatnak. Csökken a nyugdíjazott egyenruhásoknak járó végkielégítés összege, illetve ennek a feltételei is jelentősen szigorodnak. A végkielégítéshez szükséges minimális szolgálati idő a jelenlegi 5 évről 10 évre, a végkielégítés maximális összege pedig az alapbér 13,5-szöröséről 9-szeresére csökken. Ez utóbbi azonban csak a törvény életbe lépése után felvett rendőrökre és katonákra vonatkozik majd.
