Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-11 / 285. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN A tőzsde lesz a mérvadó Róma. Zuhanással reagált tegnap a milánói tőzsde Mario Monti kormányfő lemondására és az olasz sajtó szerint Giorgio Napo- litano államfő a pénzpiac alakulása szerint fog dönteni a parlamenti választások időpontjáról. A kormány több hónapos munkája semmisült meg a milánói tőzsde megnyitása utáni néhány óra alatt - kommentálta a részvényzuhanást az olasz média. A lapok úgy vélik, ha a következő napokban a pénzügyi helyzet válságossá válik, az államfő a lehető legkorábbra tűzi ki a voksolást. Napolitano azt mondta, egyhétmúlva, szokásos karácsony előtti üzenetében jelenti be döntését. (MTI) Phenjan halasztott Szöul. Feltehetően a hordozórakéta harmadik fokozatának meghibásodása miatt halasztja Észak- Korea az elkövetkező napokra tervezett „műholdfelbocsátást” - írta egy szöuli napilap hírszerzési értesülésekre hivatkozva. Phenjan tegnap közölte, december 29-ig meghosszabbítja a rakéta felbocsátására kitűzött határidőt. Jelenleg a háromfokozatú rakéta az indítóál- láson vesztegel, ponyvával letakarva. A ballisztikusra- kéta-teszt miatt Japánban már teljes készültségben vannak a rakétaelhárító egységek, és a kormányzati intézmények is ehhez a helyzethez alkalmazkodva végzik munkájukat. (MTI) Grúz-orosz tárgyalások Tbiliszi. Grúzia és Oroszország a héten közvetlen tárgyalásokat kezd egymással, első ízben azóta, hogy a két ország 2008-as villámháborúja után megszakadtak diplomáciai kapcsolataik. Zurab Abasidze, Bidzina Ivanisvi- li miniszterelnök külön- megbízottja „valahol Európában” találkozik orosz diplomatákkal. Tbiliszi ezt kedvező fordulatnak tartja még akkor is, ha ez a találkozó még nem hoz konkrét eredményt. Az új grúz kormányfő jelezte, norma- lizálni akarja az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat, miközben folytatni kívánja országa NATO- és európai uniós csatlakozási törekvéseit is. Moszkva azonban rossz szemmel nézi ez utóbbi törekvéseket, amelyeket még a 2003-as „rózsás forradalomban” hatalomra került Mihail Szaakasvili elnök hirdetett meg. (MTI) A Kelemen Hunor vezette szövetség hozzávetőleg egy százalékkal kapott kevesebb voksot, mint négy évvel ezelőtt Kormányra is kerülhet az RMDSZ Jr Parlamenti választások Romániában (2012. december 9.) A legtöbb szavazatot kapott pártok százalékos megoszlása: íreszereOmenyek: 8) 5 %-os feldolgozottság! USL s Szociálliberálís szövetség PPDD = Dán Cfiaconescu Néppárt ARD = Igaz Románia Szövetség RMDSZ = Romániai Magyar Demokrata Szövetség fiwís.MTVA Sajtó- es FotMrcItivum I MTI j (Q | | mmnÜtu Kelemen Hunor hangsúlyozta: az RMDSZ mind a szenátusban, mind a képviselőházban önálló frakciót alakíthat (MTI-felvétel) Bukarest. Elsöprő győzelmet aratott az eddig kormányzó Szociál-libe- rális Unió (USL) a vasárnapi romániai parlamenti választásokon. Victor Ponta kormányfő meglebegtette a megállapodás lehetőségét ä magyarokkal, de a baloldali szövetség berkeiben ennek a lehetőségnek sokan nem örülnek. ÖSSZEFOGLALÓ Hivatalos végeredményt tegnap kora estig nem tettek közzé, de több mint nyolcvan százalékos feldolgozottság után biztos volt, hogy négy párt lépte át a parlamenti küszöböt. Az USL a voksok 58,6 százalékát szerezte meg. A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) 16,7 százalékot, a populista Dán Diaconescu Néppárt (PPDD) 13,5 százalékot, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5,3 százalékot kapott. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a szavazatok 0,67 százalékával nem jut be a parlamentbe. A részvétel hozzávetőleg 42 százalékos volt. Ebben a rossz időjárási viszonyok is szerepet játszottak. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára - a pártja által végzett párhuzamos szavazatszámlálásra hivatkozva -azt állította, az USL 25 megyében, vagyis a 41 megye több mint felében minden mandátumot megszerzett, mivel jelöltjei 50 százalék feletti eredménnyel nyertek választókerületükben. A román választási törvény szerint ilyen esetben az ellenzéknek úgy kell helyet biztosítani a parlamentben, hogy az illető megyékben a mandátumra jogosult pártok szavazatarányának megfelelően további parlamenti mandátumokat hoznak létre, így ezeket a választókerületeket két-két törvényhozó fogja képviselni a román parlamentben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: a szövetség jelöltjei 12 képviselői és hat szenátori körzetben a szavazatok abszolút többségével megnyerték a versenyt, és a megyei, valamint az országos visszaosztásból további mandátumokra is számítanak. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ szenátorjelöltjei a szavazatok 6,3 százalékát, képviselő- jelöltjei a szavazatok 6,1 százalékát szerezték meg. Ponta kormányfő tárgyalásokat ajánlott az RMDSZ-nek, de az eredményekből kitűnik, az USL-nek nincs igazán szüksége a magyarok támogatására. Például Liviu Dragnea, az USL kampányfőnöke azt fejtegette, hogy az USL a parlamenti helyek kétharmadát is könnyen megszerezheti a visszaosztási rendszernek köszönhetően. Ez utóbbinak tulajdoníthatóan ugyanis mint- egy nyolcvan fővel növekszik a bukaresti parlament létszáma. Dán Tapalaga elemző úgy látja, az USL-ben vitát okoz az RMDSZ esetleges bevonása a kormányba, de ez a nézeteltérés vélhetően nem fog súlyosbodni, mivel a kormányzó szövetség legfontosabb célja az alkotmány módosítása. Ugyanis az USL- ben mindenekelőtt az államfő szerepét akarják tisztázni, csak dekoratív szerepet szánnak neki. Másrészt Crin Antonescu, a liberálisok elnöke ugyanis éppen az államfői poszt várományosa az USL-t alkotó két nagy párt, a szociáldemokraták és a liberálisok korábbi egyezsége szerint. Tapalaga információi szerint Ponta felkínálná a kulturális miniszteri posztot a magyaroknak, konkrétan Kelemen Hunornak, aki korábban is betöltötte ezt a funkciót. Egy másik elemző, Radu Alexandru is úgy véli, nem lenne meglepő az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, szerinte figyelembe kell venni azt a hagyományt, miszerint Románia számára jó, ha a magyar kisebbséget képviselő szervezet a kormányban van, és onnan fejti ki álláspontját. Tapalaga és Alexandru is úgy véli, a választási eredmények tükrében Traian Basescu államfő nem teheti meg, hogy ne Victor Pontát kérje fel kormányalakításra, akit az USL továbbra is a kormányfői posztra javasol. (MTI, ú) Foghíjas jelenlét - az unió három tenorja vette át a Nobel-békedíjat Inkább biztatás volt, mint elismerés ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Nagyon szerették volna Brüsszelben, ha legalább az oslói díjátadón sikerül demonstrálni valamiféle uniós egységet, de ez nem jött össze. A norvég fővárosban tegnap hivatalosan is átadták a Nobel-békedíjat az Európai Uniónak azért a szerepéért, hogy „a háború földrésze a béke földrészévé” vált. Dirk-Jan van Baar holland történész ebből az alkalomból közzétett értékelésében kifejtette: legalább száz háborúmentes évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az EU-t sikeres békefenntartó projektnek nyilváníthassuk, azaz még nem jelenthetjük ki, hogy az EU képes garantálni az „örök békét”. Az sem biztos, hogy az európai béke megteremtéséhez és megőrzéséhez elengedhetetlen az EU közbenjárása. Nem véleden, hogy az olyan „békés” országok, mint Norvégia és Svájc nem tagjai az uniónak. Sőt, az is tény, hogy Európa nagyon rá van szorulva az USA segítségére, ha az európai biztonság fenntartásáról van szó. Ráadásul az EU külső fenyegetettségéről szóló viták sem alaptalanok, mert a bizonytalanul meghúzott külső - elsősorban keleti - határok aggodalomra adnak okot. A kelet-európai expanzió a hidegháború nyomán kialakult veszélyes hatalmi vákuumot hivatott betölteni, ám Angela Merkel és Francois Hollandé még a legünnepélyesebb pillanatokban is a bankunión vitatkozott (SITA/AP) a bővítésekkel kapcsolatban az unión belül is megoszlanak a vélemények. Mindeközben a nyugati oldalon a britek egyre jobban eltávolodnak az EU-tól. Az unió folyamatosan halogatja a problémák megoldását, és éppen ez teszi sebezhetővé az európai békére való törekvést. A kontinensen ezért modernizáció és mélyebb integráció szükséges a túléléshez. A norvég Nobel-bi- zottság döntésében tehát nagyobb súllyal esett latba a tartós békére való biztatás szándéka, mint az európai közösség jelenlegisikeressége. Mintegy húsz uniós állam- és kormányfő jelenlétében a norvég Nobel-bizottság elnöke, Thorbjom Jagland hangsúlyozta: az EU-nak a nemzetközi gazdasági válság ellenére előre kell haladnia. „Meg kell őrizni azt, amit elértünk, és javítani kell azon, amit megalkottunk, hogy lehetővé váljék az európai közösséget ma fenyegető problémák megoldása.” Jagland, akit Európa-pártinak ismernek az egyébként euroszkeptikus Norvégiában, ezután átadta a díjat a Herman Van Rompuynék, az Európai Tanács, Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Martin Schultznak, az Európai Parlament elnökének. Van Rompuy egyebek között kijelentette: „Az a tény, hogy ma oly sok európai vezető van itt jelen, aláhúzza közös meggyőződésünket: együtt és erősebben kerülünk ki a válságból. Elég erősen ahhoz, hogy megvédjük érdekeinket, és előmozdítsuk éltékeinket a világban...” Barro- so Szíriáról is beszélt, mondván: ami ma ott történik, az szégyenfolt a világ lelkiismeretén. „A nemzetközi közösségnek erkölcsi kötelessége, hogy lépéseket tegyen a Szíriái helyzet megoldására.” Az EU mindig azok mellé áll, akik a béke és az emberi méltóság jelszavát tűzik zász- lajukra-tette hozzá. A Svéd fővárosban, Stockholmban tegnap az egyéb No- bel-díjak ünnepélyes átadására került sor. (MTI, ú) A hadsereg közbiztonsági feladatokat vett át Veszélyes precedens MTl-HÍR Kairó. Közbiztonsági feladatokat vett át az egyiptomi rendőrségtől a hadsereg az új alkotmány tervezetéről december 15-én tartandó népszavazás eredményének kihirdetéséig. Ezt Mohamed Murszi elnök tegnap rendelte el, veszélyes precedenst teremtve. A katonaság és a rendőrség „közösen felügyeli a biztonságod’ az ellenzék által elutasított szombati szavazáskor, és a katonáknak joguk van civileket is őrizetbe venni. Murszi vasárnap megpróbálta megnyugtatni a közvéleményt, és visszavonta azt a novemberi dekrétumot, amellyel teljhatalommal ruházta fel magát. Ezen kívül tegnap délelőtt Facebook-olda- lán bejelentette, hogy a tervezettekkel ellentétben egyelőre nem emelik több termék, például az üdítőitalok, a sör és a cigaretta áfáját. Barroso betartott a skótoknak London. Skóciának újból EU- tagságért kellene folyamodnia, ha függetlenné válna Nagy-Britanniától - erre tett közvetett, de teljesen egyértelmű utalást az Európai Bizottság elnöke. Jósé Manuel Barroso a BBC-nek kijelentette: ha egy ország függetlenné válik, akkor jogi szempontból új ország jön létre, és tagságért kell folyamodnia az EU-hoz. Barroso egyértelművé tette ugyanakkor azt is, hogy Skócia függetlenné válása esetén az Egyesült Királyság többi országának a jogfolytonosság elve alapján nem kellene újból uniós tagságért folyamodnia. (Az Egyesült Királyságot jelenleg Anglia, Wales és Skócia uniója, valamint a Nagy- Britannián kívüli, de a brit korona fennhatósága alá tartozó Észak-írország alkotja.) Alex Salmond skót kormányfő, a Skóciát többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. Salmond már korábban elvetette azt a felvetést, hogy Skóciának megszűnne az uniós tagsága, azzal érvel, hogy Skócia továbbra is az Egyesült Királyság tagja maradna, és államfőjének ismerné el a mindenkori brit uralkodót. (MTI)
