Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-20 / 293. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 20. Vélemény És háttér 7 Abe Sindzo győzelme tovább ronthatja Japán viszonyát Kínával és Dél-Koreával Szigetek az áramlatban Senki sem arra fog emlékezni, mi mindent ígért a vasámapijapán választásokon győztes Abe Sindzo a kampány alatt, hanem arra, hogy első győzelmi beszédében - nagy megrökönyödést keltve - összekeverte Barack Obamát elődjével, George Bush-sal. MAL1NÁK ISTVÁN Obama ezt nem vette zokon, és már másnap megállapodott Abe Sindzóval - aki feltehetően karácsony második napján teszi le az esküt - a japán-amerikai védelmi kapcsolatok erősítéséről. Abe csak a győztes Liberális Demokrata Párt (LDP) vezéreként tárgyalhatott telefonon Obamával, s a diplomáciában rendhagyónak számít ez a gyorsaság. Nem nehéz kitalálni: Kínának szóló üzenet ez. Abe azt mondta, legfőbb külpolitikai feladata az utóbbi három évben meggyengült amerikai-japán szövetség megerősítése lesz, első hivatalos útja pedig az USAba vezet, már januárban. A kormányfőjelölt rögtön ezután Tokió diplomáciai erejének helyreállításáról beszélt. Megfigyelők ezért figyelmeztettek: a kampányban igencsak nacionalista retorikát folytató LDP hatalomra jutása tovább ronthatja Tokió viszonyát Kínával és Dél- Koreával. Az elmúlt hónapokban az elmérgesedett szigetvita miatt a fagypontra süllyedtek a japán-kínai kapcsolatok; a kampányban minden párt azt ígérte, a Szenkaku-szigetek hovatartozásáról nem fog tárgyalni Pekinggel. Vasárnap a konzervatív LDP kényelmes kétharmados többséget szerzett az alsóházban jövőbeni koalíciós partnerével, az Új Komeitóval. Ez lehetőséget ad nekik arra, hogy kiiktassák a játékból a felsóházat. Az eddig- három évig - kormányzó balközép Japán Demokrata Párt (DPJ) megsemmisítő vereséget szenvedett, képviselőinek száma a negyedére csökkent. Noda Josihiko kormányfő máris lemondott a pártelnöki posztról. Pedig a DPJ 2009-ben történelmi győzelmet aratott, de nem tudott élni vele, hároméves kormányzása alatt botrányt botrányra halmozott. A japán gazdaság recesszióban van, a kínai folyamatosan növekszik. Általános vélekedés szerint a japán választók a DPJ-ből áb- rándultak ki, nem azért szavaztak Abe pártjára, mert bíznak benne. 1955 óta két rövid időszaktól eltekintve végig az LDP kormányzott Japánban, maga Abe Sindzo is volt már kormányObama szokatlanul gyorsan tárgyalt telefonon a japán választások győztesével. Kínának szóló üzenet volt ez. fő 2006-2007-ben, de akkor botrányos körülmények között kellett távoznia a bársonyszékből. Nagyon oda kell még figyelni a nemrég alakult és rögtön harmadik politikai erővé vált Restaurációs Pártra (JRP), ennek elnöke, Isihara Sintaró volt tokiói kormányzó az alkotmány háborút tütó 9. cikkének eltörlését akarja, és felvetette azt a Hirosima és Nagaszaki miatt szigorúan atomellenes Japánban szentségtörésnek számtó ötletet, hogy a szigetországnak atomfegyverekhez kell jutnia Kína elrettentése céljából. Igaz, Abe is mondott olyasmit, hogy rendes hadsereggé kell átalakítani a jelenleg önvédelmi erőknek nevezett japán haderőt. Persze, e nyilatkozatokra az egyre erőteljesebb kínai nacionalizmus a válasz, a két ország hónapok óta folyamatosan provokálja egymást hadihajókkal, a vitatott szigetek fölé rendezett berepülésekkel. Kell tartani fegyveres konfliktustól? Nem, ez nem érdeke sem Tokiónak, se Pekingnek, se Washingtonnak. A gazdasági és kereskedelmi háború viszont mintha már elkezdődött volna, hatása pedig szakértők szerint katasztrofális lehet az Európai Unió és Ázsia gazdasági kapcsolataira és az egész világkereskedelemre nézve. Ajapán-kínai vita tárgyát képező öt kopár szigetecske alatt állítólag tekintélyes akőolaj- és földgázlelőhelyekta- lálhatók. Ez a lényeg.- De a tévében nem azt mondták, hogy akkor lesz világvége, ha nem takarítom ki a szobámat. (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Nesze semmi, fogd meg jól! BALÁZS BENCE Nem lenne politika a politika, ha nem tartogatna váratlan meglepetéseket. Ilyen meglepetés volt, hogy a romániai parlamenti választásokat kétharmados többséggel nyerő USL-szövetségtárs- elnöke, a régi-új miniszterelnök Victor Ponta kormányzati szerepet helyezett kilátásba az RMDSZ-nek. Annak az RMDSZ-nek, amely a Ponta-féle hatalomátvétel után, az első Ponta-kormányidején - hosszú idő után - ellenzékbe szorult. Sőt, az egykori autóversenyzőből politikussá átvedlett, nagy ambíciókat és alkotmánymódosítási terveket dédelgető Ponta még azt sem tartot- ta elképzelhetetlennek, hogy akár miniszteri posztotis kaphatna a magyarok érdekképviselete, mint ahogyan azt Kelemen Hunor feltételként szabta az RMDSZ választási eredményeket kiértékelő „nagygyűlésén”. Persze, mindebből semmi sem lett, az egész afféle jói megrendezett színjáték volt, olyan „nesze semmi, fogd megjól”. És ez már korántsem meglepetés. Elvégre a kétharmad az mégiscsak kétharmad, kár elherdálni olymódon, hogy holmi mitugrá- szoknakpuszta nagylelkűségből odadobnaknéhány tisztséget... Hiszen a „húsos fazék” közelében nincs helye a vesztesnek, hacsak valamiért nincs szükségrá. Persze kétharmados többséggel nincs szükségrá, méga hőn áhított alkotmánymódosításhoz sem. így legfeljebb arra lett volnajó az RMDSZbevonása akormányba, hogy Európa felé látszódjon: lám-lám, Romániában működik a kisebbségvédelem. Ezért azonban a jelek szerint túl nagy árat kellett volna fizetnie a tegnapra már összeállt kormánynak. Mert ugye mindenki tudja, mitrejtPontaszélesmosolya: annak köszönhetően került kormányra, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyarfőkaránaklétrehozására vonatkozó kormányhatározat hatályon kívül helyezését szorgalmazta, és ugyancsak a Ponta-kormány alatt mondtákki, hogy a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium jogtalanul került vissza a református egyház tulajdonába, és gyakorlatilag visszaállamosították az ingatlant. Nemnehéz kitalálni tehát, koalícióspartnerkéntmiklettek volna az RMDSZ első kérései. És azt sem nehéz kitalálni, milyen kis esélye lett volna annak, hogy bármit is elérj en a kormány- banazUSLtúlerejévelszemben, amely csak aztteljesítettevol- na, amihez éppen kedve van. Ilyenformán nem nagy túlzás azt állítani, hogy kormányban, akár ellenzékben, az RMDSZ most meglehetősen keveset tehet a magyarságért. Persze, ha kormányra kerül, ha nagy dolgokat nem is, de a „húsos fazék” mellől a kisebb helyi közösségek által elkezdett pro- jektekfolytatásáthatékonyabbansegíthette volna, és talán az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért és egyéb magyar ügyekért is nagyobb eséllyel kardoskodhat. Ezek nem látványos sikerek ugyan, de a lassú víz partot mos elve alapján még mindig sokkal több, mint a semmi. Sokkal többet azonban, lássuk be, nem remélhetünk a mostani román belpolitikai mentalitás mellett: elvégre a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvényt2005 óta nem sikerült átvinni a román több-- ségnél, pedig azótajó pár évet volt kormányon az RMDSZ. A területi autonómiáról pedig még nem is beszéltünk... A szerző kolozsvári újságíró JEGYZET Dobozolunk? KOCUR LÁSZLÓ Ha a járókelő a lépcsőházajtó előtti bútorhalomra tekint, azt gondolhatná, Örkény Tóték című drámája alternatív feldolgozásának próbájára csöppent. Pedig csak a svéd bútoróriás szállította ki az új konyha- és ebédlőbútort. Manapság a házhoz szállításról a cégeknek sajátos elképzeléseik vannak. A legnagyobb hazai elektronikai áruházlánc a pozitív példa, ők a lakásban, a kívánt helyre illesztik be a fogyasztót, de van olyan honi bútoráruház is, amely számára a folyamat a tehergépkocsi hátsó ajtajának kinyitásával ér véget. A svédek a kettő között vannak. Az ajtó elé gyakják a cuccot, aztán tipli. Lent az asszony vigyáz a halomra, és indul a könnyed átmozgató edzés az ötödik emeletre. Az önkényes liftfoglalást pohos, fújtató szomszédok morgása kíséri. Ó, majd mikor a kormos anyákat fogom beütni - gondolom én... Bútor fel, sör le. Az kétségkívül praktikus elgondolás, hogy a multicégek marketingjében bulshitté silányuló környezetvédelemre hivatkozva nem szállítanak levegőt, így ugyan sokkal könnyebb felvinni, mint amikor anyám a környezetvédelemre nem sokat adó, múlt rendszerben összeszerelt kanapéjának átok súlya alatt nyögtünk három barátommal. Viszont ezzel hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez is, ugyanis a bútorelem-összeszerelő munkások szalagmunkáját elveszik, és kiszervezik a vég- felhasználónak. (Nekem.) Es én még fizetek is ezért. Kartondoboz szét; szerelvények, csavarok kiszór; tervrajz kinyit, kétségbeesik. 47 lépés egy komód? Vicceltek? A vidám skandináv grafikusok már a doboz külső oldalán megcsillogtatták humorukat, amikor egy heresérv előtti állapotot rögzítettek a külső képregényen, gondosan figyelmeztetve: ne emelgesd egyedül, mert a tököd leszakad. Ez a tendencia folytatódik a használati utasítás belső oldalán, ahol jelzik, ne álljanak kalapáccsal az összeszerelendő bútor felett, főként a későbbi fázisban, amikor a konstruktív energiák destruktívba csaphatnak át. Végső megoldásként azt ajánlják, hívjuk a céges segélyvonalat. Dehogy hívom, elvégre férfi vagyok, mit nekem egy konyhabútor. Ezt a jegyzetet még hétfőn megírtam. Azóta csak szerelem, szerelem... FIGYELŐ Alföldi: szembe vagyunk köpve Alföldi Róbert szerint szembe vagyunk köpve, hülyének vagyunk nézve. A Nemzeti Színház főigazgatója, akit jövőre Vidnyánszky Attila vált a poszton, nem gratulált az új direktornak, és nem érti, miért nem mondták meg neki egyenesen, hogy mást szeretnének helyette igazgatónak. A Kul- túrpartnak adott interjújában azt mondta, szerinte két nagyon hiteles színházi alkotó között kellett dönteni, és nagyon méltatlannak tartja azt, hogy kijátszották őket egymás ellen. Azt mondja, ami történt, nem elegáns, és nagyon káros az ember hazaszeretetére - idézte a hvg.hu. Ahogy fogalmazott: ha két pályázó között döntenek, akkor illik mindkét pályázót meghívni például a sajtótájékoztatóra. Alföldi nem érti, minek neveznek ki miniszteri biztost az új igazgató mellé, egyelőre nem tudja értelmezni feladatkörét és jogkörét. A kulturális szférában uralkodó közhangulatot illetően azt mondta: szomorúnak tartja, hogy a színházi szakma nem tud összeállni, és hogy „félelem, igazodás és gyávaság van”. „Nincsenek felnőtt, férfias, egyenes mondatok” - tette hozzá, (hvg.hu)
