Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-18 / 291. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2012. DECEMBER 18. ANKÉT 15 ■ Az év pozitívuma: A labda még mindig gömbölyű. ■ Az év csalódása: Az Európa Liga döntője, amelyet egy igazi multikulti társaságban (spanyol, latin-amerikai, francia, baszk, német, szlovákiai magyar) néztem végig Besztercebányán, de sajnos az Athletic Bilbao kikapott Falcao Adético Madridjától (melyet egyébként Madridban tanuló baszk diákok alapítottak 1903-ban az Athletic Bilbao mintájára, annak leányvállalataként)... ■ +1 kérdés (film/könyv): Felfedeztem Molnár Illés verseit, illetve Durs Grünbein Koponyaalaptantárgyi., sokadszorra is. Hegyi Iván A SportTV szakkommentátora, a Népszabadság futballszakírója ■ Az év játékosa: Lionel Messi. Jelenleg nincs hozzá hasonló, vagy csak hasonló van. ■ Az év csapata: Spanyolország. Eb-arany, vb- arany, megint Eb-arany, 4-0 a döntőben: van-e feljebb? ■ Az év meccse: Spanyolország-Olaszország 4-0 ■ Az év pozitívuma: Tito Vilanova bemutatkozása. A Barcelona új edzője már-már feledtette Pép Guardiolát, akit egyébként nem lehet feledtetni. ■ Az év csalódása: Az Ukrajna-Anglia mérkőzés meg nem adott gólja. Benn volt, noha - fájdalom - akadt, aki azt egy méterről sem látta... ■ +1 kérdés (film/könyv): Jolsvai András: Monsieur L. No- vellafiizér, stílusosan, szelíd humorral, gondolatilag gazdagon. Nádasdi Péter Színművész, a kassai Thália Színház tagja • Az év játékosa: Radamel Falcao. Öt gólt lőtt a Deportivónak, egymaga kiütötte a Chelsea-t... Egyébként persze Messi és Iniesta. ■ Az év csapata: Adético Madrid, spanyol válogatott, a régi-új Barca (Vilanova eddig azt bizonyítja, hogy mindenki tévedett, aki azt hitte, Guardiola távoztával visszaesik a Barca). ■ Az év meccse: La Coruna-Barcelona 4-5, no comment. S még a Németország-Svédország 4—4 vagy a Svédország-Anglia 4-2, de ez utóbbi inkább Ibra miatt. ■ Az év pozitívuma: A fenti három meccs, ezen kívül Huszti és Szalai felvillanásai a Bundesligában. ■ Az év csalódása: A magyar válogatottat ajnározó, pozitív, szar duma, miközben gyengék vagyunk, és az égvilágon semmit nem fejlődtünk. A legjobb formában lévő játékosainkat (lásd: Huszti) nem hívjuk be a válogatottba, mert ők a hibásak, csakis ők! Undorodom az egész önkritikádan Egervári-bagázstól... ■ +1 kérdés (film/könyv): Mostanában már csak a Foci- tippet olvasom. A filmek közül: Maryl Streep és Tommy Lee Jones közös filmje egy öregedő házaspárról, Hope springs (magyar címe: Amit még tudni akarsz a szexről-, én nem így fordítottam volna le, mert szerintem nem a testiség volt a fő mondanivalója). *' «Ts K, Vajda György A Nemzeti Sport újságírója ■ Az év játékosa: Koltai Tamás. ■ Az év csapata: Videoton. ■ Az év meccse: ETO-DVSC. ■ Az év pozitívuma: Még van némi esély továbbjutni a világbajnoki selejtező csoportból. ■ Az év csalódása: A Debrecen korai búcsúja a nemzetközi porondról. ■ +1 kérdés (film/könyv): II. Sándor cár (könyv). György András Református lelkipásztor, Somorja ■ Az év játékosa: „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, / Meddig a szem ellát puszta földön, égen...” Nem, nem Messi-re gondolok, se CR7-re. Az év játékosa az elefántcsontparti terminátor, the Hero of Stamford Bridge: Didier Drogba, az egyszemélyes csatársor, akinek a láttán végigfut a hideg a védők hátán, aki egymaga tartotta rettegésben az egész alattomos-szimuláns barcelonai hátvédsort, aki egymaga cipelte-vitte a Chelsea-t a BL-ben, és 2012. május 19-én feltette pályafutására a koronát Münchenben. Közben játszott balhátvédet, visszavont csatárt, szerelt, passzolt, helyezkedett, és úgy fedezte a labdát, mint gyalogsági ágyú az előrenyomulást (ennek a hasonlatnak még jut szerep). Háborús hőssé vált, csatát és háborút nyert, szobrot érdemel! ■ Az év csapata: Sokszor léptek úgy a zöld gyepre, hogy a taktikai utasítás olyasmi lehetett az öltözőben, mint a második világháború elején a Vörös Hadsereg által kiadott vezérkari utasítás: fegyvert a harcban szerezzetek. Ök pedig oroszlánokként vetették bele magukat a küzdelembe, s végül bevették Európát. Sorra kapituláltak előttük híres fellegvárak. Megadta magát Lisszabon, Nápoly, Barcelona, végül Münchenben kitűzték a győzelem kék-fehér zászlaját, és felhangzott a csatadal: „Blue is the colour, football is the game / We’re all together, and winning is our aim / So cheer us on through the sun and rain / ’Cause Chelsea, Chelsea is our name!” ■ Az év meccse: Bayern München-Chelsea. Hogyan lehet a BL-döntőben nem összeroppanni az utolsó 10 percben, az ellenfél pályáján? Hogyan lehet lélekben erősnek maradva felállni a padlóról, és megmutatni, hogy a győzelem belül dől el? Nem volt szép meccs, nem zengtek róla szakmai ódákat az elemzők és a kritikusok. Számomra mégis az év meccse volt. ■ Az év pozitívuma: A spanyol-olasz Eb-döntő vége felé olyasmi történt, ami a sportemberi nagyság szimbóluma. A sokak által kritizált Fernando Torres egyedül léphetett ki Buffonnal szemben. Ha belövi, ő a torna gólkirálya (a meccs már eldőlt, 3-0-ra mentek a spanyolok). Ehelyett egy laza bokamozdulattal odapasszolta a labdát a csereként beálló Ma- tának... Ezzel lett 4-0. Fiatalok, tanuljatok alázatot: hozzátok helyzetbe egymást, mert vagy együtt nyerünk, vagy sehogy! ■ Az év csalódása: Sajnos sok volt. A hollandok elleni meccsünk, a lélektelen magyar bunkerfoci miatt. Az MLSZ kamu-nyilatkozatai. De ha mindenáron „ki kell tüntetni” valamit ezzel a címmel, akkor a hollandok Eb-szereplése. ■ +1 kérdés (film/könyv): A magyar nyelvű sajtó régóta válságban van a Felvidéken. Ám amiért/akiért érdemes megvenni a keddi Új Szót, az a Hetente jelentkező jegyzet: Egy fútballfüggő naplójából. A szerző stílusa, értékrendje, elhivatottsága és szakmai alázata példaértékű. Köszönöm, köszönjük, Gazdag Józsi! Pietsch Tibor A Nemzeti Sport újságírója ■ Az év játékosa: Lionel Messi. Egy hibája van csupán: nem zselézi a haját... ■ Az év csapata: Borussia Dortmund. Látszik, hogy néhány éve Hajnal Tamás jó irányba lökte meg a csapat szekerét... ■ Az év meccse: Magyarország-Törökország 3-1. A nemes bosszú... ■ Az év pozitívuma: Ahogy Magyarországon felgyorsult a fogadási csalások ügyében folytatott nyomozás, ahogy egymást követték a letartóztatások. ■ Az év csalódása: Ahogy Magyarországon lelassult a nyomozás, ahogy elmaradtak a várt letartóztatások. ■ +1 kérdés (film/könyv): Laura Hillenbrand Rendíthetetlen című könyve. Sport és történelem egyben. Elmesélni nem lehet - csak elolvasni! Kiss Balázs A Pátria rádió szerkesztője ■ Az év játékosa: Nálam Marco Reus érdemelte ki ezt a címet. Messi egy földöntúli fenomén, ő annál többet érdemel, minthogy csupán a 2012-es év legjobbjaként emlegessük. ■ Az év csapata: A német válogatott. Ha két év múlva nem ők nyerik a brazíliai vébét, nincs igazság a Földön! ■ Az év meccse: A Liverpool-Chelsea FA-kupa- döntő, amit élőben tekintettem meg a Wembleyben, pedig egy órával a meccs előtt még belépőm sem volt. Éljenek a tisztességes jegyüzérek! » Az év pozitívuma: Poór Tibor barátommal Merre gurul(hat) a labda? címmel négy beszélgetőestet rendeztünk Du- naszetdahelyen. ■ Az év csalódása: Három is van. 1. A Bayern München hazai pályán bukta el a BL-döntőt. 2. Nem Németország lett az Európa-bajnok. 3. Novota Jani csak kispados a bécsi Rapidnál. ■ +1 kérdés (film/könyv): Se nem film, se nem könyv. Színdarab! A vörös pimpernel című musical a Győri Nemzeti Színházban. Lenyűgöző előadás volt! Benkő Gábor Sportújságíró, a fourfburtwo.hu főszerkesztője, a Futballgyilkosok című könyv szerzője ■ Az év játékosa: A döntésemmel nem értek egyet. Ugyanis volt nála jobb, de nálam csak azért is Iker Casillas! Mégpedig azért, mert Spanyolország csapatkapitányaként Európa-bajnok lett, ráadásul a Real Madriddal hosszú idő után megelőzték a Barcelonát a Primera Divisiónban. Korunk legnagyszerűbb kapusa, akinek nem csupán képességei, hanem emberi kvalitásai is vitathatatlanok. ■ Az év csapata: A Központi Nyomozó Főügyészség fogadási csalásokra
