Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-12 / 286. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 12. Közélet 3 Az SDKŰ volt államfőjelöltje szerint ha Robert Fico megnyerné az elnökválasztást, az nagyban növelné a jobbközép pártok erejét Kukán: a kettős állampolgárság normális (TASR-archívum) Szlovákia külügyminisztere, majd néhányjobb- oldali párt államfőjelöltje volt, jelenleg az SDKÚ európai parlamenti képviselője. Eduard Kukan- nal a jobboldal esélyeiről, az unióról és a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélgettünk. POSTA ÁKOS ISTVÁN Hogyan látja az Európai Unió jövőjét? A költségvetés elfogadása kapcsán több tagállam is bejelentette, hogy megvétózza az EU jövő évi költségvetését, köztük olyan tagállamok, mint Nagy-Bri- tannia és Franciaország is, ráadásul ellentétes irányú követelésekkel, például az agrártámogatások terén. Szerintem az Európai Unió túl fogja élni a válságot, nagyon sok krízishelyzetet átvészelt már. Igaz, hogy a jelenlegi a legbonyolultabb, hiszen ez nem egyszerűen pénzügyi válság, hanem vezetőválság is, ráadásul az állampolgárok bizalma is alacsony az európai intézményrendszer iránt. Hiszek abban, hogy az EU tagállamainak nagy többsége kellő kompromisszumot tud kötni. Ugyanakkor egyértelmű, hogy gyökeres változások nélkül nem fejlődhet tovább az unió. Fontos, hogy tisztázódjanak a viszonyok az EU vezetésében, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az egyéb intézmények között. Az EU-nak, ha meg akarja tartani a pozícióját a világ vezető hatalmai között, meg kell változnia. A legfontosabb problémának ugyan a pénzügyi válság tűnik, de legalább ilyen fontos, hogy az EU-n belüli döntéshozatali mechanizmusok is megváltozzanak. Mi a véleménye a következő szlovákiai elnökválasztásról? Egyes vélemények szerint a jobboldal akkor szabadulhat meg Ficótól, ha hagyja, hogy a kormányfő az elnöki palotába távozzon. A jobboldal válságban van, nagyon meggyengült, és nincs reális esélye, hogy választást nyeljen. A trendek nem túl kedvezők a jobboldali pártoknak, de a Híd, az SDKÚ és a KDH legalább megpróbál szorosabban együttműködni. Én úgy látom, hogy Fico elnökjelölt lesz 2014-ben, és nagy esélye van a választások megnyerésére. Nagyon fontos viszont, hogy a jobboldali pártoknak közös jelöltjük legyen. Ha több jelöltet indítunk, mindegyik elvérzik. Úgy gondolom, az ellenzéki pártok meg tudnak egyezni a közös jelöltben, az viszont bizonytalan, hogy ez elegendő-e a győzelemhez. Ugyanakkor, ha Fico megnyeri az elnökválasztást, az nagyban fogja növelni a jobbközép pártok erejét, mert ha Fico távozik a Smer éléről, a párton belüli különböző csoportok veteke- dése fel fogja emészteni a pártot. A Smerben Ficón kívül nincs más jelentős, integráló tényező. De az nem elég, hogy ők meggyengülnek, nekünk is újra meg kell erősödnünk. Az előttünk álló időszakban ez a feladat. A jobboldal részeként vannak számon tartva olyan bizonytalan politikai erők is, mint az SaS és Matovičék, akik megdöntötték saját kormányukat. Matovič és csapata nem egy párt, ezt ők maguk is így deklarálják, hiszen minden képviselőjük a lelkiismerete szerint szavazhat. Velük nem lehet kormányozni, mert nem tudnak biztosítani 20 szavazatot egy törvényre, ami egyenesen katasztrófa. Az SaS alapvetően jobbközép párt, ugyanakkor több kérdésben is olyan Euró- pa-ellenes álláspontja van, ami lehetetlenné teszi a közös kormányzást. Dániel Lipšic új pártjáról pedig még nem lehet tudni, mennyire képes megszólítani a választókat. Az Európai Parlament emberi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagjaként mi a véleménye a Beneš-dek- rétumokról és az azokat megerősítő 2007-es parlamenti határozatról, amelyek eltörlésére irányuló petícióval foglalkozik most az EP Petí- ciós Bizottsága? Szerintem a Beneš-dekrétu- mok ügye történelmi ügy. A dekrétumokat a történelem egy bizonyos időszakában fogadták el a háború utáni megállapodások részeként, az akkori helyzetre reflektáltak. Minden uniós állampolgárnak joga van petíciót benyújtani az EP-hez. Ám az EP már többször, mélyrehatóan foglalkozott a dekrétumokkal, Szlovákia EU-csatla- kozási tárgyalásain is terítékre került a téma, de az unió különböző szervei nem találták aggályosnak Szlovákia uniós csatlakozása szempontjából. A szlovák parlament 2007-es határozata nem jelenti azt, hogy a dekrétumoknak ma bármilyen jogi következménye lenne. A szlovák parlament kinyilvánította, hogy elítéli a kollektív bűnösség elvét. A 2007-es dokumentum fontos elemének tartom, hogy ugyan kimondja a Beneš-dekré- tumok érinthetetlenségét, hozzáfűzi azonban azt is, hogy ezek nem alkalmazhatók jogi eszközként. J Milyennek látja a szlovákiai magyarság helyzetét? Szerintem a szlovák jogrend az EU standardjainak megfelelően széles körű jogokat biztosít magyar honfitársainknak. Ami problémát jelenthet, s ami miatt jogosan panaszkodhatnak a magyarok, az inkább a jogalkalmazás. Jelentős probléma például az állampolgárság. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt veszítsék el szlovák állampolgárságukat a szlovákiai magyarok. Szerintem a kettős állampolgárságnak teljesen normálisnak kellene lennie a mai világban. Már csak azért is fontos, hogy rendeződjön ez a kérdés, mert rengeteget panaszkodnak az emberek arról, hogy rosszak a szlovák-magyar kapcsolatok, holott a valóságban rengeteg közös pont van, számtalan területen kitűnő az együttműködés. Az önmagában nem probléma, ha felmerülnek vitás kérdések, konfliktusok az egyes államok között. Az a lényeg, hogy európai módon oldjuk meg a problémákat. Az Európai Néppárt képviselőjeként mi a véleménye arról, hogy a Híd is ehhez a csoportosuláshoz akar csatlakozni? Szlovákiából már három párt, az SDKÚ, a KDH és az MKP is tagja ennek az európai pártcsaládnak, így a Híd lenne a negyedik. Ez mutatja, hogy a szlovákiai szavazók jelentős része jobbközép beállítottságú. Egyáltalán nem ellenezném, hogy a Híd csadakozzon. Az azonos pártcsaládhoz való tartozás elősegíthetné kapcsolatai rendezését az MKP-val, hiszen a szlovákiai magyar politikai tér túl kicsi ahhoz, hogy két önálló párt megmaradjon, így lét- fontosságú, hogy a Híd és az MKP szorosan együttműködjön, sőt újraegyesüljön. Milyen az Ön személyes kapcsolata az MKP-s EP-kép- viselőkkel? Kitűnő a kapcsolatunk. Mi hatan, az ÉPP szlovákiai tagjai minden plénum előtt megbeszélést tartunk. Van, hogy egyes ügyekben nem értünk egyet, de ezt is normálisan, ba- rátilag tudjuk kezeim. Milyen a kapcsolata azokkal a szlovák képviselőkkel, akik nem tagjai az EPP-nek? Vannak olyan ügyek, amelyek kapcsán pártszínektől függetlenül az összes szlovákiai EP-képviselő együtt lép fel? A különböző pártcsaládokhoz tartozó képviselők egymáshoz való viszonyulása sokkal barátibb, mint az otthoni politikában. Az ideológiai különbségek néhány szakterületen jelennek csak meg markánsan, például a szociális és a munkaügyi területen. Általában olyan nagy horderejű, egész Szlovákiát érintő ügyekben szoktunk közösen fellépni, mint például a természeti katasztrófák, amikor a 13 szlovákiai EP-képviselő együtt lobbizik magasabb összegért a katasztrófavédelmi pénzügyi keretből. Az elhangzottak alapján életképesnek tartja az EU-t? Gyakran elfelejtjük, milyen pozitív hozadékai vannak az uniónak. Míg a múltban háborúk törtek ki, az Európai Unió a második világháború utáni békés együttélés rendszerét alakította ki. Ez nem csupán egy frázis. Az EU biztonságot hozott tagjainak, jólétet a korábbi szovjet blokk lakosságának. Sokkal jobban élünk, több lehetőségünk van, mint akkor. Sokan ezt automatikusnak tartják, holott ez- egyáltalán nem magától értetődő. Ahogyan az elején említettem, az Európai Unió túl fogja élni a válságot, ehhez azonban egységesebbé, koordináltabbá kell válnia. Az összes öregségi nyugdíj 11,20 euróval emelkedik, az özvegyi 7,30-cal; az új rendszer az alacsonyabb bevételűeknek kedvez Januártól azonos összegekkel nőnek az egyes nyugdíjfajták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövő januártól egységesen 11,20 euróval lesznek magasabbak az öregségi nyugdíjak, ugyanis minden nyugdíjfajta azonos összeggel emelkedik. A kisnyugdíjasok így jobban járnak, a magasabb nyugdíjjal rendelkezők viszont veszítenek. A 11,20 eurós emelés most az áüagos öregségi nyugdíj (375,78 euró) 3,05 százalékának felel meg. Eddig a nyugdíjak százalékarányosán emelkedtek, 2013 januárjától mindenki fix összeget kap a jelenlegi nyugdíjához. Az összeget az első félévi infláció és az első félévi országos bérnövekedés ütemének fele alapján számítják ki. Mivel az első 6 havi infláció 3,7 százalék, a nemzetgazdaságban mért bérnövekmény pedig 2,4 százalék volt, e két szám összegének fele éppen 3,05. Ez a számítási módszer 2018 januárjáig lesz érvényben, aztán már csak az úgynevezett nyugdíjas-infláció (a nyugdíjasok által leginkább vásárolt termékek, élelmiszerek és gyógyszerek árának növekedése) arányának megfelelően valorizálják a nyugdíjakat. Ha a jelenlegi, százalékos Nyugdíjvalorizáció 2013 januártól nyugdíjfajta emelkedés (euróbán) öregségi 11,20 korengedményes 11,50 rokkantsági 70 %-ig 5,80 rokkantsági 70 % felett 10,10 özvegyi(nők) 7,30 özvegyi (férfiak) 7,30 árvasági 3,90 Forrás: statisztikai hivatal módszer alapján valorizálnák a nyugdíjakat 2013-ban is, akkor a most 300 eurós öregségi nyugdíjat kapó személy járandósága csak 9,15 euróval nőne, a 700 euró nyugdíjat kapó személyé viszont 21,35 euróval. Az újfajta nyugdíj-valorizációval tehát az alacsonyabb já- randóságúak jól járnak, a magasabb nyugdíjjal rendelkezők viszont kevesebbet kapnak, mint amennyit az eddigi számítási módszer alapján kapnának. Az új valorizációs forma egyébként a Radičová- kormány terve is volt, s most a Fico-kormány is egyetért vele. Radičováék és Ficóék is hangoztatták, hogy szükséges a nagyobb szolidaritás, tehát az, hogy kisebb legyen a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között. Az eddigi, úgynevezett svájci indexálású, tehát százalékarányos valorizáció alapján minél magasabb volt valakinek a nyugdíja, annál magasabb emelést kapott. Természetesen még így is nagy különbségek lesznek, hiszen nem lehet összehasonlítani egy, a létminimum (most 194,58 euró) határán mozgó nyugdíjat egy 700 eurós járandósággal, hiszen az, aki eddig például 190 eurós nyugdíjat kapott, januártól 201,20 euróra lesz jogosult, a 700 eurót kapó nyugdíjas pedig 711,20-ra. A különbség tehát így is nagy, viszont még nagyobb lenne a jelenlegi, százalékarányos módszerrel. így legalább a szolidaritás látszata meglesz, hiszen mind az alacsony, mind a magas nyugdíjat szedő személy járandósága ugyannyival nő. (sán, SITA) Mindenkinek egyformán növekszik (SITA-felvétel)
