Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-04 / 279. szám, kedd

20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 4. www.ujszo.com A versenyképesség fokozására kell összpontosítani A kitörés lehetőségei TÁJÉKOZTATÓ Az egységes területalapú kifizetésre (SAPS) idén hektáronként 173,95 euró támogatás jár Indulnak az agrárkifizetések (Illusztrációs felvétel) A hazai agrárágazat időszerű kérdéseivel foglalkoztak nemré­giben azon a Nagyszombatban tartott szakmai fórumon, ame­lyet az Agroprogress cég és a Hospodárske noviny szerkesztő­sége szervezett. A rendezvényen áttekintették a Közös Agrárpoliti­ka 2014 utáni időszakra tervezett reformjának legfontosabb elveit, felvázolták egyes szakágazatok, többek között az állattenyésztés és a gyümölcs-, illetve zöldség- termesztés értékesítési lehető­ségeinek fejlesztési változatait, a bankok agrárágazatban vállalt szerepének kockázatait és a ha­zai élelmiszer-ipari termékek nagyobb arányú piaci részesedé­sének lehetőségeit, valamint a termelői-értékesítő szervezetek működtetési feltételeit. Štefan Adam, a földművelés- ügyi minisztérium államtitkára a közös agrárpolitika reformja keretében a 2014-2020-as költ­ségvetési időszakra tervezett uniós támogatáspolitikai elvek­ről számolt be a résztvevőknek. A bonyolultnak tűnő és egyelőre még nem teljesen véglegesített támogatáspolitikai koncepcióról elmondta, hogy a források to­vábbra is két pillérben kerülnek felosztásra az ágazati termelők között, a tagországok agrárter­melői a következő hétéves költ­ségvetési időszakban több mint 400 milliárd euróval számolhat­nak. Szlovákia egyelőre a támo­gatáspolitikai elvek közül többet is kifogásol, abban bízva, hogy a társult országokkal sikerül érvé­nyesítenie érdekeit. A hazai állattenyésztés helyze­tét elemző beszámoló elsősorban az ágazati termelés riasztó adata­ira hívta fel a figyelmet. Mogens Toft Jensen, a dán DLF Trifolium képviselője a fű­féle takarmányok kihasználá­sának módozatait ismertette az érdeklődőkkel. A tejtermelés hatékonysága napjainkban egyre hangsúlyozottabban veti fel a ta­karmányozásban rejlő takarékos- sági lehetőségek fokozottabb ki­használását. A tejtermelő gazdák számára kínált fűkeverékek terén pontos vizsgálatokkal igazolt tapasztalataik vannak a fűfélék alkalmazását illetően. A cégnek ma már csehországi székhellyel közép-európai képviselete is van. Bohumil Belada, a cseh agrár­kamara alelnöke a tervezett uni­ós költségvetési elvekből eredő esélyekre és veszélyekre muta­tott rá, miközben hangsúlyozta az érintett országok szorosabb együttműködését az érdekeik ér­vényesítésében. Maroš Kovalak a bioenergia-termelésre kihasznált növénytermesztés veszélyeire hív­ta fel a figyelmet, rámutatott a ha­zai biogázüzemek kapacitásainak túldimenzionálására. A hazai zöldség- és gyümölcs- termesztés fejlesztésének támo­gatási lehetőségeit Jozef Artim, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara központi igaz­gatója vázolta fel. Előadásában rámutatott, hogy a hazai terme­lés leépítése következtében ma már egyértelműen behozatalra szorulunk olyan terményekből is, amelyeket nálunk is gond nélkül megtermelhetnénk. A hazai fo­gyasztás kielégítésére több mint 120 ezer tonna gyümölcsöt és 266 ezer tonna zöldséget hozunk be, miközben a hazai termékek­ből csupán 10 ezer, illetve 28 ezer tonnányi mennyiség kerül kivitel­re. A zöldség és gyümölcs megha­tározó mennyiségének forgalma­zását az áruházláncok végzik, a termények 75-80 százalékát itt értékesítik. A hazai fogyasztás színije is alacsony, zöldségből például a jelenlegi 90 kg átlagos fogyasztást legalább 150 kg-ra kellene felemelni, a gyümölcsfo­gyasztás 52 kg-os átlagát is 100 kg körüli szintre kellene növelni. A hazai termelőknek a lépéstartás érdekében meg kell felelniük a növekvő fogyasztói igényeknek a termékek minősége, frissessége és egyéb fogyasztói követelmé­nyek szempontjából is. A hazai zöldségágazat fejlődésének lehe­tőségeit a fogyasztói igényekre reagáló termékstruktúra kialakí­tásával, új termelési és az eladá­si know-how érvényesítésével, magas hozzáadott értékkel bíró termékek előállításával lehet megalapozni. Ehhez szükség lesz működőképes termelői-értékesí­tő társulások létrehozására is. A bankszektor agrárágazatban betöltött szerepvállalásáról a Tatra banka és az UnicreditBank képviselője is véleményt mon­dott. Radovan Mik, a Tatra ban­ka képviseletében az ágazati hitelnyújtás kockázati tényezőit elemezte, Jaromír Matoušek, az UnicreditBank képviselője pedig az ágazat finanszírozási lehetősé­geit vázolta fel. Véleménye szerint a hazai ágazat egyik nagy gondja, hogy az elmúlt időszakban nem építette ki azokat a termékértéke­sítési sémákat, amelyek amellett, hogy hatékony és versenyképes áruforgalmat biztosítanának, a termelőket is érdekeltté tennék ezekben a folyamatokban. Ezzel összefüggésben a hazai ágazat középtávú koncepciójában fel­vázolt termelésnövelési elkép­zeléseket hibásnak minősítette. Amint állította, az, hogy több ser­tést vagy baromfit nevelünk, még nem fogja megoldani az ágazat legfontosabb problémáit. Helyet­te inkább a piád érvényesülés, a versenyképesség fokozására kel­lene összpontosítani, (sz) Az előző évek gyakorlatá­hoz híven idén is decem­berben kezdi meg az Agrárkifizetési Ügynökség az erre az évre esedékes agrártámogatások kifize­tésére szolgáló jogosultsá­gok jóváhagyását és a ter­melők erről szóló értesíté­sét, majd a támogatások folyósítását TÁJÉKOZTATÓ A kifizetési ügynökség nyil­vántartása szerint több mint 17 ezer kérvényező nyújtott be igénylést a 2012-es közvetlen kifizetésekre, közülük csaknem 16 és fél ezren az egységes te­rületalapú kifizetésekre vár­nak. Ezen a támogatási tételen kívül az I. pillérből folyósított támogatások keretében a fejős­tehenekre nyújtott támogatás, a cukorra és a zöldség- valamint gyümölcstermesztésre folyósí­tott külön támogatások kerül­nek kifizetésre. Az egységes területalapú kifizetésre (SAPS) idén hektá­ronként 173,95 euró támogatás jár, a fejőstehenek után folyósí­tandó támogatás összege álla­tonként 86,15 eurót tesz ki. A cukorrépa-termelők kompenzá­lására folyósított dotáció össze­ge hektáronként 597,47 euró, az erre jogosult zöldség- és gyümölcstermesztők a bejelen­tett területeikre hektáronként A 2013-as költségvetés keret­számait a kormány által elfoga­dott 3 éves költségvetési konszo- lidádós program keretszámai határozzák meg, amelynek ér­telmében az állami költségvetés 2013-ban maximálisan 2,9 szá­zalékos hiánnyal, a következő két esztendőben pedig 2,4 illetve 1,9 százalékos túllépéssel számolhat a nemzeti össztermékhez viszo­nyítva, mondta el Nyitrán Slávka Jánošíková, a földművelésügyi minisztérium agrárpolitikai és költségvetési osztályának veze­tője, aki az agrárágazat jövő évi költségvetésének keretszámait ismertette az informádós napon. Kormányzati döntés értelmében jövőre az egyes tárcáknak 5 szá­zalékos bértakarékossági és 10 százalékos anyagtakarékossági intézkedéseket is meg kell valósí­taniuk. Az agrártárca költségveté­sében a bevételi források megha­tározó részét - csaknem 90 szá­zalékát - az uniós források teszik ki. A 979,2 millió eurós tervezett összbevételből 967 millió euró érkezik majd Brüsszelből, a tár­cának további 11,2 milliót saját bevételeiből kell majd biztosíta­nia. A kiadási oldalon a tervezett 1,2459 milliárd euró meghatáro­zó részét a már említett uniós ki­fizetésekre szánt összegek teszik ki, a további 117,8 millió eurót hazai forrásokból kell fedezni. A kifizetések keretében 390 millió euró jut a közvetlen kiíizetések­55,56 euróval számolhatnak. A komlótermesztő területek után hektáronként 269,75 euró jár a jogosultaknak. A vidékfejlesztési program keretében erre az esztendőre esedékes támogatások közül úgyszintén megkezdik a ked­vezőtlen termesztési feltételek között gazdálkodók számára folyósított kiegyenlítő támo­gatások (LFA) folyósítását, valamint az európai jelentősé­gű területekre vonatkozó do­tációk kifizetését is. A további támogatási programok kifize­re, 15,5 millió a piacszabályozó intézkedésekre, 283 millió pedig a vidékfejlesztési célokra. A költségvetés hazai forrásai­ból kell majd. fenntartani a szak­minisztérium és 79 költségvetési szervezete működését, az állami segítségnyújtás keretében eloszt­ható források összege egyelőre csak valamivel több, mint 17 millió euró, amibe viszont már beleszámolták az üzemanyagár­támogatásra szánt 10 milliót. Az idei esztendő eredményé­be a szárazság nagymértékben rányomta a bélyegét. Slávka Jánošíková röviden áttekintette az idei költségvetésből az emlí­tett helyzetre való reagálásként kijelölt 78 millió eurós rendkí­vüli támogatás kihasználását is. A kiegészítő állami támogatások keretében kifizetendő támoga­tésére a következő év elején kerül majd sor. A közvetlen kifizetésekre összesen 350 millió euró áll a rendelkezésre, ebből az egysé­ges területalapú kifizetésre 318 millió eurót fizetnek ki. Mint ismeretes, az uniós támogatási programok keretében idén már nálunk is működésbe lépett az ún. moduláció, amelynek alapján az újonnan csadako- zott tagországokban azok a gazdálkodó egységek, amelyek össztámogatása a közveden kifizetések keretében az adott tásokra 1689 kérvény érkezett, teljesítésükre 1,459 millió euró jutott. A foglalkoztatottság fenn­tartását segítő program kereté­ben 43 igénylőnek 380 ezer eurót fizetnek ki. Az állattenyésztés támogatására a központi nyilván­tartás aktualizálása címén 16,1 millió eurót utaltak a központ általi szétosztásra. A közismert nevén piros gázolajként elhíre- sült üzemanyagár-támogatás 10 millió eurót visz el, ezt a kormány már jóváhagyta, de bevezetése a brüsszeli jóváhagyástól is függ. A jövő évi termés megalapozására szánt 30 millió euróból csupán több mint 5,7 millió eurót igé­nyelt összesen 41 kérvényező. A mezőgazdasági gépek rendszám­mal való ellátási kötelesség 4 év­vel való elhalasztásával további 11 millió összegű forrás marad a esztendőben meghaladja a 300 ezer eurót, automatikusan 4 százalékkal alacsonyabb támo­gatásra számíthatnak. A régi tagországokban a csökkentés mértéke 10 százalék. A kifizetések menete az előző évek gyakorlatához hasonlóan zajlik, tehát az igénylések jó­váhagyása után a kérvényezőt értesítik a határozat átvételéről, amit személyesen vehet át vagy postán küldik el a számára, majd a határozat érvénybe lépése után az igénylő által megadott szám­lára utalják az összeget, (apa) termelőknél, amit nem kell kifi­zetniük, véli a tárcavezetés. Martin Barbarič, a minisztéri­um vidékfejlesztési osztályának vezetője a jövő évi kifizetések feltételezett összegéből és az uniós agrárreform következő hétéves költségvetési időszakára vonatkozó támogatási tételekről tájékoztatott. A 2013-as költség- vetési időszakban a közveden kifizetések tárgykörébe tartozó tételek közül az egységnyi terü­letalapú kifizetések feltételezett összege várhatóan 191 euró lesz hektáronként. A fejőstehenekre jutó támogatásokat 1 millió eu­róval megemelik, így várhatóan 92 euró jut majd egy tehénre. A cukorrépa-termelőknek a cukor utáni kompenzációs kifizetések keretében jövőre 597 euró jut hektáronként, a zöldség- és gyü­mölcstermesztők a közveden ki­fizetésekből 50-55 euró közötti támogatással számolhatnak. Az unió következő hétéves költségvetési időszakára vonat­kozó elképzelések egyik kiindu­lópontja, hogy a támogatások összegét nominális értékben meg kellene őrizni a jelenlegi szin­tén. Hogy ez sikerül-e, kérdéses. Egyelőre a Közös Agrárpolitika reformja keretében a 2014-2020 közötti időszakra az I. pillér­ben megvalósuló kifizetésekre 317.2 milliárd eurót, a II. pillérre 101.2 milliárd eurót terveztek, az egyéb kiadásokkal együtt össze­sen 435,5 milliárd euró kerülhet majd felosztásra, (sz) (A szerző felvétele) Az agrártárca költségvetésében a bevételi források meghatározó részét az uniós támogatás teszi ki Költségvetési megkötések a jövő évre ISMERTETŐ Slávka Jánošíková, a földművelésügyi minisztérium agrárpolitikai és költségvetési osztályának vezetője (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents