Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-31 / 299. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 31. Kultúra 9 Összegyűjtöttük, mi az, ami különösen tetszett nekünk, ami nyomot hagyott bennünk 2012-ben Az év legjei a kultúrában (Fotó: Forumfilm) Évvége lévén jöjjön egy kis szubjektív summázás néhány művészeti ágra fókuszálva, abból az alap­tézisből kiindulva, hogy ízlések és pofonok... JUHÁSZ KATALIN Alapos elemzés helyett csu­pán néhány pillantképet sze­retnénk felvillantani 2012-ből. Film Filmügyben még vámunk kell február végéig a filmes év ugyanis az Oscar-díjak kiosz­tásával zárul, amikor az ame­rikai filmakadémia tagjai meg­szavazzák, kik a legjobbak. Az idei kínálatból szerintünk egyértelműen a Skyfall című új Bond-film érdemli a legtöbb figyelmet. A 007-es ügynök ötven éve áll őfelsége, II. Er­zsébet szolgáltában a film­vásznon, ő minden idők leghí­resebb titkosügynöke. Az ok­tóberi évfordulót hatalmas felhajtás övezte, és nem csu­pán azért, mert James Bond neve az elmúlt évtizedek során fogalommá vált, hanem azért is, mert a Skyfall méltónak bi­zonyult ehhez a jubileumhoz. A kritikusok között nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy ez a film lényegesen több egy látványos akciómozinál: egy rendkívül intelligens és szórakoztató alkotás. Az eddi­gi Bond-filmeknél elevenebb és realisztikusabb, azaz kötő­dik a valósághoz. Sam Men- des, az Amerikai szépség és a Bőmyakúak rendezője nem az akciófilmek világából érkezett, érzékenyen és okosan nyúlt a témához, ami jót tett a film­nek. Színház Holtverseny alakult ki az el­ső helyen, a Komáromi Jókai Színház idei legmerészebb előadása, a Príma környék osz­tozik szívünkön a kassai Thália zínházkomédiájával. A Príma környék szerzője, Spiró György, régi jó szokása szerint szereplőkre szedte korunk jel­legzetes embertípusait, így mutatva fel őket, szinte példá­zatként. A közöny, az önzés, az érzéketlenség játssza a fő­szerepet ebben a tragikomédi­ában, amelyet Valló Péter Kossuth-díjas rendező állított színpadra Komáromban. A történet egy öregotthonban Készül az ev filmje bonyolódik, amelynek az egyik szárnyában vadászszál­ló működik gazdag német és orosz turistáknak, akiknek extra szolgáltásokat kell nyúj­tani, hogy ne a konkurenciát válasszák. Ezért náluk négylá- búakra és kétlábúakra is lehet lövöldözni. Érdekes színpadi megoldások, pörgős jelenetek, remek színészi alakítások, el­gondolkodtató mondanivaló. Egy finnországi svéd szerző, Bengt Ahlfors követte el a Színházkomédia című furcsa darabot, amelyet csaknem harminc éve imádnak a színé­szek, akik lubickolhatnak a jól megírt szerepekben, a rende­zők, akik egy kicsit maguk is szerzőkké válhatnak, gyurma­ként formálva az alapanyagot, és a közönség, amely egyre in­kább ki van éhezve a gondol­kodtató történetekre. Czajlik József rendező, a kassai Thália Színház igazgatója eddig sem a szimpla szórakotatás híve volt, most is alaposan meglep és megdolgoztat bennünket, nézőket. Egy finnországi svéd színházban találjuk magunkat, ahol egy előadásra készülnek. Nem nehéz a behelyettesés: bizony egy szlovákiai magyar színház kulisszái mögé ku­kucskálunk, helyi specifiku­mokat fedezünk fel, miközben érzékeljük a színházi lét álta­lános ellentmondásait is. Va­jon a művészi elképzelések egy része megsemmisül-e a szponzorok, a közönség, az író és a társulat igényeinek és el­várásainak áldozati oltárárán? A darabbeli próbafolyamatok során kinyílik egy belső szín­házi világ a társulat magánéle­ti gondjaival, viharaival, örö­meivel. A vidám és keserű pil­lanatok sikereiben és kudarca­iban azonban nemcsak a társu­lat kerül terítékre, hanem az egész közösség élete is látha­tóvá válik. Könyv Parti Nagy Lajos, a magyar nyelv nagy újítója ismét elkáp­ráztatott minket, és tette ezt hétről hétre az Élet és Irodalom hasábjain, Magyar mesék címmel. Ezeket a kis glosszákat gyűjtötte egybe és jelentette meg könyv formájában a Mag­vető Kiadó. A Fülkefor és vidé­ke 53 „álmesét” tartalmaz. „Okom bőven volt rájuk, célom és vidéke ___________MAGYAR MESÉK velük csak annyiban, hogy egy hagyomános, mégis szabad műformába becsatomázzam az írói, állampolgári köz­érzetemet” - írja a fülszöveg­ben a szerző. E „köz-érzet” bi­zony nem túl jó, sőt ma Ma­gyarországon bizony sokan él­nek megfélemlítettségben, vagy legalábbis bizonytalan­ságban. Sokan tartják ag­resszívnak, arrogánsnak és an- tidemokratikusnak a jelenlegi kormány ténykedését. Az ér­telmiség egy része legyint és inkább hallgat, a művészek még inkább, amire meg is van az okuk, mert aki szólni mer, az búcsút inthet az állami támo­gatásnak. „Egyszer volt, hol nem volt, awót, hogy elmúlt a Húsvét, rendbe főtámadott a Nemzet, megszikkatt a schmitti ténta az Alaptörvényen, fő vót véve a Történeti Alkotmány Fonala, de ezer évre. Na, várta es az állomáson a csendőrség a patai romákat, kik gyöttek megfele a szép üdülésökből, egy szóval rend vót, nyugalom vót, békés mihöztartás. Méges! Egy nagy stratéga előre es megérzi, mit lesz mit tenni. S nem akkó megyen át a hídon, amikó ég. Bé is sétált Orbán Viktor egy este a Magyar Keráli Tévébe. Mé ne ment vóna, övé is vót, dóga es vót.” Ilyen a nyelvezet és a stílus, de persze nem lehet felszabadultan ka­cagni rajta, legfeljebb keserűen mosolyogni, például annál a résznél, amikor Kövér László „meg es mondotta, minden szlovák politikusba van egy küs darab Slota, amitül a tót illetők nevettökbe erőst csapkodták a felvidéki magyarok térdit, mint a zivargós ménkő.” Kiállítás A szocialista realizmust frics- kázni nagy divat manapság, hi­szen szeretünk felszabadultan kacagni azon, ami hála istennek már elmúlt. A Szlovák Nemzeti Galéria idei legnagyobb szabá­sú vállakózása, a Megszakadt ének (Prerušená pieseň) című tárlat jóval több volt külföldi tu­ristáknak szánt humoros att­rakciónál. Elsősorban a hazai középnemzedékhez szólt ugyanis. Azt mutatta be, mivé válhat a művész, ha kiszolgálja a hatalmat, és hogyan defor­málhatja egy diktatúra a kor képzőművészetét. Mosolygós és elszánt traktorista lányok, lelkes kohászok, bányászok, kúművesek, erőt sugárzó, vörös zászlót lengető tömegek, és egy hatalmas bronz Sztálin-szobor a galéria előtt. A nyáron egy is­meretlen „lázadó” le is öntötte vörös festékkel, azt hitte, igazi, pedig csak a kiállításra csaloga­tó reklámfigura volt. Lemez Mindössze 37 perc, mésem tűnik rövidnek a The XX zene­kar várva várt második albuma, a Coexist. Ez a brit formáció há­rom éve robbant be a köztudat­ba, amikor első, garázsban esz- kábált és saját kiadásban megje­lentetett lemezük megkapta Mercury Prize-t. Azóta tízezres stadionokban lépnek fel, a kri­tikusok agyondédelgetik őket, sőt már nálunk is hallhatóak rá­dióban. A gitárpopot ötvözik elektronikus zenével, több stí­lust egybeolvasztva (poszt- púnk, indie-pop, r&b, dubstep), izgalmas, légies, cizellált, intim hangulatú dalokban mondanak bölcseket a szereimről, elválás­ról, csalódásról, fájdalomról. Szövegeiket nyolcvan-száz sza­vas angol szókinccsel rendelke­zők is megértik nagyjából, még­sem mondhatjuk rájuk, hogy klisékből épültek. A második album zeneileg érettebb, mint a bemutatkozó lemez, új hangzá­sok kerültek rá a minimal tech­notól az egy fokkal vadabb gi­társzólókig, több a bulizós szám, de az alapul szolgáló vi­lágfájdalom változatlan ma­radt. Ritkaság ez korunkban, amikor minden előadó hango­sabb, harsányabb, rikítóbb és csillogóbb akar lenni a többiek­től, hogy kitűnjön a tömegből. A The xx nem a külsőségekre hajt, mégis magához tudja láncolni a közönséget, akár egy fesztivál nagyszínpadán is, hókuszpó­kusz nélküli, valódi zenével - ennek szemtanúja lehettem idén a Szigeten. RÖVIDEN Elmarad az újévi koncert Komárom. A Komáromi Jókai Színház sajnálattal értesíti az érdeklődőket, hogy a 2013. január 4-én 19 órára tervezett Budapesti Vonósok Kamarazenekarának újévi koncertje technikai okokból elmarad. A koncertre vásárolt jegyek visszaválthatók a színház pénztárában a www.jokai.sk hon­lapon található nyitvatartási időben, (k) Sir Anthony Hopkins 75 éves London. Az Oscar-díjas angol színész ma ünnepli 75. szüle­tésnapját. 1980-ban Az elefántemberben hívta fel magára Jo­nathan Demme rendező figyelmét, aki felkérte Dr. Hannibal Letter szerepére A bárányok hallgatnak című filmjében. Hop­kins ezzel rekorder lett, ő vezeti a legrövidebb vásznon töltött idővel Oscart nyerő színészek sorát. A kétórás filmben csupán lőpercet szerepelt, mégis főszereplőként díjazták 1992-ben. A legkeresettebb angol színész lett, akit még háromszor jelöltek Oscarra. A Sir címet 1993 óta viselheti, mert pályafutása elis­meréseképpen II. Erzsébet lovaggá ütötte. (MTI) Rejtő Jenő, alias P. Howard 70 éve halt meg Mindössze 38 évet élt MTl-HÍR Budapest. Hetven éve, 1943. január 1-jén fagyott meg egy uk­rajnai munkatáborban Rejtő Je­nő, akit írói álnevén, P. Howard- ként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Reich Jenő néven született 1905. március 29-én, a polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Elvégzett egy színiiskolát, de statisztád­nál többre nem vitte. Volt Ham­burgban dokkmunkás, Svédor­szágban halász, Genovában épí­tőmunkás, Zürichben gobelin­kereskedő, Franciaországban sztepptáncos, dolgozott ván­dorcirkuszban és járt Afrikában is, az azonban vitatott, hogy az idegenlégióban szolgált-e. Hazatérte után írni kezdett, Salamon Béla ajánlotta be a Te­réz körúti Színpadhoz. Felka­pott szerző lett, de bohémélet­módja és kártyaszenvedélye miatt mégsem volt soha pénze. Mindenhonnan előlegeket vett fel, a kávéházi pincért kézirat­lapokkal fizette ki, amelyeket azután a kiadónál lehetett „beváltani”. A II. világháború kitörése után zsidó származása miatt fo­lyamatosan támadták. Egy nyi­las lap 1942-ben lényegében feljelentette, és betegen vitték el egy büntetőszázadba. írói zsenialitása regényeiben mutatkozik meg, hiszen meg­Rejtő Jenő (Képarchívum) újította a ponyvát. A Nova kiadó pengősregényeit írta. Egy szer­ződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállal­ta, és ezt teljesítette is, noha ap­rólékosan, a szövegen sokat ja­vítva dolgozott. A Nova elvileg külföldi irodalmat adott ki, in­nen ered a P. Howard írói álnév. Rejtő regényei átmenetek a kalandregény és annak paródiá­ja között, a légiós és matrózre­gényeket művészetté nemesí­tette. Hősei csetlő-botló kisem­berek, akiknek végül igazságot szolgáltat a sors, a történetek fordulatosak, a jellemek alig árnyaltak. Rejtő egyéni humo­rát a pesti vagányok nyelve és az aszfalthumor leleményei, szó­játékok, meglepő szerkezetek jellemzik. Ő az egyetlen pony­vaíró, akit az irodalomtörténet is értékel. A Pollstar közzétette a 2012-es év legsikeresebb turnéinak listáját, amit Madonna vezet közel 300 millió dolláros bevétellel. A máso­dik helyen Bruce Springsteen áll 210 millió dollárral, harmadik az ex-Pink Floyd-tag Roger Waters, akinek The Wall című turné­ja 186,4 milliót hozott a konyhára. Madonna idén 296 millió dollárt turnézott össze 67 városban adott 88 koncertjével, azaz es­ténként 4,4 millió dollárt keresett. (Képarchívum) Egy jellemző kép az év kiállításáról

Next

/
Thumbnails
Contents