Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-13 / 287. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 13. Közélet 3 Berényi József: a meglévő két EP-képviselőnk mellett a felvidéki magyarság soraiból Csáky Pálnál nem tudok jobb képviselőt elképzelni Az MKP saját megyeielnök-jelölteket állítana Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke: Mivel mi elsősorban dél-szlovákiai pártként határozzuk meg önmagunkat, az egyik fő kihívást abban látom, hogy hogyan tudunk olyan programot alkotni, amelyben megtalálja magát például a szenei, de a bodrogközi és a csallóközi magyar is (Mészáros György felvétele) A hétvégén újraválasztották az MKP élére. Az Új Szó Stúdió vendége Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke volt, akivel egyebek között a megyei választásokról beszéltünk. MÓZES SZABOLCS Négy közgyűlés két és fél év alatt, akár kongresszusszervező ügynökséget is nyithatnának. Nem fog hiányozni ez a következő években? De, hiányozni fog, ha hiszi, ha nem, ezeken a kongresszusokon mi alapvetően jól érezzük magunkat. Hiszen együtt van az MKP meghatározó csapata, s ez a közgyűlés is azt mutatta, hogy ez egy összetartó csapat. Meglátjuk, hogyan alakulnak a megyei választások, lehet, hogy egy programalkotó kongresszust be kell iktatunk a két parlamenti választás közé. Harmadszor választották meg pártelnöknek, harmadszor nyert kihívó nélkül - mit mond ez a tény önnek a pártról? Mind a háromszor egyébként volt ellenjelöltem, aki végül visszalépett, ám mind a három eset más és más. Most ennek a visszalépésnek Csáky Pál esetében a tényleges üzenete az, hogy egy ilyen helyzetben, amikor nem vagyunk parlamenti párt, egyezzünk meg, oldjuk meg belül, előtárgyalá- sok folyamatában azt, hogyan fog kinézni az elnökség. Ebben a helyzetben nem feltétlenül a versenyre kell összpontosítani, pont fordítva, demonstrálni kell az egységet. S ez sikerült ezen a kongresszuson. Megválasztása után azt nyilatkozta, hogy az eredmény erős mandátumot ad önnek arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Melyek azok? Azt mondtam, a csapattal együtt, tehát természetesen a többi vezetővel együtt, hiszen az MKP-ra érvényes az, hogy nem az elnöknek van pártja, hanem a pártnak van elnöke. Az utolsó parlamenti választások előtt két feladatot tűztünk ki: Dél-Szlovákia felzárkóztatása és a magyar identitás megőrzése. Erről nem fogunk letenni. Ahhoz, hogy ennek megtaláljuk a megvalósítási lehetőségeit, jól kell szerepelni a megyei választásokon, a helyi, az EP- és a parlamenti választásokon. A két pillért szeretnénk bővíteni ez alatt az időszak alatt. Látjuk, hogy a kormány spórolni fog, s az alapkérdés az, hogy mely régió lesz ennek a károsultja. Már most, a pedagógussztrájknál felmerült a kisiskolák összevonása, ami ránk nézve nagyon rossz hatást váltana ki, hiszen sok esetben ha egy gömöri kisiskolát megszüntetnek, lehet, hogy a szomszédban nincs magyar iskola, s marad a szülő számára a szlovák iskola. Ebben a három évben parlamenten kívüli pártként is tudjuk hallatni a hangunkat, sőt, ha kell, aláírásokat fogunk gyűjteni, ha kell, az utcára is kivonulunk. Milyen témákkal szeretnének nyitni a következő hónapokban? Utoljára a választások előtt folytattunk az emberekkel átfogó konzultációt, a Beszéljük meg sorozatot, most újra tervezünk egy ilyen, polgárokkal való találkozósorozatot. Elsősorban az emberekhez akarunk kijutni, újra kikérni a véleményüket, újra megfogalmazni azt, hogy ebben a helyzetben hol szorít leginkább a cipő. S azért ne feledjük azt, hogy bizonyos szempontból minden ellenzéki pártnak, beleértve a parlamenten kívülieket is, nagyjából ahhoz kell idomítania a politikáját, ahogy a kormány politikája alakul. Mert a kormány tud új feltételeket teremteni. Látjuk, hogy az adóterhek óriásiak lesznek az elkövetkező három évben, a visegrádi országokkal összehasonlítva a vállalkozói adók a legmagasabbak lesznek, ez mindenképpen új helyzetet teremt. Ha az autóipar leáll vagy lassulni fog, akkor a munka- nélküliség tovább nő. Tehát új kihívások lesznek, s ezekre parlamenten kívül is megpróbáljuk megtalálni a válaszokat. „Nagyobb teret kell adni a szakmai alelnököknek, hogy témákkal jöjjenek elő, ne csak fussunk a témák után” - mondta megválasztása után Szigeti László új OT-elnök. Ön is elvárna ilyen jellegű változást? Futottak a témák után? Természetesen minden elnökségi tagtól aktív hozzáállást várok, ám ezt az aktív hozzáállást most elsődlegesen az emberekkel való kapcsolattartásban látom. Ennek kell a módját kitalálni, hogy hogyan tudunk a lehető legnagyobb mértékben az emberekkel találkozni, a véleményeket begyűjteni, s annak megfelelően kialakítani a politikánkat. Ezt az íróasztal mellől nem lehet, ezt a Beszéljük meg sorozat is megmutatta. S amiben ez még nehezebb lett az elmúlt időszakokhoz képest: manapság rendkívül nagy a különbség egy szenei és egy bodrogközi magyar életkörülménye között. Mivel mi elsősorban dél-szlovákiai pártként határozzuk meg önmagunkat, az egyik legnagyobb kihívást abban látom, hogy hogyan tudunk olyan programot alkotni, amelyben megtalálja magát például a szenei, de a bodrogközi és a csallóközi magyar is. Mind gazdasági, mind a magyarság megmaradásának körülményeit tekintve ma óriásiak a különbségek. Mindenki más válaszokat vár el, s mi akkor leszünk sikeresek, ha ezt úgy tudjuk megfogalmazni, hogy mindenki megtalálja benne a saját problémáira a válaszokat. A korábbi programokban nem sikerült ezekre a különbségekre megfelelő válaszokat adni? Ezek a különbségek az elmúlt öt évben lettek ennyire nyomatékosak. Az, hogy Szene vagy Galánta környékén ma nincs munkanélküliségi probléma, Tőketerebesen pedig ez a legnagyobb gond - de sorolhatnék más régiókat is -, ez igazán az elmúlt két kampányban, a helyhatósági és a parlamenti választási kampányban derült ki számunkra. Nekem, mint elnöknek a feladatom pont az volt, hogy eléijem, egyik vagy másik megoldás ne zárja ki egymást, kiegészítő jelleggel működjön. A komáromi azt mondja, hogy autonómia és semmi más, s teljes joggal mondja ezt, mert látják, hogy 5 perccel 12 előtt vagyunk, míg • Szencen, ahol történetesen egy magyar dolgozik 5-6 szlovákkal együtt, ettől a fogalomtól ódzkodnak, és más megfogalmazásokat igényelnek. Ezt kell úgy vegyíteni, hogy a szenei is elfogadja programunkat, holott látjuk, megmaradásunk egyik fő eszköze valóban az önkormányzatiság. Térjünk rá a választásokra. Jövő ősszel megyei választások lesznek. Az ünnepek utáni hetekben várhatóan beindul a tárgyalási nagyüzem. Mi várható? A szándék az, hogy erősítsük meg a magyar képviseletet, vagy őrizzük meg ott, ahol maximális képviseletet értünk el a megyei választásokon. Az MKP szempontjából fontos az, hogy a lógónk, a nevünk, az identitásunk megőrzésével tudjunk indulni a választásokon. Ennek megfelelően kell tárgyalni, azzal, hogy mi egy erősen decentralizált párt vagyunk, ezért nem én döntök, hanem a járások véleménye alapján a kerületi tanácsok. A 2010-es helyhatósági választásokon is a régióban kötött koalíciós döntések 90 százaléka jó volt. Komáromban, Dunaszerdahelyen megértem a mieinket, amikor azt mondják, hogy ha versenyhelyzet van, akkor miért ne versenyezzünk - ott a magyar képviselet biztosítva van, a kérdés csak az, melyik párt tud képviselőket adni. Tehát itt verseny várható? Ez nem az én véleményem, de hallom az MKP regionális vezetőit, hogy ilyen értelemben gondolkodnak, s őszintén szólva én ebben nem is látok gondot. Nem mi akartuk a két- pártrendszert, ebben az esetben miért ne használjuk ki a versenyhelyzetet ott, ahol a magyar képviselet nincs veszélyben. De azokon a helyeken, ahol kevesebb a magyar - például Szencen, Galántán vagy Léván - mindenképpen keresni kellene az együttműködés lehetőségét. Mikor zárulnak a tárgyalások? Ezt nehéz megmondani, ha egyáltalán valahol lesz együttműködés, az arányokról, az elnökjelölt személyéről is tárgyalni kell. Meggyőződésem, hogy például Nagyszombatban és Nyitrán kellene elnökjelöltet indítani, az MKP- ban vannak olyan személyiségek, akik ezt vállalnák. Aztán hogy máshol másképp látják, azt természetesen respektálni lehet. Tavaszra már azért körvonalazódhatna, hogy van-e együttműködés vagy nincs. A Hídon kívül milyen más párttal működnének még együtt? Pozsony kerületben az SD- KÚ-val és a KDH-val működünk együtt, a megyei képviselőink és alelnök asszonyunk szándéka az, hogy ez megmaradjon. Besztercebányán nem rossz az együttműködés a Smer kezében levő vezetéssel, és Kassa megyében sem ellenséges a viszony a Smerrel, hiszen van egy megyeelnök-helyettesük. Tehát rendkívül eltérő a képlet, de ez az egész országra érvényes, nem csak az MKP-ra. A vezetőség számára nem okozna gondot, ha valahol a Smerrel lépnének koalícióra? Ha a régióink gazdasági érdeke és a magyarság megmaradása ezt kívánja, akkor természetesen nem gördítünk elé akadályt. Ha egy picit előrébb tekintünk az időben, 2014 első felében még két választást látunk: az EP- és az államfőválasztást. Az ellenzéki pártok már most lázasan keresik a közös jelöltet, az EP-válasz- tás esetében pedig visszatérő gondolat az MKP-val kapcsolatban, hogy Csáky Pál lehet esetleg a listavezetőjük. Mikor kezdenek el foglalkozni ezekkel a kérdésekkel? Az elnökválasztással kapcsolatban szeretném megerősíteni azt, amit korábban mondtam. Ellenszolgáltatás nélkül, ingyen nem kívánunk szlovák jelöltet támogatni. Ha a kisebbségi magyar alapdokumentumot, amit a Most-Híd és a Kerékasztal is aláírt, vállalja valamelyik elnökjelölt, akkor lehet tárgyalni támogatásról, ha nem, akkor önálló jelöltet kellene indítani. Magyar nemzetiségűt? Igen. Avajdasági és az erdélyi magyar pártok is mindig indítottak magyar elnökjelöltet, ők is tudták, hogy feltehetően nyerni nem tud, de helyzetbe hozza a közösséget, magyar jelöltre lehet szavazni, s önmagunk ne mondjunk le arról, hogy alkotmányos adta jogunk van arra, hogy akár államfő is lehet bárki ebben az országban. Ha mi magunk lemondunk erről, mások ezt nem fogják nekünk megadni. Ami pedig az EP-választásokat illeti, erről még nem folytattunk érdemi tárgyalást a párton belül. Természetesen sokan számításba jöhetnek. Csáky Pált - ha úgy dönt, hogy ebben az irányban kívánja folytatni a pályafutását - kiváló EP-képviselőnek tudnám elképzelni, hiszen nyelveket tud, tapasztalatai vannak ebben a témában, miniszterelnök-helyettesként az európai ügyek voltak a témája. Én jelen helyzetben a meglévő két EP- képviselőnk mellett nem tudok a felvidéki magyarság soraiból jobb képviselőt elképzelni, de erre neki is rá kell bólintania. A videót az ujszo.com-ra kattintva láthatják.
