Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-04 / 279. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 4. www.ujszo.com A versenyképesség fokozására kell összpontosítani A kitörés lehetőségei TÁJÉKOZTATÓ Az egységes területalapú kifizetésre (SAPS) idén hektáronként 173,95 euró támogatás jár Indulnak az agrárkifizetések (Illusztrációs felvétel) A hazai agrárágazat időszerű kérdéseivel foglalkoztak nemrégiben azon a Nagyszombatban tartott szakmai fórumon, amelyet az Agroprogress cég és a Hospodárske noviny szerkesztősége szervezett. A rendezvényen áttekintették a Közös Agrárpolitika 2014 utáni időszakra tervezett reformjának legfontosabb elveit, felvázolták egyes szakágazatok, többek között az állattenyésztés és a gyümölcs-, illetve zöldség- termesztés értékesítési lehetőségeinek fejlesztési változatait, a bankok agrárágazatban vállalt szerepének kockázatait és a hazai élelmiszer-ipari termékek nagyobb arányú piaci részesedésének lehetőségeit, valamint a termelői-értékesítő szervezetek működtetési feltételeit. Štefan Adam, a földművelés- ügyi minisztérium államtitkára a közös agrárpolitika reformja keretében a 2014-2020-as költségvetési időszakra tervezett uniós támogatáspolitikai elvekről számolt be a résztvevőknek. A bonyolultnak tűnő és egyelőre még nem teljesen véglegesített támogatáspolitikai koncepcióról elmondta, hogy a források továbbra is két pillérben kerülnek felosztásra az ágazati termelők között, a tagországok agrártermelői a következő hétéves költségvetési időszakban több mint 400 milliárd euróval számolhatnak. Szlovákia egyelőre a támogatáspolitikai elvek közül többet is kifogásol, abban bízva, hogy a társult országokkal sikerül érvényesítenie érdekeit. A hazai állattenyésztés helyzetét elemző beszámoló elsősorban az ágazati termelés riasztó adataira hívta fel a figyelmet. Mogens Toft Jensen, a dán DLF Trifolium képviselője a fűféle takarmányok kihasználásának módozatait ismertette az érdeklődőkkel. A tejtermelés hatékonysága napjainkban egyre hangsúlyozottabban veti fel a takarmányozásban rejlő takarékos- sági lehetőségek fokozottabb kihasználását. A tejtermelő gazdák számára kínált fűkeverékek terén pontos vizsgálatokkal igazolt tapasztalataik vannak a fűfélék alkalmazását illetően. A cégnek ma már csehországi székhellyel közép-európai képviselete is van. Bohumil Belada, a cseh agrárkamara alelnöke a tervezett uniós költségvetési elvekből eredő esélyekre és veszélyekre mutatott rá, miközben hangsúlyozta az érintett országok szorosabb együttműködését az érdekeik érvényesítésében. Maroš Kovalak a bioenergia-termelésre kihasznált növénytermesztés veszélyeire hívta fel a figyelmet, rámutatott a hazai biogázüzemek kapacitásainak túldimenzionálására. A hazai zöldség- és gyümölcs- termesztés fejlesztésének támogatási lehetőségeit Jozef Artim, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara központi igazgatója vázolta fel. Előadásában rámutatott, hogy a hazai termelés leépítése következtében ma már egyértelműen behozatalra szorulunk olyan terményekből is, amelyeket nálunk is gond nélkül megtermelhetnénk. A hazai fogyasztás kielégítésére több mint 120 ezer tonna gyümölcsöt és 266 ezer tonna zöldséget hozunk be, miközben a hazai termékekből csupán 10 ezer, illetve 28 ezer tonnányi mennyiség kerül kivitelre. A zöldség és gyümölcs meghatározó mennyiségének forgalmazását az áruházláncok végzik, a termények 75-80 százalékát itt értékesítik. A hazai fogyasztás színije is alacsony, zöldségből például a jelenlegi 90 kg átlagos fogyasztást legalább 150 kg-ra kellene felemelni, a gyümölcsfogyasztás 52 kg-os átlagát is 100 kg körüli szintre kellene növelni. A hazai termelőknek a lépéstartás érdekében meg kell felelniük a növekvő fogyasztói igényeknek a termékek minősége, frissessége és egyéb fogyasztói követelmények szempontjából is. A hazai zöldségágazat fejlődésének lehetőségeit a fogyasztói igényekre reagáló termékstruktúra kialakításával, új termelési és az eladási know-how érvényesítésével, magas hozzáadott értékkel bíró termékek előállításával lehet megalapozni. Ehhez szükség lesz működőképes termelői-értékesítő társulások létrehozására is. A bankszektor agrárágazatban betöltött szerepvállalásáról a Tatra banka és az UnicreditBank képviselője is véleményt mondott. Radovan Mik, a Tatra banka képviseletében az ágazati hitelnyújtás kockázati tényezőit elemezte, Jaromír Matoušek, az UnicreditBank képviselője pedig az ágazat finanszírozási lehetőségeit vázolta fel. Véleménye szerint a hazai ágazat egyik nagy gondja, hogy az elmúlt időszakban nem építette ki azokat a termékértékesítési sémákat, amelyek amellett, hogy hatékony és versenyképes áruforgalmat biztosítanának, a termelőket is érdekeltté tennék ezekben a folyamatokban. Ezzel összefüggésben a hazai ágazat középtávú koncepciójában felvázolt termelésnövelési elképzeléseket hibásnak minősítette. Amint állította, az, hogy több sertést vagy baromfit nevelünk, még nem fogja megoldani az ágazat legfontosabb problémáit. Helyette inkább a piád érvényesülés, a versenyképesség fokozására kellene összpontosítani, (sz) Az előző évek gyakorlatához híven idén is decemberben kezdi meg az Agrárkifizetési Ügynökség az erre az évre esedékes agrártámogatások kifizetésére szolgáló jogosultságok jóváhagyását és a termelők erről szóló értesítését, majd a támogatások folyósítását TÁJÉKOZTATÓ A kifizetési ügynökség nyilvántartása szerint több mint 17 ezer kérvényező nyújtott be igénylést a 2012-es közvetlen kifizetésekre, közülük csaknem 16 és fél ezren az egységes területalapú kifizetésekre várnak. Ezen a támogatási tételen kívül az I. pillérből folyósított támogatások keretében a fejőstehenekre nyújtott támogatás, a cukorra és a zöldség- valamint gyümölcstermesztésre folyósított külön támogatások kerülnek kifizetésre. Az egységes területalapú kifizetésre (SAPS) idén hektáronként 173,95 euró támogatás jár, a fejőstehenek után folyósítandó támogatás összege állatonként 86,15 eurót tesz ki. A cukorrépa-termelők kompenzálására folyósított dotáció összege hektáronként 597,47 euró, az erre jogosult zöldség- és gyümölcstermesztők a bejelentett területeikre hektáronként A 2013-as költségvetés keretszámait a kormány által elfogadott 3 éves költségvetési konszo- lidádós program keretszámai határozzák meg, amelynek értelmében az állami költségvetés 2013-ban maximálisan 2,9 százalékos hiánnyal, a következő két esztendőben pedig 2,4 illetve 1,9 százalékos túllépéssel számolhat a nemzeti össztermékhez viszonyítva, mondta el Nyitrán Slávka Jánošíková, a földművelésügyi minisztérium agrárpolitikai és költségvetési osztályának vezetője, aki az agrárágazat jövő évi költségvetésének keretszámait ismertette az informádós napon. Kormányzati döntés értelmében jövőre az egyes tárcáknak 5 százalékos bértakarékossági és 10 százalékos anyagtakarékossági intézkedéseket is meg kell valósítaniuk. Az agrártárca költségvetésében a bevételi források meghatározó részét - csaknem 90 százalékát - az uniós források teszik ki. A 979,2 millió eurós tervezett összbevételből 967 millió euró érkezik majd Brüsszelből, a tárcának további 11,2 milliót saját bevételeiből kell majd biztosítania. A kiadási oldalon a tervezett 1,2459 milliárd euró meghatározó részét a már említett uniós kifizetésekre szánt összegek teszik ki, a további 117,8 millió eurót hazai forrásokból kell fedezni. A kifizetések keretében 390 millió euró jut a közvetlen kiíizetések55,56 euróval számolhatnak. A komlótermesztő területek után hektáronként 269,75 euró jár a jogosultaknak. A vidékfejlesztési program keretében erre az esztendőre esedékes támogatások közül úgyszintén megkezdik a kedvezőtlen termesztési feltételek között gazdálkodók számára folyósított kiegyenlítő támogatások (LFA) folyósítását, valamint az európai jelentőségű területekre vonatkozó dotációk kifizetését is. A további támogatási programok kifizere, 15,5 millió a piacszabályozó intézkedésekre, 283 millió pedig a vidékfejlesztési célokra. A költségvetés hazai forrásaiból kell majd. fenntartani a szakminisztérium és 79 költségvetési szervezete működését, az állami segítségnyújtás keretében elosztható források összege egyelőre csak valamivel több, mint 17 millió euró, amibe viszont már beleszámolták az üzemanyagártámogatásra szánt 10 milliót. Az idei esztendő eredményébe a szárazság nagymértékben rányomta a bélyegét. Slávka Jánošíková röviden áttekintette az idei költségvetésből az említett helyzetre való reagálásként kijelölt 78 millió eurós rendkívüli támogatás kihasználását is. A kiegészítő állami támogatások keretében kifizetendő támogatésére a következő év elején kerül majd sor. A közvetlen kifizetésekre összesen 350 millió euró áll a rendelkezésre, ebből az egységes területalapú kifizetésre 318 millió eurót fizetnek ki. Mint ismeretes, az uniós támogatási programok keretében idén már nálunk is működésbe lépett az ún. moduláció, amelynek alapján az újonnan csadako- zott tagországokban azok a gazdálkodó egységek, amelyek össztámogatása a közveden kifizetések keretében az adott tásokra 1689 kérvény érkezett, teljesítésükre 1,459 millió euró jutott. A foglalkoztatottság fenntartását segítő program keretében 43 igénylőnek 380 ezer eurót fizetnek ki. Az állattenyésztés támogatására a központi nyilvántartás aktualizálása címén 16,1 millió eurót utaltak a központ általi szétosztásra. A közismert nevén piros gázolajként elhíre- sült üzemanyagár-támogatás 10 millió eurót visz el, ezt a kormány már jóváhagyta, de bevezetése a brüsszeli jóváhagyástól is függ. A jövő évi termés megalapozására szánt 30 millió euróból csupán több mint 5,7 millió eurót igényelt összesen 41 kérvényező. A mezőgazdasági gépek rendszámmal való ellátási kötelesség 4 évvel való elhalasztásával további 11 millió összegű forrás marad a esztendőben meghaladja a 300 ezer eurót, automatikusan 4 százalékkal alacsonyabb támogatásra számíthatnak. A régi tagországokban a csökkentés mértéke 10 százalék. A kifizetések menete az előző évek gyakorlatához hasonlóan zajlik, tehát az igénylések jóváhagyása után a kérvényezőt értesítik a határozat átvételéről, amit személyesen vehet át vagy postán küldik el a számára, majd a határozat érvénybe lépése után az igénylő által megadott számlára utalják az összeget, (apa) termelőknél, amit nem kell kifizetniük, véli a tárcavezetés. Martin Barbarič, a minisztérium vidékfejlesztési osztályának vezetője a jövő évi kifizetések feltételezett összegéből és az uniós agrárreform következő hétéves költségvetési időszakára vonatkozó támogatási tételekről tájékoztatott. A 2013-as költség- vetési időszakban a közveden kifizetések tárgykörébe tartozó tételek közül az egységnyi területalapú kifizetések feltételezett összege várhatóan 191 euró lesz hektáronként. A fejőstehenekre jutó támogatásokat 1 millió euróval megemelik, így várhatóan 92 euró jut majd egy tehénre. A cukorrépa-termelőknek a cukor utáni kompenzációs kifizetések keretében jövőre 597 euró jut hektáronként, a zöldség- és gyümölcstermesztők a közveden kifizetésekből 50-55 euró közötti támogatással számolhatnak. Az unió következő hétéves költségvetési időszakára vonatkozó elképzelések egyik kiindulópontja, hogy a támogatások összegét nominális értékben meg kellene őrizni a jelenlegi szintén. Hogy ez sikerül-e, kérdéses. Egyelőre a Közös Agrárpolitika reformja keretében a 2014-2020 közötti időszakra az I. pillérben megvalósuló kifizetésekre 317.2 milliárd eurót, a II. pillérre 101.2 milliárd eurót terveztek, az egyéb kiadásokkal együtt összesen 435,5 milliárd euró kerülhet majd felosztásra, (sz) (A szerző felvétele) Az agrártárca költségvetésében a bevételi források meghatározó részét az uniós támogatás teszi ki Költségvetési megkötések a jövő évre ISMERTETŐ Slávka Jánošíková, a földművelésügyi minisztérium agrárpolitikai és költségvetési osztályának vezetője (A szerző felvétele)