Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-13 / 287. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 13. Kultúra 9 A Mátrix alkotói a Felhőatlasz című filmjükkel ismét igazi mesterművet alkottak A világi ember tragédiája Minden összefügg. Gyilkosból hős lesz. Egy apró jótett forradalmat indít a jövőben, és a szeretet egyetemes erejével képes mindent megváltoztatni. A Felhőatlasz térképként szolgálhat életünk minden pillanatában. Zseniális film, nagyszerű színészekkel egy elcsépeltnek tűnő, ám korunkban mégisjelen lévő világfilozófiára felfűzve. BORKA ROLAND A Wachovski testvérek filmje újszerű és posztmodem eposz, jól reflektál korunk zaklatottságára. Tökéletesen alkalmazza a „mindenből egy keveset”- filozófiát, hiszen a lassú, már-már vontatott felvezetést követően a közel háromórás film vége felé jelenetekként változnak a korok, helyzetek, idősíkok. Mint a való életben, amikor egy szupermarketben az ember különféle ízek között válogat, ilyen a képalkotás és vágás, történetmesélés. Akárcsak Madách Imre Az ember tragédiájában. Hat történet, hat kor. David Mitchell Felhőatlasz című regénye felrázta az olvasói kultúrát, és új színt vitt a történetmesélésbe. A káprázatos szerkezet miatt lehetetlen vállalkozásnak tűnt a megfilmesítése. A XIX. század közepén egy utazó hajónaplót ír, amelyet száz évvel később egy zeneszerző elolvas, megkomponálja szonátáját, amit négy évtized múlva egy lemezboltban meghall egy újságírónő, akiről barátja ír könyvet, ami egy kiadónál landol, s ezzel a kötettel többedmagával meglóg egy zárt osztálynak is beillő intézetből. A szökésről film készül, amit a jövőben megnéz egy klónrabszolga, akit a több századdal későbbi posztapokaliptikusjövő primitív embertörzsei igazi istennői státusszal megmentőjüknek tekintenek. Lineárisan ennyi a történet, a filmes mondandó azonban jóval túlmutat ezen, szerteágazóbb, szaggatottabb és élmény- szerűbb. Mozaikszerűségével és a szimbólumok széles skáláját alkalmazva válik intelligensé. Nyomokban minden eddigi ismert filmműfajból felismerhetőek a képjegyek: Mátrix, Star Trek, Logan futása, Számkivetett, A Paradicsom meghódítása vagy Az ötödik elem. A szerep- osztás és az egyetemes filmkultúra produktumaira való asszo- ciálás élményszerűvé teszi az alkotást. A Felhőatlaszban különféle szerepekben cserélődnek az egyes színészek, akik fontos vagy éppen jelentéktelennek tűEredeti cím: Cloud Atlas Szlovák cím: Atlas mrakov Amerikai-német fantasy, 164 perc Rendező: Lana Wachowski, Andy Wachows- ki, TomTykwer Szereplők: Tom Hanks, Halle Berry, Susan Sarandon, Hugh Grant nő helyzeten, más-más korban, bőrszínben, nemben jelennek meg. A zenei aláfestés, a dramaturgia és a vágás kitűnően sikerült, eltalált hangeffektusok, pazar látványvilág teszi izgalmassá az alkotást. Talán nem állok messze az igazságtól, ha kultuszfilmnek nevezem és egyfajta mérföldkőnek a mozgóképkultúra világában. Előremutató, mai korra jellemző film, igazi mestermunka. Korunk zaklatottsága a vásznon is megelevenedik: rövid időintervallumokban cselekszünk, foglalkozunk magunkkal és másokkal, a konzumkultúra kiváló embertermékei vagyunk, és balga módon követjük az aranyfüstös látszatéletet. A film egyetlen negatívuma, hogy a tanulságot már-már szájbarágósán többször is közli a főszereplő, Szonmi-451: „Az életünk nem csupán a miénk, kötődünk másokhoz a múltban és a jelenben, és minden egyes bűntettel vagy kedves gesztussal jövőnk keletkezéséhez járulunk hozzá.” Ám ez a kis szépséghiba elnézhető a valóban monumentális alkotást illetően, és megkockáztatom, hogy a Hobbit mellett ez az év filmje. Szórakoztatóan elgondolkodtató és tanulságos. Ahogyan a világi ember spirituális énje felismerésével és önmaga fizikai tragédiájával egy magaszto- sabb cél érdekében feláldozza magát. Hiszen minden összefügg, és minden okkal történik. A legnagyob hatású indiai zenész volt Meghalt Ravi Shankar JUHÁSZ KATALIN A raga nem szórakoztató műfaj, Indiában meditációs zeneként szolgál, a szitár pedig nemzeti hangszer, ezért a szitárművészeket tiszteli a közösség. A 92 évesen elhunyt Ravi Shankart az egész világ tisztelte. Előtte a nyugati átlagember azt sem igazán tudta, hogy létezik ilyen hangszer. Nemzetközi sikereit rocksztároknak köszönheti: előbb a Byrds tagjai beszélték tele a sajtót azzal, mennyire a hatása alá kerültek, majd a Beatles, különösen George Harrison vallotta magát tanítványának, a Norwegian Wood című dalban meg is szólaltatta a szitárt. Shankar dolgozott Yehudi Menuhinnal, híres dzsesszmuzsikusokkal, 3 Grammyt kapott, de nem kötött kompromisszumokat, zenéjét sosem alakította a nyugati ízléshez. Fordítva történt: a mi fülünk szerette meg ezt a „hipnotikus” zenét neki köszönhetően. Mo Jen Nobel-díjátadasi beszede vihart kavart PolitizáljonMTl-HÍR Sanghaj. Megosztja a kínai közvéleményt a 2012-es irodalmi Nobel-díj kínai nyertesének, Mo Jennek a stockholmi díjátadón elmondott beszéde - sokak szerint hazafias és őszinte volt, mások a cenzúra kritikáját hiányolják az író szavaiból. Mo Jen köszönetét mondott rokonainak, honfitársainak és a „termékeny földnek, amely megszülte és táplálta”. Tisztában van vele, hogy az irodalomnak csekély befolyása van a politikai vitákra vagy a gazdasági válságra, az emberiségre gyakorolt hatása ugyanakkor ősidőkre vezethető vissza. A kínai internetező közösséget az elmúlt hetekben lázban tartotta a díj híre. A 420 millió felhasználót jegyző Sina blo- gon a legvitatottabb témák egyike volt, több mint 24 millió kommenttel. Sokan azt vetik az író szemére, hogy túlságosan is „visszafogott” volt, nem használta ki helyzetét arra, hogy a kínai cenzúra ellen, a szólás- szabadság mellett álljon ki, és meg kellett volna emlékeznie elhallgattatott írótársairól is. egy iro? A díjátadón (Képarchívum) Sokan „állami írónak” tartják Mót, aki soha nem megy szembe a kommunista párt politikájával. A rajongótábor szerint azonban ahhoz, hogy valaki elismert író legyen, nem feltétlenül kell részt vennie a politikai harcokban. A témáról a pekingi kormány szócsövének tekintett Global Times is ír: a lap szerint a No- bel-díjas író bölcsen teszi, hogy nem beszél politikáról, az embereknek pedig nem kellene forszírozniuk ezt, hiszen az elismerés is „az irodalomról, nem a politikáról szól”. Egy „képíró" különleges, kísérleti műve Létünk kódjairól AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Egy merész és rendhagyó kezdeményezés eredménye látható vasárnap, december 16-án 18 órától a dunaszerdahelyi Cinemax moziban. A lelkes fotós, kísérletező filmes és önjelölt filozófus, Kovács Barnabás Gondolatkod című negyvenperces alkotását mutatják be ingyenes vetítésen. A bemutatót beszélgetés követi az íróval, a rendezővel, a producerrel és az operatőrrel, aki ez esetben ugyanaz a személy. Kovács Barnabás mellett a film Londonban élő zeneszerzője, Nichola Noa, valamint Szalóczy Pál, a film narrátora is részt vesz a beszélgetésen. A Gondolatkod arról, hogyan alakul át a szellemi energia, hogyan szennyeződik a környezet által (neveltetés, politika, vallás, média), és mit kellene tenni annak érdekében, hogy ismét a születés utáni állapot lépjen fel, de már fejlett, érett gondolatisággal. Szó lesz azon kódolt információk összességéről, amelyet őstudásnak nevezünk, és amely az ember mentális evolúcióját mozgatja. Kovács Barnabás kísérleti műve inkább képzőművészeti alkotás, mint film, és nyitott, fogékony nézőt kíván, (juk) PENGE Vergilius a Hargitán Lövétei Lázár László Zöld című kötete egy antik műfajt, nevezetesen az idillt újítja meg: ez a különleges formanyelv pásztori (természeti) környezetbe ágyazva teremt allegorikus beszédmódot, mely gyakran politikai, költészetelméleti vagy magánéleti jelenségeket kódol, egy maszkos játékba ágyazva. Noha voltak rá kísérletek, még a legelvetemültebb marxista filológus sem merte teljes nyugalommal a (pásztor) nép realista ábrázolásaként feltüntetni ezt a költői stílust, olyannyira evidens, hogy a pásztorkörnyezet csupán metatáj, mesterséges konstrukció. Egy örökletes modellről van itt szó, mely ugyanakkor alapvető esztétikai minőséget képvisel: az idillit. Ez az idill Lövéteinél a „rendtartó székely falu” rendjének ironikus, szeretetteljes nosztalgiájával vegyül. Ä kecskeszag tehát nem szükségszerűen csap ki a versekből, sokkal inkább a hagyomány heve, mely The- okritosz, Bión, Moszkhosz, Vergilius, Petrarca, Boccaccio szövegeivel folytat párbeszédet. Lövétei minden ec- logája idézettel kezdődik, s az így kirajzolt hagyománykoncepció hol komoly-to- vábbíró, hol komolytalan-el- leníró kommentárversekben termelődik újjá. A komikum erőteljes jegye e szövegeknek: a Pásztor és a Költő önreflexív, hexameteres szövegébe így robban be pl. a Greenpeace („azt hittem, hogy a tévések jönnek, vagy a Greenpeace!”), sőt maga a laptop is megszemélyesül, és egy Dante-idézettel induló ecloga szereplőjévé emelkedik. Lövétei nagy hangsúlyt helyezett a hexameter klasszikus allúziókat keltő muzsikája és a modern lexikai feltöltés közti feszültségre, sőt, időnként mintha túlságosan is bízna ennek az eljárásnak a tartós eredményességében. A leleményes elbeszélői vagy versengési modor, a fiktív világ Lövétei tollán eleven, szórakoztató univerzum lesz. Noha nem mellőzi a műfaji előírások alapján kötelező gnómát (életbölcsességet), a szövegek korántsem didaktikusak vagy tézisillusztráló játékok. A Faludi Ferenc és Kosztolányi emlékét (és versformáit) megidéző eclogák még bizonyos tekintetben a hexameteres társaikon is túltesznek: mintha épp ezekben rejlene a legtöbb létbölcselet, pl.: „Félre, gond, miegymás, s elheverni szépen, / mint a hamis bankó Isten perselyében”. A vállaltan vergiliu- si modellt (10 ecloga) követő kötet végül is a petrarcai sémába csap át, ugyanis valójában 12 eclogát tartalmaz, mint Petrarca latin idillkötete: a nulladik eclo- gával induló sorozatot egy bravúros vendégecloga zárja le, mely különféle szerzők soraiból áll össze mintegy centószerűen (igazi rongy- szőnyeg-technikával készült) : és ebben a műben tulajdonképpen benne van az egész kötet kontextusa. (Lövétei Lázár László: Zöld, Kolozsvár-Budapest, Erdélyi Híradó, Előretolt Helyőrség, Szépirodalmi Páholy, FIK, 2011.) Értékelés: X ) Új kultuszfilm született? Tanítványával, George Harrisonnal 1971-ben
