Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-20 / 293. szám, csütörtök

18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 20. www.ujszo.com Szentpéteren életre keltek a mesék V. Mesefesztivál M1R1ÁK FERENC Nagy érdeklődés kísérte Szentpéteren a Kossányi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Csemadok rendezésében zajlott V. Mesefesztivált. A rendezvény első részében a helyi alsó tago­zatos tanulók meseolvasó-ver- senyen vettek részt, mert a gyermek számára a korai olvas­mányélmények formája a leg­fontosabb tapasztalati forrás a bontakozó írásbeliséghez. A kö­vetkező program a mesevetél­kedő volt, ahol a csapatok le­gendás várainkról szerzett tudá­sukat kamatoztathatták. A gya­korlati részben pedig le kellett rajzolni egy várat a lakókkal együtt, és gyurmából várat kel­lettkészíteni. A Mesefesztivál a gyerekek előadásaival folytatódott. „Tu­datában vagyunk a mese szere­pével a gyermeki személyiség- fejlődésben. Ezért az egész na­pot arra szántuk, hogy kicsik és nagyok minél többen átélhessék a mesevilág varázslatos vonzá­sát, örömöt, tudást és erőt adó szavait, történeteit” - mondta köszöntőjében Bukovszky Já­nos, a Kossányi József Alapisko­la és Óvoda igazgatója. Elsőként a szentpéteri diákok adták elő a Piroska és a farkas, avagy F eketécske és a két farkat­lanka című meseparódiát, majd a hetényi alapiskola színjátszói az Aranyszőrű bárány és a Hetet egy csapásra, az ógyallai alapis­kola színjátszói A rátóti csikóto­jás, végül a nyárasdi alapiskola színjátszói a Mesék útvesztőjé­ben és az Ember és farkas című mesefeldolgozásokat mutatták be nagysikerrel. A meseolvasó-verseny ered­ményhirdetéssel ért véget: az 1. osztály tanulóinak győztese Bresztyák Jázmin, a 2. osztály győztese Csémy Pál, a harmadi­kosoké Szabó László, a 4. évfo­lyam győztese Valakovič Mária lett. A műveltségi csapatver­senyt a Bencsik Eszter, Szőcs Karmen, Rosička Amália, Gabri­el Dániel, Viczena Enikő alkotta csapat nyerte. Várkészítés (A szerző felvétele) A POSTA HOZTA Mosoly ajándékba A Nagymegyeri Magán Szak- középiskola tanulóiként kap­tunk lehetőséget arra, hogy mi, elsősök december 13-án elláto­gassunk a pozsonyi gyermek- kórház onkológiai osztályára. A Geri csodalámpája jótékonysági esten felbuzdulva úgy döntöt­tünk, szintén jótékonykodni fo­gunk. Gyűjtést szerveztünk az osztályban, és plüssfigurákat, apró figyelmességeket és gyü­mölcsöt vettünk a beteg gyer­mekeknek és szüleiknek. Kö­szönjük Nagy Ágnesnek, a Geri csodalámpája alapítójának, hogy közbenjárásával egy pici örömet szerezhettünk a kemo­terápiával kezelt gyermekeknek és szüleiknek. Köszönettel tar­tozunk iskolánk igazgatónőjé­nek is, Berényi Renátának, hogy lehetővé tette számunkra ezt a nemmindennapilátogatást. Reggel félelemmel és izga­lommal a szívünkben indultunk útnak. Kísérőink, Varga Gita és Kiss Andrea tanárnők egész úton biztattak és támogattak bennünket. Remegő lábakkal szálltunk le a buszról, de egy­mást erősítve léptük át a gyer­mekkórház küszöbét. Meglepe­tésünkre családias környezet és nagyon kedves egészségügyi dolgozók fogadtak bennünket. Judita Puškáčová és Zuzana Kristinová doktornők szívélye­sen vezettek körbe bennünket a gyermekonkológiai osztályon. Elmondásuk szerint a beteg gyermekek több mint 70%-a felgyógyul betegségéből. Az osztályon több mint 20 tizenhat év alatti beteg gyermeket kezel­nek. A kórházi személyzeten kí­vül a gyermekek hozzátartozó­inak jelenléte is elősegíti mi­előbbi gyógyulásukat. Bízunk benne, hogy látogatásunkkal mi is hozzájárultunk a gyermekek többhetes vagy hónapos gyó­gyulási folyamatának lerövidí­téséhez. A kis betegek csillogó szemét látva megjött a bátorsá­gunk, és az elején ugyan reme­gő hanggal, majd egyre maga­biztosabban karácsonyi dalokat adtunk elő. Lelkes kis közönsé­günk tapssal és mosollyal aján­dékozott meg bennünket, szüle­ik is hálásak voltak, hogy pár percre szebbé varázsoltuk kór­házi tartózkodásukat. Kará­csonykor gondoljunk azokra a beteg gyermekekre és felnőt­tekre is, akik otthonukon kívül töltik az ünnepeket. Az I. F osztály hotelakadémia és kozmetikus tanulói Nagymegyeri Magán Szakközépiskola Mindnyájan tudják és érzik, hogy egy csapathoz tartozni, annak a részévé válni nagyon jó dolog A kassai Bóbita bravúros zárása A Bóbita a kisvárdai Határon túli diákszínjátszó körök találkozójáról három díjjal érkezett haza (Képarchívum) Februárban lenne tíz éve, hogy a Bóbita szín­játszó csoport a kassai Magyar Közösségi Ház mellett megalakult. Csa- la Kornélia, aki akkor a Magyar Közösségi Házat vezette, felkérte Kristóf Mónikát, hogy karolja fel a csoportot, és amíg nem találnak vezetőt, addig foglalkozzon a gyere­kekkel. HORŇÁK PETRONELLA Azóta a csoport a kassai Má- rai Sándor Gimnázium és Alap­iskola segítségét élvezi, és a Tá- lentum Cassoviensis alapítvány anyagi támogatásának kö­szönhetőn hétvégi összpontosí­tásokon tökéletesíti munkáját, még mindig Kristóf Mónika ve­zetésével. Az idősebbek még emlékez­hetnek rá, hogy valamikor ré­gen volt már Kassán Bóbita színjátszó csoport, ráadásul nagyon jó hírű, az országos fesztivál legjobbja volt. Mivel az újjáéledt Bóbita tagjai sem szerettek volna szégyent valla­ni, nagy lendülettel vágtak neki a mesék világában való bo­lyongásnak. Nyolc taggal kezdtek, majd húszán lettek, a népes társa­ságból azonban jó páran le­morzsolódtak, míg végül kiala­kult a mostani csapat, akik már hetedik éve állnak együtt szín­padra. Első évben fődíjat és kü- löndíjat nyertek a Duna Menti Tavaszon, a Gyermek Bábosok és Színjátszók Országos Feszti­válján a Kisgidák történetével, majd évről évre építgették saját kis világukat, mígnem a mesé­ből kinőve kamaszos darabhoz nyúltak, majd saját tapasztala­taikon alapuló történeteket ön­töttek előadásba. Sok fesztivá­lon, találkozón, versenyen vet­tek részt, tehetségükkel elkáp­ráztatták a közönséget mind itthon, mind Magyarországon. Sok-sok díjat mondhatnak ma­gukénak. A színház közösségformáló ereje fantasztikus csapatot ko­vácsolt össze, akik nemcsak a színpadon, hanem a minden­napokban is képesek egymásra figyelni, egymást segíteni, mert mindnyájan tudják és érzik, hogy egy csapathoz tartozni, annak a részévé válni nagyon jó dolog. A kicsi színészekből nagy kamaszok lettek, lassan kiöre­gedtek a gyerekszínjátszásból, és így az utolsó évadjukat töltik ebben az évben a Bóbitában. A színjátszó csoport tagjai a sze­zont és az évet rangos ese­ménnyel zárták: résztvevői vol­tak a Határon túli diákszínját­szó körök találkozójának, me­lyet november végén rendeztek meg Kisvárdán. A kassai bóbitá­sok hatalmas sikert arattak: a találkozó legjobbjai lettek. Há­rom díjjal érkeztek haza: kü- löndíj a színészi alakításért Szi­tás Veronikának, különdíj a rendezésért és persze első he­lyezés a csoportnak. Bravúros zárásnak nevezném a csoport utolsó fellépését. Nagyon saj­náljuk, hogy „kinőtték” a cso­portot, és szétszélednek. Egy azonban biztos: a színjátszással eltöltött évek mindnyájukban mély nyomokat hagynak, me­lyek segítik őket a további éle­tükben, pályájuk kialakításá­ban, megjelenésükben és meg­nyilvánulásukban. Mert min­den, ami szép, jó és építő, lélek­gazdagító egy gyerek színjátszó csoport munkájában, azt ma­gukba szívták, s mindezt fe­gyelmezett, kitartó és odaadó munkájukkal koronázták meg. Megérdemelten nyertek Kis­várdán. Gratulálunk nekik! Plazmafizika - a jövő a kezünkben van? A POSTA HOZTA Moravský László a plazmáról tartott érdekes előadást (Fotó: KZG) A Tudomány és technika hete alkalmából a Kodály Zoltán Gimnázium fizika, matematika és informatika tantárgybizott­sága két kiváló programra is meghívta diákjait. Egyik nap is­kolánk volt tanulója, Moravský László tartott érdekes előadást a plazmáról. Következő program­ként pedig a győri mobilis inter­aktív kiállítási központba láto­gattunk egy nagy autóbusznyi gyerekkel, ahol néhány ösztön­ző fizikai kísérletet mutattak be számunkra. Moravský Laci a Comenius Egyetem matematika-fizika-in- formatika karán már befejezte tanulmányait, és jelenleg dok- toranduszi képzésben vesz részt. Folytatja Dr. Horváth Gá­bor munkásságát a plazmafizi­ka területén. Gábor szintén is­kolánk tanulója volt. Pár éve tartott hasonló előadást kutatá­saival kapcsolatban. Laci tar­talmas előadásából sok min­dent megtudhatott az odafigye­lő. Például azt, hogy a plazma az anyag 4. megjelenési formá­ja. Kitölti a világegyetem 99%-át. Megismerkedtünk a plazma meghatározásával, elő­állításának mechanizmusával, a természetben való előfordulá­sával (Nap, tűz, sarki fény, villámlás...), laboratóriumi előállításával. Az előadó Max­well egyenletein keresztül ma­gyarázta az elektromos és mág­neses térerősségek közötti összefüggéseket, eljutott az elektromágneses sugárzások­hoz, elmagyarázott néhány gázban létrehozott elektromos kisülést, pl. a koronakisülést és a szikraldsülést, melyek során szintén plazma keletkezik az elektródák körül. Az előadás második felében hallottunk a spektroszkópia fajtáiról és a plazmatechnológia felhaszná­lási lehetőségeiről (felületek megdolgozása, szennyeződés mértékének megállapítása, fer­tőtlenítés az orvostudomány­ban). Szó volt még iparról, vilá­gításról, a jövő energiaforrásai­ról, termonukleáris egyesülés­ről, magas hőmérsékletű plaz­ma keletkezéséről. Elhangzott számos olyan szakkifejezés, amely a 3. évfolyam fizikatan­anyagának szerves része. Az előadó a plazmával kapcsolatos kutatásainak, gyakorlati fel- használásának mintegy kicsú- csosodásaként elmagyarázta a plazmaceruza működési elvét, elektronikai és egyéb tulajdon­ságait, a plazmatoll felhaszná­lási területeit (biológiai sejtek modifikálása, sérült bőrfelüle­tek fertőtlenítése, fizikai me­chanizmusok vizsgálata) . Ilyen széles körű felhaszná­lási lehetőség, mint hallhattuk, akaratlanul is felveti az óvatos kérdést, vajon a plazmafizika mennyiben járulna hozzá az emberiség tudományos világá­nak kiépítéséhez, jövőjének alakításához? Az előadás tet­szett a tanulóknak. Laci beszélt további terveiről, de arról is, miért kell tanulni és egy picit tudni is a fizikát, hisz bárhová nézünk, körülöttünk minden a fizikával függ össze. Mi pedig örülünk, hogy ismét alkalom nyílt diákjainknak bemutatni a sok életcél és út közül az egyi­ket, ahová alapos tudással és ki­tartó munkával el lehet érni. Laci, sok sikert! Mgr. Kaprinay Emika

Next

/
Thumbnails
Contents