Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-18 / 291. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 18. Vélemény És háttér 7 Egy magyar nemzetiségű jelölt bevinné a köztudatba a magyar kisebbség alapvető elvárásait Magyar elnökjelölt? Jöhet! Két érdekes felvetés is elhangzott Berényi JózsefeTASR-hírügynök- ségnek adott múlt heti interjújában a 2014-es államfőválasztással kapcsolatban. TOKÁR GÉZA Az MKP elnöke egyrészt kijelentette, hogy a szlovákiai magyar alapdokumentumban foglalt elvek elfogadásához kötné az elnökjelölt támogatását, másrészt pedig megemlítette, hogy a párt akár saját jelöltet is állíthat. Nem ördögtől való dolog ez, sőt, számos pozitívuma lenne egy magyar jelölt indulásának. Először pár szó az alapdokumentumról mint feltételről: a Híd, az MKP és a Kerekasztal által jegyzett iratnak akkora súlya van, amekkorát az érintettek adnak neki későbbi lépéseikkel. Az elnökválasztás konkrét esetére alkalmazva a példát: a dokumentum alkalmas arra, hogy ilyen módon azt bemutassák és eljuttassák a szélesebb nyilvánossághoz. Egyben józan ésszel nehéz is megindokolni, miért utasítaná el bárki a megfogalmazott pontokat - ha pedig egy elnökjelölt nem képes azokat felvállalni, akkor a hiba nagy valószínűséggel nem a magyar közösségben van. A másik felvetés, az MKP kilátásba helyezett saját, nagy valószínűséggel magyar elnökjelöltjének kérdése szintén érdekes problémákat vet fel. Efféle húzásra még nem volt példa. A jelenlegi körülmények között azonban vállalható lépés, hogy egy esélytelen magyar jelölt is induljon a választáson. A korábbi elnökválasztásokhoz képest megváltozott az MKP ellenzékben elfoglalt pozíciója és ebből adódó kimondatlan kötelességei. Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy a széttöredezett és megosztott szlovák ellenzék vezetői szerepére törő háromtagú Népi Platform (SDKÚ, KDH, Híd) nem számol komolyabban az MKP-val mint partnerrel. Egyenrangúként semmiképp sem kezeli a pártot, ami visszavezethető annak parlamenten kívüli státusára. Amennyiben a helyzet nem változik és az alap- dokumentum sem jelent tárgyalási alapot, akkor Berényi pártjának három választása marad: besorolni egy másik jelölt mögé, ignorálni a választásokat, vagy pedig saját jelöltet indítani. Az RMDSZ rendre indít államfőjelöltet, mégha nincs is esélye. Ennek szimbolikus és praktikus okai is vannak. Egy önállóan induló magyar jelölttől nem várható el a győzelem. De az már igen, hogy szimbolikusan is megmutassa, a közösségnem tekinti magától értetődőnek a vezető funkciók többségi nemzet általi kisajátítását. A kérdés korábban is felmerült már, mindig más és más tisztségeket tekintve: példának okáért úgy, mennyire megbízható egy magyar oktatásügyi miniszter, de még Bugár Béla házelnöki alkalmassága is komoly vitát váltott ki a szlovák jobboldal körében a koalíciós időkben. Pedig egyáltalán nem magától értetődő, hogy kulcsfontosságú pozíciókhoz „megbízható” szlovák jelölt dukál. Ha külföldi példákat keresünk, Romániában az RMDSZ rendszeresen indít magyar jelöltet, még akkor is, ha nincs esélye a sikerre. Ennek szimbolikus és praktikus okai is vannak. A párt és a magyarság követelései a széles nyilvánosság elé kerülnek, és az első kör után látszik, mennyi szavazó képezi az alku tárgyát az RMDSZ részéről a második körben, valamint fel lehet építeni a jövő vezető magyar politikusait. Az MKP számára tehát az elnök- választás nem menekülési utakatjelent, hanem egyenesen új, izgalmas lehetőségek nyílhat- nakmeg előtte.- És azt is írd meg a Jézuskának, hogy beindíthatná az esküvőszervező vállalkozásomat. (Peter Gossónyi rajza) Ha egy választási ciklus alatt nem teszünk semmit, nem okozunk helyrehozhatatlan károkat Eladósodás, nyugdíjrendszer, klímaváltozás HORBULÁK ZSOLT Napjainkra szinte közhellyé vált az innováció, illetve hogy folytonos versenyben vagyunk a környező világgal. Noha formálisan mindig a jövőbe tekintünk, mégis nemegyszer úgy tűnik, mintha csak a mának élnénk. Sokak szerint a világ rossz irányba halad. Az ilyen vélemények miatt mégsem kell aggódni, mert hasonlókat vallók mindig is voltak. Azt azonban el kell ismerni, hogy mostanság nemegyszer olyan dolgokat teszünk, mégpedig tudatosan, amelyekről tudjuk, hogy károsak. Három markáns példa a sok közül az eladósodás, a nyugdíjrendszer és a környezetszennyezés egyik legjelentősebb mellékhatása, a klímaváltozás, pontosabban a káros anyagok kibo- csájtásának túlzott mértéke. Ez utóbbi esetében gyakran tapasztalni azt a hozzáállást, miszerint tudjuk, hogy mindez rossz, de mivel nagyon hosszú folyamatról van szó, a sanyarú véget mi már nem éljük meg. Hasonló a helyzet a másik két példával, csak az időtáv rövi- debb. Ha egy ideig, ha úgy tetszik, egy választási ciklus végéig nem teszünk semmit, tulajdonképpen nem okozunk helyrehozhatatlan problémát. Mostné mutogassunk a politikusokra, a lakosság nagy többsége is így gondolkodik. Ilyenkor nem más történik, mint a probléma átto- lása a következő nemzedékekre. A gazdasági válságot mérsékelt sikerrel megoldani akaró gazdaságösztönző intézkedések óriási adóssághegyeket hagynak maguk után. A baj kezelését a választók többsége csípőből elutasítja. Nem, nem akarnak egy jottányit sem engedni a világtörténelem eddigi legáltalánosabb jólétéből, és ez a magatartás éppen a nyugati társadalmakra a legjellemzőbb. A nyugdíjreform viszont már kimondottan a kormányok felelőssége. Adminisztratív úton végrehajtható, ezért csak elhatározás kérdése. Ennek ellenére itt sem látunk tetteket, tisztelet a kivételnek. Valószínűleg a klímaváltozás elleni küzdelem a legátfogóbb probléma, hiszen mindenkit érint, azt is, aki nagymértékben szennyez, s azt is, aki környezettudatosán él. Talán ebben az esetben jutott előbbre a társadalom, mint a kormányok. Globális összefogás nélkül viszont semmüyen eredmény nem érhető el. A közöny hátterében mindhárom esetben a rövid távú anyagi érdekek állnak. Holott például az államadósság csökkentése komoly haszonnal járna. A hosszú távú haszon keresése egyelőre sajnos csak etikai kérdés. KOMMENTAR Más, mint a többi? NAGY ANDRÁS Richard Suliknak kihívója akadt, az SaS alapító elnökének talán már jövő tavasszal távoznia kell a posztjáról. De miért is? És miért más az SaS, mint bármelyik másik parlamenti párt? Szlovákiában a politikai éghajlat sosem kedvezett igazán a liberálisoknak. A rendszerváltó VPN 1990-ben még megnyerte a választásokat, s tény, hogy a párt vezetőségének többségét akkor liberálisok alkották, de belső ellenzékét, mely később teljesen felemésztette a pártot, már akkor Vladimír Mečiar vezette. Utána még voltak próbálkozások, de sokáig valamennyi kudarcba fulladt, s arra, hogy egy erős, liberális párt jusson be a parlamentbe, egészen 2010-ig kellett várni. Richard Sulik barátaival és üzlettársaival alapította meg az SaS-t, a nulláról 10 százalékos párttá és a kormánykoalíció második legerősebb tagjává lett. Az SaS 2010-es kampánya és alappillé- rei is inkább a gazdasági liberalizmusra támaszkodtak, és kevesebbet foglalkoztak mondjuk az emberi jogokkal vagy a kisebbségekkel, a párt hozta újra elő például a melegházasságokat és a könnyű drogok legalizálását. Sulíkék az első pü- lanattól kezdve (miután bejutottak a parlamentbe és a kormányba) egyszerre tűntek rettentően akaratosnak és naivnak. Akaratosnak, mert gyakran nem fogadták el a számukra elvtelennek tűnő kompromisszumokat, annak ellenére, hogy mindenki tudja, a politika erről is szól. A legemlékezetesebb ügy az eurósánc esete, melybe aztán a kormány is belebukott. Naivak pedig azért voltak, mert bizonyos politikusaik komolyan elhitték, hogy szembe tudnak szállni olyan csoportokkal, mint mondjuk a szlovák fegyverlobbi. Miután a kormány megbukott, s idén tavasszal újra Robert Fico került hatalomra, az SaS vezetőinek szembesülniük kellett a ténnyel: annak ellenére, hogy alig vettek részt a hatalomban, a szavazók őket is komolyan megbüntették. Hiába maradtak hűek elveikhez, a szavazóik ezt nem díjazták. A párt listáján bejutott paprikajancsi, Igor Matovič egymaga simán leelőzte az egész pártot. Valahol valamit Sulíkék nagyon elrontottak, és egyelőre semmit sem sikerült ebből helyrehozni, hiszen támogatottságuk alig mozdul. Nem mintha a többi jobboldali párt szárnyalna, de az SDKÚ-n és a KDH-n azért jóval több a mocsok, amit le kell mosnia magáról. Az SaS-nek még megvan az esélye, hogy felemelkedjen és visszaszerezze a szavazóit, hiszen liberálisan gondolkodó, főleg fiatal szavazóból bőven van Szlovákiában. Ezért talán pont most van itt az ideje, hogy Sulik az eddigi hibás döntéseket magára vállalja, és jövő tavasszal távozzon a párt éléről. Ezzel óriási precedenst teremtene Szlovákiában, bemutatva, hogy az SaS messze nem olyan párt, mint a többi, ahol a pártelnök szinte egyet jelent magával a párttal. Ha nyugodtan menne végbe a pártban az elnökcsere, és olyan témákkal jönnének újra elő, melyekkel sem a jobb-, sem a baloldal nem hajlandó foglalkozni, bizonyosan megtalálnák elveszett szavazóikat. Mert rájuk komolyan szüksége van ennek a társadalomnak, de valahogy Richard Sulikkal ez már nem megy. FIGYELŐ Világvége a könyvtárban Valóban itt a világvége - tömegével járnak könyvtárba az emberek. Igaz, csak egybe, a drezdai egyetemi könyvtárba, ahol egy fennmaradt maja kódexet őriznek. Ez tartalmazza azt a naptárat, amely a közkeletű világvégemámor szerint megjósolja a december 21-i pusztulást. A látogatók száma az év elejétől fokozatosan nőtt. Tavasszal például Világvége 2012? címmel tartottak kiállítást a 13. században keletkezett, nyírfakéregre írt kódexről és az írás megfejtésének történetéről. A könyvtár munkatársai nem bírták a rohamot, új embereket kellett felvenni, akikkel három hónap alatt 800 tárlatvezetést tartottak. A vendégkönyv szerint Mexikóból és Guatemalából is érkeztek látogatók - mondta a könyvtár szóvivője a német sajtóbeszámolók szerint. A kódex alapján december 21-én nem a világ ér véget, hanem a maja időszámítás 400 éves ciklusa, amelyet új ciklus követ. A német városban azonban így is nagy a készülődés, a Drezdai Filharmonikus Zenekar Világvége koncert címmel tart hangversenyt 21-én. A drezdai kódex a négy fennmaradt maja kódex egyike, szakértők szerint a legkorábbi írásos emlék az amerikai földrészről. A kétszer 39 oldalas, kiterítve több mint 3,5 méter hosszú, leporelló formátumú dokumentum a drezdai egyetemi könyvtár digitális gyűjteményében is megtekinthető. (http://www.slub-dresden. de/sammlungen/handschri ften/mayahandschrift-co- dex-dresdensis) (MTI)
