Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-04 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 4. Vélemény És háttér 7 A szlovák társadalom értetlenül tekint mindenféle nemzetiségi szerveződésre Nem csak tőlünk tartanak Az utóbbi hónapokban a magyar közösség mellett a ruszinoknál is formálódik a civil önszerveződés és érdekérvényesítés. TOKÁR GÉZA Előbb megalakult a ruszin kerekasztal, a hétvégén pedig az is kiderült, hogy a ruszin szervezetek komolyan gondolják az együttműködést, sikerül az ügy érdekében összerántani a civil szféra egy részét, emellett pedig Alexander Duleba keleti és balkáni politikai szakértő kapott megbízást a közösség ügyeinek szimbolikus képviseletére. A ruszin kerekasztal fogadtatása a szlovák sajtóban és közvéleményben rámutat két fontos jelenségre. Egyrészt kiderült, a társadalom nemcsak a magyar, hanem a ruszin szerveződést is értetlenül figyeli, a nemzetiségi közösségek megnyilvánulásaival van gondja. Úgy tűnik továbbá, hogy hosz- szú távon le lehet rombolni azt a mítoszt is, mely makacsul tartja magát a társadalomban: Szlovákiában csak a problémás magyarokkal van baj. A ruszin kerekasztal előtt hosszú út áll, ha el akar jutni a szervezett érdekérvényesítésig. Emellett meg kell küzdenie az ellenszéllel: a szlovák közösség ugyanis látványosan ignorálja a nemzetiségi jellegű problémákat. A nem feltétlenül rosszindulatból, sok esetben csak tudatlanságból vagy tájékozatlanságból fakadó értetlenségre szép példa, hogyan kommunikálta a média a ruszin kerekasztal létrejöttét. A kiemelt hírek azzal foglalkoztak, hogy a ruszinok elégedetlenek - és több pénzt akarnának. Márpedig a kisebbségi érdekérvényesítésnek az anyagi forrásokon kívül más dimenziói is vannak. Ez a felfogás szöges ellentétben áll a szlovákiai közvélekedéssel, miszerint a kisebbségek jó dolgának bizonyítéka, hogy nem állnak elő külön kérésekkel. Érdekes (és szomorú) volt látni, mennyire nem kapott visszajelzéseket a szlovákiai társadalomban a ruszin kezdeményezés, és az a néhány reakció, ami érkezett, szinte kizárólag negatív kontextusban hangzott el: megkérdőjeMegdőlhet az a tévhit, hogy a kisebbségek jól érzik itt magukat, csak a magyarok okvetet- lenkednek mindig. lezték a ruszinok státusát, a kezdeményezés értelmét és jogosságát. Ez is csak azt mutatja, hogy a közösségek jogainak érvényesítését Szlovákiában az alapoktól kell kezdeni, az azzal szemben való ellenállás pedig nem feltétlenül nemzetiségfüggő. A ruszin kerekasztal felszámolhat egy másik, nagyon erős társadalmi tévhitet is. A magyar vonatkozású megnyilvánulások kapcsán gyakran hangzik el, hogy Szlovákiában a kisebbségek alapjában véve jól érzik magukat, kivéve az állandóan okvetetlenkedő magyar közösséget - így tulajdonképpen bennünk van a hiba. Holott a valóságban nagyon sok téma akad, melynek kapcsán közös platformra kerülhetnek az egyes közösségek képviselői. Ha az együttműködést sikerül megvalósítani, akkor csökken az esélye annak, hogy a szlovák politika a kisebbségeket egymás ellen kijátszva kezelje a közösségek részéről elhangzó kritikát, az egység hiányát pedig úgy hirdesse, hogy általános a Szlovákiában élő nemzetiségek elégedettsége. Mert ettől bizony nagyon messze vagyunk. Főnök, az alkalmazottak idén kirúgás ellen akarják beoltatni magukat... (Peter Gossányi rajza) Kötelező banki átutalással harcolna a pénzmosás ellen a kormány A készpénzforgalom csökkentésének értelme HORBULÁK ZSOLT A pénzmosás elleni harc és a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések általában az üzleti szférára vonatkoznak. A nagyobb összegű kifizetések kötelezően elektronikus formában történő realizálása azonban már a lakosság minden rétegét érinti. Az elképzelés a szokásos politikai utat j árta be: a kormány beterjeszt, az ellenzék bírál. Szakmai szempontból nézve köny- nyen megvalósítható szabályozásról van szó. Mai technikai fejlettségünk mellett nem probléma az elektronikus átutalás. Sőt, a pénzügyi fejlettség egyik mutatója éppen a készpénzhasználat háttérbe szorulásának mértéke, amelyben a skandináv országok járnak az élen. A bankok is igyekeznek ebbe az irányba terelni ügyfeleiket, amikor a fizikai pénzmozgást egyre nagyobb illetékkel terhelik. Az adóelkerülések csökkentése mellett a terv másik nagy haszna, hogy a nemzeti bank, végső soron a nemzetgazdaság kiadásai is csökkenek, hiszen a készpénz előállítása, majd megsemmisítése drága dolog, a pénzérmék pedig általában többe kerülnek, mint amennyit érnek. A szigorítástól függetlenül nálunk is egyre gyakoribb az elektronikus átutalás, a törvény legfeljebb csak gyorsítja a folyamatot. Mindamellett az ellenérvekben is van ráció. Sokan érezhetik úgy, hogy az előírás korlátozza őket, és elsősorban az idősebbeknek jelent majd gondot. Meg hát a szokás nagy úr, bankókat számolni élvezetes foglalatosság. Az ellenzéknek annyiban van igaza, hogy aki csalni akar, azt ez az intézkedés aligha állítja meg. A rendelkezés valós hatása esetleg valóban a kisvállalkozók és magánemberek szekírozásába torkollhat. Például csökkentheti a banktitokhoz való személyi jogot, amikor az elégedetlen banki ügyfélnek az elektronikus átutalással fel kellene fednie, hová viszi át a pénzét. Még jelentősebb probléma, hogy ezután egy limiten felüli átutaláshoz folyószámlát kell nyitni, és természetesen ennek költségeit kifizetni. Ebből a bankok húzhatnak hasznot. A készpénzfizetés korlátozása tehát önmagában nem ördögtől való dolog, csípőből elutasítani oktalanság. De a szigorítás csak akkor ér valamit, ha megfelelő ellenőrzés is párosul hozzá. A pénzmozgások nyomon követésére külön rendszert kell kialakítani. Az sem mellékes, hogy az milyen hatásfokkal tudna működni, milyen közbeszerzési eljárással építenék ki, és ami a legfontosabb, fenntartása mennyibe kerülne. KOMMENTAR A mi szélsőségeseink NAGYANDRÁS A Jobbik parlamenti képviselőjének zsidóellenes kirohanása olyan alkalmi koalíciót hozott létre, melyre Magyarországon talán 1990 óta nem volt példa. Abaloldal és a jobboldal képviselői vasárnap Budapesten együtt tüntettek a szélsőségek ellen. A történet apropója, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbikképviselője aztkövetelte képviselő- társaitól, vallják meg, rendelkeznek-e a magyaron kívül izraeli állampolgársággal is, mert ha igen, bizonyosan a másik országot szolgálják, nem a magyar hazát. Magyarországon az elmúlt néhány év alatt a Jobbik a társadalom egy része és bizonyos politikai pártok számára is teljesen elfogadott párttá vált, s egyre többen hajlanak arra, hogy a szélsőséges jelző helyett inkább csak a radikálist használj ák, legi- timizálva ezzel a Jobbikot. Az emberek megpróbálj ák nem meghallani vagy elfelejteni a múlt hetihez hasonló rasszista eseteket. Részben ennekaz elfogadásnak és legitimizálásnak köszönhetően nő a Jobbik támogatottsága a határokon túl, azaz nálunk is. Már szinte minden nagyobb dél-szlovákiai magyar településen találunk Jobbik-szimpatizánsokat, s el kell ismerni, a Jobbik gyakran sokkalkönnyebbentudfiatal támogatókat toborozni, ha nem is hivatalos formában, mint mondjuk az MKP vagy a Híd. De elég megnézni azt, milyen zenekarok koncerteznek a Csallóközben, vagy egy-egy helyi fociklub drukkereiközötthogyankerülnektöbbségbeaszélsőségesek. Már szofisztikáltabb megjelenési formában, nem feltédenül bakancsban, kopaszon, de a tartalom nem sokat változik. Erről a témáról rettentően ritkán beszélünk. Ha szélsőségekről van szó, a magyarországi vagy a szlovák szélsőséges csoportosulások és támogatóik merülnek fel. Ám arról, hogy az itteni magyarok között is egyre erősödik egy csoport, melynek legerősebb összetartó ereje az idegengyűlölet, nagyon ritkán esik szó. Az ember alapvetően azt gondolná, nekünk, kisebbségben élőknek a toleranciaszintje más kisebbségekkel szemben magasabb, mint a többségnél, de már látható az eltolódás, legalábbis egy elég hangos csoportnál mindenképp. Vajon képes lenne a szlovákiai magyarság politikai, kulturális és civil elitje egy olyan megmozdulásra, vagy csak egy közös dokumentum kiadására, melyben a saját közösségében formálódó szélsőségek ellen szólalna fel, és megmutatná, mi sokkal érzékenyebbek és toleránsabbak vagyunk, mint a magyarországi vagy a szlovákiai többség? Ha egyszer nem saját gondjainkra, elvárásainkra, követeléseinkre hívnánk fel a többség figyelmét, hanem pozitív példát mutatnánk, hogy a mi közösségünk sokkal egészségesebb, mint a többségi szlovák vagy a magyarországi társadalom. Nagyot lépnénk előre. De egyelőre úgy tűnik, sokkal inkább a saját ügyeinkkel vagyunk elfoglalva, s nem vesszük észre, hogy közöttünk is egyre több a szélsőséges. FIGYELŐ Koppintott kampányfilm Lemond a Tőkés László-fé- le EMNP kampánystábjának kreatív igazgatói tisztségéről Demeter Szilárd, mert a néppárt egyik kampányfilmje kísértetiesen hasonlít a Pfizer gyógyszergyártó egyik reklámfilmjéhez. A „Benned kezdődik” című klip csak egy napig volt a videomegosztó- kon, mert felmerült a gyanú, hogy az alapötletet lopta a kampánystáb. Demeter Szilárd elmondta, a két film közötti hasonlóság csak véletlen eredménye. ,A lopást teljesen kizárom, a szándékosság vádját elutasítom. A filmeseim tisztességéért tűzbe teszem a kezem” - jelentette ki. Tőkés László irodavezetője ennek ellenére úgy érzi, vállalnia kell a felelősséget a történtekért, nem akar politikai muníciót sem szolgáltatni az EMNP ellenfeleinek. „Ezért hivatalosan kértem a főnökeimet, rúgjanak ki. Nem maradok a kampánystáb tagja, de a választásokig hátralévő időben fizetés nélkül segítem tovább a csapat munkáját” - mondta. (maszol.ro) Munkát a fiataloknak! Garanciát kér az Európai Bizottság a tagállamoktól a 25 éven aluliak foglalkoztatására - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a 25 év alatti álláskeresők tanulmányaik befejezését vagy munkájuk elvesztését követő negyedik hónap végéig álláshoz vagy legalább gyakornoki helyhez jussanak. Az EU a tagállamokra bízná, miként segítik munkához a fiatalokat, és támogatást ígér a foglalkoztatási programokra. A fiatalok munkanélküliségi rátája Görögországban és Spanyolországban rendkívül magas, meghaladja az 55%-ot, Szlovákiában, Magyarországon és további hét uniós államban pedig meghaladja a 30%-ot. (MTI)
