Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-12 / 286. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 12. Vélemény És háttér 7 Annyira észbontóan buta a Smer magatartása, hogy felmerül a gyanú, valami más áll a háttérben Butaság - vagy valami más? A második Fico-kormány most bevégzi azt a pusztítást, amit az első Fico- kormány elkezdett. MARIÁN LEŠKO A Smer főnökei azzal reagáltak a hírre, mely szerint Szlovákiának 25 millió eurót kell kifizetnie az Union egészség- biztosító tulajdonosainak és ügyvédeinek, hogy a per elvesztése semmit nem változtat terveiken: az állam kisajátítja a magán-egészségbiztosítókat. Ez annyira buta és kártékony álláspont, hogy felmerül a gyanú, valami más van mögötte. 2007-ben a Fico-kormány egy törvénymódosítással megtiltotta az egészségbiztosítóknak, hogy nyereséget képezzenek. A kormány és a lakosság ezzel semmit sem nyert, mivel a biztosítók a kiskapukat megkeresve képesek voltak „elnyelni” nyereségüket. Az állam és az adófizetők csak vesztettek a módosítással - eddig 40 millió eurót, de a folyamatban levő hazai és nemzetközi bírósági perek tétje további százmilliókban mérhető. A pusztítást a második Fico- kormány azzal kívánja betetőzni, hogy kisajátítja a biztosítókat. Olyan ez, mintha valaki leforrázná a kezét, és utána még a fejét is leöntené forró vízzel. Robert Fico már öt éve mantrázza körbe-körbe ugyanazt: „Senki nem fog nyereséget képezni abból a pénzből, amit az emberek a törvényből kifolyólag kötelezően befizetnek az egészségbiztosítási rendszerbe.” Rendben, ez legitim politikai célkitűzés lehet, de úgy kellene elérni, hogy ne véres verejtékkel fizessenek érte az adófizetők. Az Alkotmány- bíróság már többször kimondta, hogy Fico alkotmányos keretek között is elérhetné célját. Módszerei nem felelnek meg ennek, mert az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvénymódosítás „korHa Ficónak az lenne a célja, hogy százmilliókhoz juttassa a magán-egészségbiztosítókat, akkor sem tenne másként. látozza a nem állami egészség- biztosítók tulajdonjogait”. 2011-ben az alkotmánybírák azt is kijelentették, hogy a színvonalasabb és hatékonyabb egészségügyi ellátást „kevésbé drasztikus eszközökkel is el lehet érni, mint a nyereségképzés megtiltása”. Mivel ilyen drasztikus intézkedésre egyáltalán nem volt szükség, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás túllépte az alkotmányosság kereteit. Vajon mit mond majd ugyanez a bíróság, ha sor kerül az egészségbiztosítók kisajátítására, ami jóval drasztikusabb lépés. Annyira érthetetlen és észbontó az a buta elszántság, amivel a Smer beleveti magát az előre elveszített perekbe, hogy felmerül a kérdés, nem valamilyen színlelt dologról van-e szó. Mert ha Ficónak például az lenne, a célja, hogy százmilliókhoz juttassa a magán-egészségbiztosítók tulajdonosait, akkor sem cselekedne másként. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora (Ľubomír Kotrha kartikatúrája) JEGYZET Lazaság VERES ISTVÁN Néhány iskola mintha kezdene túlzásokba esni a tiltakozó akciókat illetően. A kormány nem árasztotta el nagylelkű ajánlatokkal a pedagógusokat, ez igaz, de valamit azért mégiscsak sikerült kicsikarni tőle. Januártól meglátjuk, jó döntés volt-e kötelezni az iskolákat, hogy a bér- normatívákat csak a fizetésekre költsék, és kiderül az is, mennyivel kapnak többet az oktatásügyi alkalmazottak (aztán ki-ki eldöntheti magának, hogy 5 vagy 11 százalékkal emelkedett-e a bére). Kezdetnek ez nem is olyan rossz eredmény. Na és az sem állítható, hogy a kormány nem kezdett el foglalkozni az elhanyagolt oktatásüggyel. Racionalizációt ígér, ami értelmezhető úgy is, hogy elbocsátások várhatók, meg úgy is, hogy hatékonyabb lesz a rendszer. A húszéves iskolaügyi állóvizet legalább felkavarják egy kicsit. Szóval minden elismerésünk azoknak az iskoláknak, ahol a mai napig kitartanak az eredeti követelések mellett, és nem tanítanak, de lassan észrevehetnék, hogy a világot nem lehet egy csapásra megváltani. A kormány odaadta, amit akart, ebben az évben már akkor sem ad többet, ha stafétában vagy akár békaügetésben folytatják a tanárok a munka- beszüntetést. Az ilyen iskolák feleslegesen sajnál tátják magukat a fővárosban vagy itt- ott a megyeszékhelyeken, ettől már egy politikus sem fog meghatódni, legfeljebb a szülők lesznek idegesebbek. A deus ex machinát sem érdemes lesniük - a tanárbérekkel ez nem úgy van, mint az ekeli vasútállomás magyar felirataival, hogy ha nem küld a minisztérium, meghozza a Mikulás. Szóval a sztrájkolni vágyó tanároknak azt tudjuk ajánlani, hogy lazítsanak. Meg kell várni a februári-márciusi fizetési szalagokat, Dušan Čaplo- vič oktatásügyi miniszter beígért racionalizációs javaslatait, aztán tavaszra ki lehet találni, hogy legyen-e ismét sztrájk, vagy ne. Addig már minden tiltakozás felesleges. Pihenjék ki magukat a téli szünetben, és gondoljanak a két hónapos nyári vakációra. Lazaság. KOMMENTAR Nem tanulni, nem tanulni, nem tanulni NAGY IVÁN ZSOLT Orbán Viktorékhazudnak. Ismét. Ésmostezmár annyira nyilvánvaló, hogy azokis látni kezdik, akikeztnemhittékel. Ha van valami, ami másfél évtizede folyamatos a Fidesz politikájában, az a felsőoktatási tandíj ellenzése. Ellenezték, amikor annakidejénBokros Lajos bevezette volna, ellenezték, amikor 2008-ban népszavazás volt róla, ágáltak ellene utána is. Benne volt ez már választási programokban is, mondták: az első diploma mindenkinek ingyenes kell, hogy legyen. Aztán 2010-ben ismét hatalomra kerültek, és egy szenteskedő, képmutató exigazgatót, Hoffmann Rózsát cséphadaróként használva nekiestek az oktatás szétverésének. Központosítják az irányítást, igazgatókat váltanak le, tanárok kerülnek lehetetlen helyzetbe, leventeoktatásra emlékeztető szemléletetve- zetnek be, nekik tetsző történelemkönyvet írnak, nyilas írókat ernelnekbeatananyagba,ütnek-vágnakmindent,arninema szájuk íze szerint működik. És közben mosolyognak, és modem oktatásról beszélnek, amitől egyetlen korszerű szakpolitikusuk is csaka fejét fogja kétségbeesésében. Esélyt adunk mindenkinek, mondják, és közben minden lépésükből árad az üzenet: nem kell értelmiség, nem kell tanulni, legyen munkás, olyan és annyi, amennyi a nekik kedves nagyvállalkozónak dolgozik. Elég ránézni a szakiskolák tantervére: aki ide kerül, sosem lesz több, esélye sincs rá. A tanterv szerint mindössze heti 12 órát foglalkoznak tantárgyakkal, ebből pedig öt torna lesz. Marad tehát heti hét közismereti óra! A melós legyen tehát bunkó, ne gondolkozzon, csak dolgozzon. Aki pedig úgy gondolta, hogy a neveljünk ostoba népet politika e ponton véget ér, az nyilvánvalóan tévedett jött a csapás azokra is, akik mégis elmennének egyetemre: az államilag támogatott helyek drasztikus csökkentése tavaly, majd az akkori szám harmadolása idén. KO! És most Orbán Viktor fel van háborodva, amiért a diákok tiltakoznak, épületeket foglalnak el, spontán módon tüntetni mennek, és mindenféle csúnyaságokat skandálnak. Nincs semmi meglepő abban, amit tettünk, mondja ő, pincsikutyaként csóváló serege pedig azt szajkózza továbbra is: nincs tandíj! De van! És a magam részéről hozzáteszem: önmagában nem is lenne baj, hogy van. Csak találják ki rendesen, ne az utolsó pillanatban, ne tönkretéve a végzős diákok életét, akik hitték, hogy van egyjátékszabály, aztán most kiderül, hogy nincs. Olyan ez, mintha hirtelen elrendelnék, hogy a bajnokság felétől a miniszterelnök kedvenc futballcsapatánál, és csak annál, már nem lehet lest lefújni. És közben azt hazudják, hogy ez nem így van. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Pestről nem lehet megmondani A magyar kormánynak nem tiszte és feladata, hogy kommentálja az erdélyi magyar szervezetek egymáshoz való viszonyát - jelentette ki Semjén Zsolt az ml Az este című műsorában a romániai választások kapcsán. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra a kérdésre, melyik magyar pártnak drukkolt, úgy válaszolt: mint a magyar kormány képviselője, nem nevezheti meg, hogy melyik tömörülésnek. Megjegyezte: hazardírozás, hogy az RMDSZ néhány tizeddel alatta vagy felette van az ötszázalékos küszöbnek, a tanulságot mindenkinek le kell vonnia, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni. A műsorban Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke azt mondta: lehet, hogy többet kellett volna dolgozni azon (a magyar kormánynak), hogy ne erősítsen rá kívülről a megosztásra. Semjén Zsolt a megosztó politikáról szóló megjegyzésre úgy reagált: lehet, hogy az RMDSZ bizonyos köreinek ez az álláspontja, a magyar kormánynak viszont az, hogy minden magyar egyformán fontos, függetlenül a politikai hovatartozásától. Semjén a magyar kormány jövőbeni határon túli politikáját firtató kérdésre azt mondta: Budapestről nem lehet megmondani az ottani szavazóknak, hogyan voksoljanak. A miniszterelnök-helyettes szerint ha az ottani magyar párt jótékonyan tudja a román bel- és külpolitikát befolyásolni, az „szerencsés csillagzatot jelent” a felvidéki, a délvidéki és az egyetemes magyarságnak is. (MTI)
