Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-13 / 287. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 13. www.ujszo.com Az oktatás és az élelmiszer drágult a legjobban Visszafogott áremelések ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A múlt hónapban már nem nőttek olyan gyorsan a fogyasztói árak, mint az azt megelőző időszakban - derül ki a statisztikai hivatal elemzésé­ből. Eszerint az átlagos árszint novemberben egyáltalán nem nőtt az azt megelőző hónaphoz képest, és az éves drágulás is csak 3,4% volt, az októberi 3,8, és az év első 11 hónapjában mért 3,7 százalékkal szemben. Az éves áremelkedést tekintve a legrosszabb helyzetben az isko­láskorú gyermekek szülei van­nak, hiszen az oktatással kap­csolatos kiadások egy év alatt 6 százalékkal nőttek, vagyis még az élelmiszerek 5,6, valamint a cigaretta és alkohol 5,1 száza­lékos drágulását is túlszárnyal­ják. Szlovákiában 2010-ben csökkent történelmi mélypont­ra az infláció. A gazdasági vál­ság által kiváltott keresletcsök­kenés miatt az árak akkor egy év alatt alig 1 százalékkal nőttek. Tavaly azonban már újra meg­ugrottak az árak, az éves inflá­ció elérte a 3,9%-ot, miközben a legnagyobb drágulást a közle­kedés, az energiaszolgáltatás és az élelmiszerek esetében mér­ték. (mi, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elfogadták az uniós büdzsét Strasbourg. Az Európai Parlament strasbourgi plená­ris ülésén tegnap elfogadta az idei költségvetés kiegészíté­sére vonatkozó indítványt és a 2013-as büdzsé tervezetét. Az immár elfogadott 2013-as büdzsé 132,84 milliárd euró kifizetést tartalmaz, ami 2,4%-os növekedés az idei szinthez képest. Az uniós kö­telezettségvállalások szintje 2013-ban 150,9 milliárd euró lesz, ami 1,6%-os növekedést jelent 2012-höz képest. Az idei büdzsét a tanács és a par­lament között létrejött komp­romisszum értelmében 6 mil­liárd euróval egészítik ki, amiből egyebek között az ag­rár- és a kohéziós támogatá­sok kifizetéséhez, valamint várhatóan az Erasmus felső- oktatási diákcsereprogram finanszírozásához hiányzó pénzt lehet pótolni. (MTI) Csökkenő lakossági betétek Pozsony. A lakossági beté­tekre nyújtott kamatok csök­kenése miatt a bankok ügyfe­lei kezdenek elfordulni ettől a befektetési formától - derül ki a jegybank legfrissebb elem­zéséből. Eszerint a lakossági betétek a harmadik negye­dévben ugyan 84,7 millió eu­róval nőttek, a növekedés üteme azonban csaknem 7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ügyfelek jelen­tős része nem a határidős be­téteket választja, hiszen a le­kötött betétek kamatai az el­múlt időszakban jelentős mér­tékben csökkentek. (SITA) Kiveszőben a vezetékes telefon Pozsony. A mobiltelefonos szolgáltatások egyre nagyobb hozzáférhetősége miatt fo­lyamatosan csökken a vezeté­kes telefonok iránti érdeklő­dés. „A vezetékes telefonok száma az elmúlt év végi több mint egymillióról az idei év közepére 982,9 ezerre csökkent” - nyilatkozta Ro­man Vavro, a Távközlési Hiva­talszóvivője. (TASR) Késik a kötelező e-adózás Pozsony. A Pénzügyi Igazgatóság 2014 elejére tol­ta ki azt a határidőt, ami után egyes adózók már kizárólag csak elektronikus úton kommunikálhatnak az adó­hivatalokkal. A módosításra a múlt héten elfogadott adó­törvények miatt került sor - mondta el Gabriela Dianová, a Pénzügyi Igazgatóság szó­vivője. Eredetileg már az idei év elejétől bevezették volna az adózóknak ezt a köteles­ségét, ezt azonban később április elsejére, majd a jövő é elejére halasztották. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8077 Lengyel zloty 4,0969 Cseh korona 25,265 Magyar forint 282,33 Horvát kuna 7,5225 Román lej 4,5268 Japán jen 108,12 Svájci frank 1,2109 Kanadai dollár 1,2850 USA-dollár 1,3040 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,35-1,25 26,23-24,34 292,68-271,52 Postabank 1,35-1,25 26,15-24,38­1,35-1,25 25,95-24,51 294,73-269,35 Tatra banka 1,34-1,26 26,04-24,52 293,37-271,07 Príma banka 1,36-1,23 26,55-24,03 296,25-268,03 Általános Hitelbank 1,34-1,25 26,03-24,51 295,89-270,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ellenzék szerint a kormány spekulánsok kezére akarja juttatni a szlovák gázszolgáltatást Cseh kézbe kerülhet az SPP Jövőre már teljes egészében az állam áll a gázárképzés kormányánál (Peter Žókovič felvétele) Pozsony. Szlovákia tegnap végleg lemondott elővételi jogáról a Szlovák Gáz­müvekben (SPP), így már semmi sem áll az útjában annak, hogy a cég kisebb­ségi részvénycsomagja cseh kézbe kerüljön. Míg a kormány a gázárak feletti ellenőrzés megszerzéséről beszél, az ellenzék szerint a Smer az ország energia- biztonságávaljátszik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány tegnap áldását ad­ta a Szlovák Gázművek (SPP) külföldi tulajdonosok kezében lévő kisebbségi, 49 százalékos részvénycsomagjának eladásá­ra, aminek köszönhetően még idén megvalósulhat a tulajdo­nosváltás. A francia Gas de France és a német E.ON Ruhrgas által birtokolt részvénycsomag­hoz a cseh Energetický a prűmyslovy holding (EPH) az előzetes hírek szerint 2,5 milli­árd euróért juthat hozzá. Az ál­lamnak, mint az SPP 51 százalé­kos többségi tulajdonosának elővételi joga volt az említett részvénycsomagra, erről azon­ban a tegnap hozott döntések ér­telmében végleg lemondott. Az ellenzék egy része az új tu­lajdonos személyével nincs megelégedve. „A kormányfő a gázszolgáltatást spekulánsok és pénzügyi csoportok kezébe akarja átjátszani, ami az ország energiabiztonságát veszélyez­teti” - állítja Ivan Štefanec, az SDKÚ parlamenti képviselője, arra utalva, hogy a cseh cég tu­lajdonosi körében ott van a szlo­vák J&T pénzügyi csoport is. „A Smer azt a látszatot kelti, hogy a gázárak csökkentése lebeg a szeme előtt, valójában azonban eurómillióktól fosztja meg az országot” - mondta el Štefanec. A kormány rábólintott a gaz­dasági tárca azon javaslatára is, amely szerint az állam a jelenle- gi51 százalékos tulajdonrészéta jövő év végéig 100 százalékosra növeli az SPP anyavállalatában, amely a gáz értékesítéséért, és így az árképzésért is felelős. Az anyavállalat vételárat illetően, Tomáš Malatinský gazdasági miniszter elmondta: a társaság egésze nagyjából 120 millió eu­róba kerülhet. A részvények 51 százaléka azonban már az állam kezében van, a fennmaradó 49 százalékos tulajdonrészért így csak 58,8 millió euróra lenne szüksége. Malatinský szerint ezt az osztalékokból fizetnék ki. Az új tulajdonos az elkövetkező há­rom évben ugyanis évi 400 mil­lió eurós osztalékot garantál. A gazdasági tárca szerint az anyavállalat átvételének kö­szönhetően a gázárakról a jövő­ben kizárólag az állam dönt majd. Az ellenzék azonban arra figyelmeztet, hogy az ősszel el­fogadott szabályok szerint az SPP már most is csak akkor nyújthatja be az áremelési javas­latát, ha ezzel a társaság közgyűlése egyetért, miközben ez utóbbiban az államnak több­sége van. Ha az ilyen döntés rá­adásul el is jut az Árszabályozási Hivatalhoz, a végleges döntést maga a hivatal hozza meg, ame­lyet a Smer jelöltje vezet. Hogy az SPP anyavállalata teljes mér­tékben állami kézbe kerül, azt nem tartják jó ötletnek a szak­emberek sem. „Az állam nem számít jó részvényesnek. Mind­annyian nagyon jól emlékszünk rá, milyen vezetése volt az SPP- nek, amíg teljes egészében az ál­lam kezében volt” - nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkál­tatói Szervezetek Szövetségé­nek (AZZZ) elnöke. Szerinte, ha az államnak sikerül is visszafog­nia a gázárak emelkedését, a cég által elkönyvelt veszteségeket úgyis a lakossággal fizettetnék meg. A kormány, az SPP anya- vállalata révén ráadásul eleve egy olyan cégre kívánja rátenni a kezét, amely tavaly és várha­tóan idén is veszteséget könyvel el. (mi, SITA) A farmerek európai uniós támogatásának mértéke csak 2028-ra éri el a nyugat-európai szintet Kevesellik a várható dotációt a hazai gazdák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy fuvar trágyát szórtak tegnap az uniós dotáci­ókkal elégedetlen hazai gazdák az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének épülete elé. A mintegy 300 farmer amiatt tilta­kozott, hogy az Európai Unió­ban minden ígéret ellenére sem lesz egyenlő a mezőgazdasági támogatások mértéke. A tiltakozás a mezőgazdasági minisztérium előtt kezdődött. A demonstrálok közé kiment Ľubomír Jahnátek földművelés- ügyi miniszter is, aki azt ígérte, próbálnak jobb feltéteket kihar­colni a szlovákiai gazdálkodók­nak, hogy az legalább a kör­nyékbeli államok támogatásá­nak szintjét elérje. Mivel azon­ban a CAP-ról folytatott európai tárgyalások a végükhöz köze­lednek, nagy mozgástér már nincs. Éppen ezért Pozsony leg­alább azt szeretné elérni, hogy az elkövetkező hét évben több pénzt fordíthassanak a közvet­len kifizetésekre. Konkrétan a Szlovákiának 2014 és 2020 kö­zött szánt mintegy 12,6 milliárd eurós csomagból 470-500 mil­lió eurót csoportosíthassanak át az agráriumra és a vidékfejlesz­tésre. Miroslav Lajčák külügy­miniszter a napokban azt mond­ta, hogy a mostani 7 éves prog­ramozási időszakkal egybevetve a 2014-ben kezdődő újabb 7 éves ciklusban a hazai gazdák 14 százalékkal több közvetlen kifizetéshez jutnak, miközben az Európai Unió összességében 10 százalékkal faragja le az uni­ós költségvetésen belül a mező- gazdaságra szánt keretet. Ez ugyan érdemi javulásnak szá­mít, ettől függetlenül Jahnátek úgy véli, a dotációk mértékének teljes kiegyenlítése csak 2028-tól várható. A Szlovák Ag­rárkamara és a Szlovák Élelmi­szer-kamara lapunknak elkül­dött állásfoglalásában arra fi­gyelmeztet, hogy Szlovákia uni­ós tagsága (2004) óta elvesztet­te önellátását a mezőgazdasági termények terén, napjainkban az élelmiszerek 55 százaléka importból származik, ezért csak tavaly 760 millió euróval több élelmiszert hoztunk be az expor­táltnál. Összességében 2004 óta a hazai mezőgazdaság és élelmi­szer-feldolgozás ágazatában mintegy 120 ezer állás szűnt meg. (SITA, só) Az Európai Unió mai csúcstalálkozóján meg szeretnék regulázni a pénzintézetek működését Körvonalazódik az euróövezeti bankfelügyelet MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Brüsszel. A közös bankfel­ügyeletről, a költségvetési fe­gyelemről, a gazdaságpolitikai koordinációval tanácskoznak az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Megegye­zett Németország és Franciaor­szág a közös euróövezeti bank- felügyeleti rendszer számos kérdésében. Az Európai Köz­ponti Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyeleti hatóság megalakításáról júni­usban döntöttek az euróövézeti tagállamok, az Európai Bizott­ság vonatkozó javaslata pedig szeptemberre készült el. Ä részletekről azóta komoly vita bontakozott ki, és az egyik fő törésvonal Németország és Franciaország között jelent meg. Azonban Berlin és Párizs már megegyezésre jutott egy sor kérdésben. A kompromisszum legfontosabb eleme az, hogy a közösségi bankfelügyelet hatás­köre a rendszerszintű jelentő­séggel bíró bankokra terjed ki, valamint azokra, amelyek álla­mi vagy közösségi támogatás­ban részesülnek. Az összes többi bank tevékenységét a nemzeti hatóságok felügyelik, ugyanak­kor az EKB-t felhatalmazzák ar­ra, hogy utasításokat adjon a nemzeti hatóságoknak, hogy in­dokolt esetben bármely bankot a felügyelete alá vonja. A megállapodás azonban to­vábbra sem vehető biztosra, mert számos kérdés továbbra is nyitott. így például több euró- övezeten kívüli tagország, köz­tük Nagy-Britannia és Csehor­szág igényli, hogy részt vehessen a formálódó bankunióban, amelynek kialakításában a kö­zös bankfelügyelet az első lé­nyegeselem.

Next

/
Thumbnails
Contents