Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-28 / 297. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 28. Régió 5 2008-ban sem a főellenőr, sem a jogi osztály nem találta jogszerűtlennek a pénz kifizetését Visszafizette a jutalékot a volt polgármester Rozsnyó. Miután komoly hiányosságokra mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ) vizsgálata Rozsnyó gazdálkodása kapcsán, Vladislav Ládák volt polgármester visszafizette a városkasszába azt az 5311 eu- rót, amelyet a város a képviselő-testület döntése alapján 2008-ban jogszerűtlenül fizetett ki neki. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A jutalék kifizetésére vonatkozó, 2008. január 24-én jóváhagyott javaslatot a plénum azzal indokolta, hogy Laciak rendkívüli erőfeszítéseket tett, és ezáltal elévülhetetlen érdemeket szerzett a rozsnyó- bányai ipari park projektjének előkészítésében, anyagi hátterének megteremtésében. 19 jelenlévő városi képviselő közül akkor 17 találta úgy, hogy a polgármester megérdemli az ipari park létrehozására, infrastruktúrájának kiépítésére folyósított állami támogatás 0,1 százalékát, mintegy 160 ezer szlovák koronát (5311 euró) kitevő jutalékot. A kifizetés jogszerűtlen mivoltára ez év júniusában egy másik volt polgármester, Mátyus István is felhívta a figyelmet, majd az ügyben a Rozsnyói Járási Ügyészséghez fordult. Ez indítványát a hároméves jogorvoslati határidő leteltére hivatkozva elutasította, az Állami Számvevőszék viszont egyértelműen arra a vizsgálati eredményre Vladislav Laciak fontosnak tartotta, hogy tisztára mossa a nevét (Fotó: inforožňava.sk) jutott, hogy a jutalék kifizetése jogszerűtlen volt. December elején a város vezetői, így Pavol Burdiga polgármester, illetve a Városi Hivatal elöljárója, Erika Miháli- ková is úgy nyilatkozott: a város mindenképp visszakéri a pénzt. „Bár Laciak tisztában van azzal, hogy jogi úton csak nagy nehézségek árán tudnánk visszaszerezni tőle az összeget, értesített, hogy visszafizeti azt a városkasszába” - közölte december derekán a hivatalvezető. Burdiga azt mondta: a volt polgármester ígéretének eleget tett, és „az utolsó centig visszafizette a pénzt”. „Egyelőre nem döntöttük el, mire költjük” - tette hozzá. Laciak a döntését azzal indokolta: nem akarja billogként viselni a gyanút, hogy bármit is törvénytelenül vett át. (kor, ir, la) Mária Valéria, a „magyar gyermek" édesanyja szándéka ellenére elfordult a magyaroktól Szomorú évforduló a párkányi híd történetében GULYÁS ZSUZSANNA Párkány/Esztergom. Hatvannyolc éve, karácsony másnapján robbantották fel a visszavonuló német csapatok a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria hidat. Az újjáépítésre több mint fél évszázadot kellett várni. A híd 2001-ig csonka mementóként emlékeztetett a második világháború borzalmaira. A Duna Párkány és Esztergom közötti szakasza már az ókorban fontos átkelőhelynek számított. 1035-ben rév kötötte össze a királyvárost és Kakathot (Párkányt). Az első cölöphidat a két város között 1585-ben a törökök építették. Ezt a császári csapatok lerombolták. A később épült pontonhíd 1863-ban, a párkányi csatában pusztult el. 1762-től hét ladikra épült repülőhíd kötötte össze a Duna két partját. 1842-ben hajóhíd épült ezen a helyen, amit 1849-ben felgyújtotta. Három év múlva építették újjá. Helyét négy évtized elteltével a Mária Valéria híd vette át, amelynek építése 1893-ban kezdődött meg. Nevét Mária Valéria főhercegnőről, a „magyar gyermekről” kapta. Erzsébet királyné, Mária Valéria édesanyja igyekezett későn érkezett lányát magyar szellemben nevelni. Párkány Válcéna vzpominka — Do vzduchu vyhorený most pŕes Dunaj ln Luft gesprengte Donaubrüdcc in Párkány im lahrc 1919. Felrobbantott Dunahid Párkányban 1919ben Ahhoz, hogy Magyarországon lássa meg a napvilágot, elsősorban Erzsébet királyné ragaszkodott - gesztusként az őt rajongva tisztelő magyarok felé. Az udvarban és később a lakosság körében is általánossá vált, hogy Mária Valériát a „magyar gyermeknek” nevezték, ami egy idő után terhessé vált számára. Édesanyja szándéka ellenére elfordult a magyaroktól, és családtagjaival, rokonaival is csak németül beszélt. A róla elnevezett hidat az első és második világégés során is súlyos támadás érte. Az 1919-es robbanást egyes források szerint véletlen baleset okozta, más források szerint Párkány védelmében csehszlovák katonák robbantották fel a hidat a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt. Teljes helyreállítása után csak 1927-ben indulhatott meg rajta a forgalom. A híd tragédiája 1944. december 26-án megismétlődött: a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, három középső íve jelentősen megrongálódott. Újjáépítése - elsősorban politikai okok miatt - közel hatvan évet váratott magára. A szlovák és a magyar kormányfő végül 1999-ben írta alá a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel. A hidat 19'19-hen és 1944-ben is felrobbantották (Fotó: Esztergom Anno fotógyűjtemény RENDŐRSÉGI NAPLO Keresik a cserbenhagyó gázolót Kassa. A rendőrség keresi azt a gázolót, aki december 26-án, 3.30-kor Szobránc közelében elgázolt egy huszonhárom éves férfit, majd továbbhajtott. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett. A gázoló, ha elfogják, három évig tartó börtönbüntetést kaphat. A sofőr egy VW Passat típusú autót vezetett. A gyalogos számos törést szenvedett, kórházba szállították. Gyógyulása akár fél évig is eltarthat. (SITA) Meg akarta ölni a testvérét Nagykovalló (Koválov). Többször rálőtt bátyjára egy férfi december 23-án, éjfél körül. A 31 éves tettest letartóztatták, rács mögött várja az ügy folytatását. Tettéért 20-25 évet, vagy akár életfogytig tartó börtönbüntetést kaphat. Az ismerősök elmondása szerint a két testvér közös családi házban élt, és folyamatosan veszekedtek. A fiatalabb valószínűleg bosszút akart állni 39 éves testvérén, mivel az lelőtte a kutyáját. A rendőrség feltételezése szerint elvette a pisztolyát, majd éjfélkor rárontott. A sértett súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte az esetet. A lövöldöző a tett elkövetésekor részeg volt. (ú) AJANL0 December 29. (szombat) Pozsony - Janies Kálmánra emlékeznek születésének 100. évfordulóján a Turányi Miklós által bemutatott misén a pozsonyi kék (Szent Erszébet) templomban. (z) Alkalmazottai tíz százalékától válik meg a város Tizenhat embert bocsát el az önkormányzat S1TA-HÍR Komárom. A városi alkalmazottak tíz százalékától válnak meg 2013-ban. A városi hivatal és a városi cégek 160 alkalmazottja közül tizenhatnak szűnik meg a munkahelye. Elsőként a nyugdíjasoktól és a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozóktól válnak meg. Anton Marek polgármester közlése szerint a leépítés a jelenlegi munkanélküliségi mutatók mellett nem a legegyszerűbb megoldás, de kénytelenek ehhez folyamodni, mivel 2012-ben súlyosbodtak a város anyagi problémái. Anton Marek szerint gondot jelent a város gazdálkodásában a kormány és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának memoranduma is, amely szerint az ön- kormányzatoknak öt százalék bérköltséget és tíz százalék szolgáltatási díjat meg kell takarítaniuk. „Ez egy nagyon erős korlátozás, nagyon nehezen lehet eleget tenni neki. Nem tudom elképzelni, melyik önkormányzat tud 15 százalékot csak úgy megtakarítani. Az ilyesmit könnyű elrendelni, de a negatív hatása meg fog látszani a foglalkoztatottságon” - mondta. (SITA) MIRŐL SZOLT ÖNNEK A 2012-ES EV? Győry Attila író, a Családi Könyvklub vezetője Idei legérdekesebb és legnagyszerűbb élményem spirituális síkon zajlott. Lányaim, Sára és Imola nyaranta egy református gyülekezetbe járnak; a hit annyira megfogta őket, hogy maguk kérték: kereszteljék meg őket. Erre szeptemberben, a dunaszerdahelyi református templomban került sor. Amikor Görözdi Zsolt lelkész megáldotta, tehát egyfajta védőernyő alá vonta őket, az egyszerre volt megható és hátborzongató, (la) Himmler György tanár 2012 legjelentősebb eseménye első unokám, Simon Dániel megszületése volt. Az év kulturális eseménye pedig az általam vezetett Balassi Klub 30. jubileuma. Az eseményről rendezvénysorozattal emlékeztünk meg. Az év legfelemelőbb sport- eseményét számomra a magyar olimpikonok szereplése jelentette. A legemlékezetesebb sportélményem pedig a foci-EB spanyol-ír meccse volt, amelyen az ír szurkolók megmutatták, hogyan kell méltósággal veszíteni, (guzsu) Zajŕček József cserkészparancsnok kusként sikerült Brünnben állást találnom. Az ittlétet azonban nem tervezem hosszú távra, szeretnék idővel hazatérni. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség életéből az év két fontos eseményeként a nyári csapattábort és vezetőképző tábort emelném ki. Nagy élmény volt olyan emberekkel találkozni, akik hajlandók a szabadidejükben fiatalokkal foglalkozni, (száz)
