Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-14 / 288. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 14. Közélet 3 Túl sok a kockázati tényező, már most nagyon valószínűnek tűnik, hogy utólagos korrektúrák nélkül nem sikerül tartani a hiánycélt 2013-as büdzsé: aláaknázott terület Pozsony. A parlament által tegnap elfogadott 2013-as állami költség- vetés összeállításánál a pénzügyminisztérium szeme előtt egy cél lebegett: a költségvetés hiányát bármi áron a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkenteni. Az elemzők már most figyelmeztetnek, hogy további megszorítások nélkül ez lehetetlen vállalkozásnak számít. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány a hiánycél elérése érdekében növeli az adókat, a járulékokat, és ezért próbál meg minél több embert rávenni a második nyugdíjpillérből történő kilépésre is. Az ellenzék és a gazdasági elemzők azonban már most figyelmeztetnek, hogy a gazdasági helyzet további romlása esetén ez sem lesz elég, így végre ideje lenne elkezdeni takarékoskodni ön- magukonis. Máris átírták A pénzügyminisztérium által eredetileg kidolgozott javaslat 14,176 milliárd eurós bevételekkel és 17,235 milliárdos kiadásokkal számolt, vagyis a hiány 3,059 milliárd euró lett volna. Időközben azonban kiderült, hogy az adóbevételek jövőre 260 millió euróval elmaradnak az eredetileg várttól, amit a pénzügynek be kellett dolgoznia a büdzsébe. Az idő szűkösségére hivatkozva ehhez a jövő évre elkülönített 313 milliós vésztartalékból vettek el 213 milliót, a minisztériumok költségvetéséből is lefaragtak 21 milliót, 26 millió eurónyi összeget pedig hozzáírtak a jövő évi deficithez. Mindezt figyelembe véve a parlament által tegnap elfogadott büdzsé 13,916 milliárdos bevételekkel, 17,002 milliárA 2013-AS KÖLTSÉGVETÉS SAROKSZÁMAI (MILLIÁRD EURÓ) Bevételek Eredeti javaslat 14,176 Kiadások Eredeti javaslat Elfogadott költségvetés 17,235 17,002 L, __________. Hiány Elfogadott költségvetés 3,085 Eredeti javaslat 3,059 GDP-arányos deficit: 2,94% A 2013-AS BÜDZSÉ NYERTESEI ÉS VESZTESEI * Környezetvédelmi tárca Kiadások 2013-ban: 604 millió € Változás 2012-höz képest: +57% J IT^ * Elnöki hivatal t Tj Kiadások 2013-ban: 4,26 millió € ■ YI változás 2012-höz képest: +10,6% * Gazdasági tárca k i Kiadások 2013-ban: 302 millió € b| Változás 2012-höz képest: +41% * Munkaügyi tárca V’IC Kiadások 2013-ban: 2170 millió € Változás 2012-höz képest: +8,8% j t Pénzügyminisztérium Kiadások 2013-ban: 660 millió € Változás 2012-höz képest: +27,7% * Közlekedési tárca Kiadások 2013-ban: 2260 millió € Változás 2012-höz képest: +7,12% * Kulturális tárca Kiadások 2013-ban: 187,2 millió € Változás 2012-höz képest: +3,38% áj* * Egészségügyi tárca ’ J Kiadások 2013-ban: 5400 millió € Változás 2012-höz képest: +0,4% 4 Védelmi tárca Kiadások 2013-ban: 748,5 millió € Változás 2012-höz képest: -6,3% * Igazságügyi tárca Kiadások 2013-ban: 311 millió € Változás 2012-höz képest: +2,67% ; 4 Belügyminisztérium Kiadások 2013-ban: 899,6 millió € Változás 2012-höz képest: -0,3% .V i 4 Földművelésügyi tárca Kiadások 2013-ban: 1250 millió € Változás 2012-höz képest: -11,6% N ♦ Iskolaügyi tárca Kiadások 2013-ban: 2460 millió € Változás 2012-höz képest: +1,2% ........] Kiadások 2013-ban: 117,34 millió € Változás 2012-höz képest: -4,6% a 4 Külügyminisztérium Ki; Kormányhivatal Kiadások 2013-ban: 26,74 millió € Változás 2012-höz képest: -32,7% dós kiadásokkal és 3,085 milliárd eurós hiánnyal számol. A deficitet így is sikerül 3 százalék alatt tartani, hiszen a fentiek szerint a GDP 2,94 százalékát teszi ki. Nyertesek és vesztesek Az egyes tárcák között azonban jelentős különbségek vannak. A legtöbb pluszpénzre a környezetvédelmi minisztérium számíthat, amely jövőre 57 százalékkal költhet többet, mint idén, miközben a pluszpénzek jelentős részét a vízgazdálkodási vállalat nyeli el. A gazdasági tárca kiadásai 41, a megszorításokat és adóemeléseket kiötlő pénzügyminisztériumé pedig csaknem 28 százalékkal nőnek. A nehéz gazdasági helyzet ellenére csaknem 11 százalékkal növelték az elnöki hivatal költségvetését is. Ivan Gaš- parovič köztársasági elnök jövőre 4,26 millió euróból gazdálkodhat, ami 410 ezer euróval több, mint idén. A kiadások növekedését azzal magyarázzák, hogy a hivatalra jövőre „több munka vár”, mint idén, ugyanakkor a hivatal által fenntartott épületek felújítására is mintegy 226 ezer euróval többet költenek. Az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok, mint az oktatásügy vagy az egészségügy csak 1,2 és 0,4 százalékkal kapnak többet. A legnagyobb vesztes azonban a földművelésügyi tárca, amely 11,6 százalékkal, vagyis 163 millió euróval kap kevesebbet, mint idén. A gazdák támogatására fordított összeg azonban még ennél is nagyobb mértékben, csaknem 13 százalékkal esik vissza. A kormányhivatal költségvetése ugyan 32,7 százalékkal csökken, ez azonban csak 13 millió eurónak felel meg. A csökkenésre ráadásul csak azért kerül sor, mivel a hivatal lemondott az árvízvédelemről, a roma kormánybiztos hivatalát pedig a belügyminisztérium alá sorolták. Rengeteg a kockázat A 2013-as büdzsé már most több kockázatot rejt. Szlovákia a jövő évnek ugyanis olyan büdzsével vág neki, amely azzal számol, hogy minden úgy alakul, amint azt a pénzügyminisztérium eltervezte, és semmilyen előre nem látható eseményre nem kell felkészülnünk. Viszont már most biztos, hogy a második nyugdíjpillérből kevesebben lépnek ki, mint azt a kormány eltervezte. Eredetileg azzal számoltak, hogy 60 ezren lépnek ki a rendszerből, nyugdíj-megtakarításaikkal teljes egészében a folyamatos pénzhiánnyal küszködő Szociális Biztosító kasszáját gyarapítva. Eddig azonban alig 3 ezren döntöttek a kilépés mellett, miközben ezt már csak másfél hónapig tehetik meg, vagyis a kormány keresztet vethet a terveire. A legfrissebb előrejelzések szerint jövőre ráadásul a gazdasági környezet további romlására számíthatunk, vagyis az adóbevételek még a most jelzettnél is alacsonyabbak lehetnek, ami újabb módosításokat tesz szükségessé. A vészforgatókönyvek szerint a bevételkiesés elérheti akár a 100 millió eurót is. ,A deficit eléréséhez újabb intézkedésekre lesz szükség” - vallja Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Ezt már maga a pénzügyminiszter is elismeri. „Ez nem egy olyan költségvetés, amit az elfogadását követően eltehetünk valahová a szekrénybe, havonta ellenőrizni fogjuk” - állítja Peter Kažimír, aki szerint a gazdasági nehézségek keresztbe tehetnek az elképzeléseiknek. Drágulhatnak a hitelek Ha a kormánynak mégsem sikerül betartania a 3 százalékos hiánycélt, annak a lakosság is megérezné a következményeit. A legkevesebb, hogy Brüsszel részéről ez esetben büntetésre számíthatnánk. Marek Gábris, a ČSOB elemzője szerint azonban még ennél is rosszabb, hogy a piaci szereplők a nagyobb rizikó miatt magasabb kamatokat számítanának az államadósság finanszírozásához felvett hitelekre. Mindez átgyűrűzne a lakossági hitelekre is, a hitelfelvétel így a lakosság számára is drágább lenne, (mi, TASR, SITA) A megyei és városi kórházak össztartozása kisebb mértékben nőtt, egyes esetekben csökkent; a legnagyobb terhet a bérek emelése jelentette Óriási tartozást halmoztak fel az állami kórházak Egyes kórházak tartozása a Szociális Biztosítóval szemben Kórház 2011. december 2012. október Különbség F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház», Besztercebánya 447 241 5131156 4 683 916 Egyetemi Gyermekkórház*, Pozsony 618 194 3 619 041 3 000 847 Egyetemi Kórház*, Pozsony 1456 615 18 771 578 17 314964 Egyetemi Kórház*, Nagyszombat 0 2 437 008 2 437 008 Nemzeti Transzfúziós Szolgálat*, Pozsony 0 458 825 458825 Dunaszerdahelyi Kórház 1670 046 924 663-745383 Galántai Kórház 738 004 738 004 0 Tőketerebesi Kórház 258 224 27 390-230834 Nagykürtösi Kórház 0 72 259 72 259 * állami intézmény forrás: Szociális Biztosító LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Egy év alatt nulláról 30,417 millió euróra nőtt az állami kórházak tartozása a Szociális Biztosítóval szemben. A kórházak összesen 52,108 millió euróval tartoznak, ám a megyei vagy városi fenntartású kórházak tartozása viszonylag stabil, egy év alatt 5 mülió euróval nőtt, elérve a jelenlegi 21,661 millió eurós szintet. Az össztartozás több mint egy- harmadát, 18,7 millió eurót a Pozsonyi Egyetemi Kórház adóssága teszi ki. A Szociális Biztosító tájékoztatása szerint jelenleg az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó öt kórház és egészségügyi intézmény egyáltalán nem fizeti a kötelező járulékokat: a Pozsonyi, a Besztercebányai, a Nagyszombati Egyetemi Kórház, a Pozsonyi Gyermekkórház és a Nemzeti Transzfúziós Szolgálat, az ő adósságuk emelkedett. Betett az orvosbérek emelése is A Pozsonyi Egyetemi Kórház nem csak a Szociális Biztosítónak tartozik. Pontosabb adatokat a kórház egyelőre nem bocsátott lapunk rendelkezésére, csak arról tájékoztatott, hogy az adósság növekedésének üteme csökken. „Sikerült megállítani az adósság havi növekedését, az első és a harmadik negyedévet összehasonlítva a havi hiány egymillió euróval kisebb” - tájékoztatta lapunkat Petra Stano Maťašovská, a kórház szóvivője. Ez ugyanakkor a Szociális Biztosítóval szembeni adósságon nem mutatkozik meg, a pozsonyi kórházak áüagos adósságnövekedése az év első 10 hónapjában 1,9 millió euró volt, miközben októberben a havi növekedés 2,17 millió eurót tett ki. A szóvivő szerint a legnagyobb terhet a bérek növekedése jelentette, amely így már a havi összkiadás 86 százalékát teszi ki. A nem állami kórházak jobban állnak A megyei, városi és kisebb magánkórházak közül 11 tartozik a Szociális Biztosítónak, de többnek ezek közül az elmúlt egy évben sikerült csökkentenie az adósságát. A Duna- szerdahelyi Kórház a tavaly decemberi 1,67 millió euróról 924 ezer euróra, a Tőketerebe- si pedig 258 ezerről 27 ezerre csökkentette tartozását, a Ga- lántai Kórháznak pedig sikerült szinten tartania a tavalyi 738 ezres adósságát. A Komáromi és az Érsekújvári Kórháznak nincs adóssága. A legnagyobb tartozása a kisebb kórházak közül a vágbeszterceinek van, 5,85 millió euró. Az egészségügyi minisztérium csak a saját hatáskörébe tartozó kórházak tartozását igyekszik csökkenteni. A kormány által tegnap elfogadott jelentés szerint a Szociális Biztosító képviselőivel folytatott novemberi tárgyaláson a tárca ígéretet tett a tartozás egy részének, 10,2 millió eurónak a törlesztésére. „További intézkedésekkel szeretnénk elérni a tartozás növekedésének megállítását” - jelentette ki Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter. Az intézkedésekről csak annyit mondott: egyaránt érintik a kórházak kiadási és bevételi oldalát. A kisebb kórházak csak magukra illetve fenntartóikra hagyatkozhatnak.
