Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-07 / 282. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 7. www.ujszo.com Kizsuppolják a menekülteket Iszlámábád. A pakisztáni hatóságok december 30-ig adtak határidőt másfél millió afgán menekültnek, hogy elhagyja az országot, különben erővel kényszerítik erre. Aszovjet csapatok 1979-es afganisztáni bevonulását követően nagyon sok afgán menekült telepedett le Pakisztán északnyugati részén. Eddig a helyiekhez hasonló státust élveztek, még személyi igazolványt is kaptak. Nagyrészt Pesa- var környékén és Haibár- Pahtunhva tartományban élnek. (MTI) Harckészültség Japánban Tokió. Három, elfogórakétákkal felszerelt rombolót vezényelt a Kelet-kínai- tengerre és a Japán-tengerre, egy további, Patriot rakétákkal felszerelt hajót pedig Okinaván helyezett készültségbe a tokiói kormány. Ennek oka, mint az NHK televízió jelentette: a tízezer kilométert is meghaladhatja az Észak-Korea által hamarosan felbocsátandó, állítólag egy műholdat hordozó rakéta hatótávolsága. így az Unha-3 rakéta képes lehet elérni az USA nyugati partját, egyebek közt Los Angelest is. Délkoreai szakértők az áprilisban Észak-Korea által kilőtt, hasonló típusú rakéta első fokozatának 130 másodperces kiégési ideje alapján jutottak erre a következtetésre. (MTI) Elhúzódnak a perek New York. A hágai törvényszék tervei szerint Radovan Karadzsics volt boszniai szerb hadseregparancsnok pere 2014- ben, Ratko Mladicsé - aki a boszniai szerbek politikai vezetője volt - pedig 2016-ban fejeződhet be. Erről tegnap New Yorkban Theodor Merőn, a törvényszék elnöke tájékoztatta az ENSZ BT-t. (MTI) Görögország tovább zuhan London. Szelektív nem törlesztői kategóriába sorolta vissza Görögországot mint szuverén adóst a Standard &Poor's, amelyahéten bejelentett görög adósságvisszavásárlási programmal indokolta a jórészt minősítéstechnikai jellegű lépést. A hitelminősítő közölte, a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú államadós-besoro- lásait az eddigi „CCC/C”-ről „SD”-re (Selective Default) rontja. (MTI) Vasárnap az RMDSZ és az EMNP száll ringbe a magyar voksokért - katasztrófa lenne, ha egyik sem lépné át a küszöböt Nehéz választás előtt állnak az erdélyi magyarok ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest/Budapest. Két romániai magyar párt is bízik abban, hogy a vasárnapi választások eredményeként bekerül a parlamentbe. A legpesszimistább forgatókönyv az, hogy „kiütik” egymást, és nem lesz magyar honatya a bukaresti törvényhozásban. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint, ha a magyar részvétel nem marad el a románétól, akkor egy arányos képviselet valósulhat meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője, Toró T. Tibor úgy látja, mindkét magyar pártnak van esélye a bejutásra. Kelemen a magyar köz- szolgálati tévében kijelentette: az az előrejelzés, hogy az RMDSZ 21 képviselői és 9 szenátori helyet szerezhet, akkor hozható, ha a magyar részvétel nem marad el a románétól. A magas román részvételi arány rontaná a magyar esélyeket. Toró T. Tibor a Kossuth rádióban úgy vélte, nekik is jó esélyük van a bejutásra. „Az RMDSZ biztosan ott van a parlamentben, ezt bizonyítja az is, hogy már a kormányzásról tárgyalnak” tette hozzá. „Ha az EMNP bejut, akkor az autonómiaprogramnak lehet egy hiteles képviselője a bukaresti parlamentben. Az alig egy éve megalakult EMNP elsősorban a 2016-os választásokra készül. Egy 22 éves, beágyazott szervezettel, az RM- DSZ-szel küzdünk most, és azzal, hogy megváltoztassuk a politikáról való gondolkodás- módot” - fejtegette Toró. Pár nappal korábban érdekes nyilatkozatot tett Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke. Ó a hasznos szavazat elvét ajánlotta a választóknak. Vagyis: olyan pártra kell szavazni, amelyik teljesíteni tudja a bejutás követelményeit. Szász elmondta: nehéz választás előtt állnak azok az erdélyi magyarok, akik elégedetlenek az RMDSZ teljesítményével, de fontosnak tartják a magyar képviseletet a bukaresti törvényhozásban. „Az erdélyi magyaroknak tudatosítaniuk kell, hogy az EMNP-nek nincs esélye bejutni a parlamentbe, ezért az erre a pártra leadott szavazatok egyes román pártokjelöltjeit juttatnák mandátumhoz.” Szász szerint az a baj, hogy a nyári önkormányzati választásokon nem alakult meg az általa szorgalmazott .jobboldali koalíció” az MPP és az EMNP között. Ez rákényszerítette volna az RMDSZ-t arra, hogy elfogadja a „magyar válogatott” felállításának a gondolatát. Végezetül hangsúlyozta: a küszöböt át nem lépő magyar pártra adott voksok és az ezek által generált román mandátumok azért is veszélyesek, mert hozzásegíthetik a Szociál-Liberális Szövetséget (USL) ahhoz, hogy kétharmados többséget szerezzen a következő parlamentben. (MTI, ú) Ismét vannak halottjai az egyiptomi zavargásoknak - a gárda elzavarta a tüntetőket Tankok védik az elnöki palotát Kairó. Harckocsikat és páncélozott harci járműveket vezényelt az egyiptomi hadsereg Kairóban az elnöki palota elé, miután a hajnalban véget ért heves összecsapásokban többen életüket vesztették és nagyon sokan megsérültek. ÖSSZEFOGLALÓ Á Mohamed Murszi elnök rendeletének visszavonását követelő tüntetők és az államfő iszlamista támogatói szerda éjjel és tegnap reggel ismét összecsaptak egymással. Öt tüntető meghalt, a sebesültek számát 440-re becsülték. A hatóságok ötven embert állítottak elő. Ez volt a legvéresebb tüntetés az iszlamisták színeiben indult Murszi júniusi elnökké választása óta. Az elnöki palotához felvonultatott Köztársasági Gárda felszólította a tüntetőket, hogy délután 3-ig hagyják el a teret. Betiltották a gyülekezést is az épület- együttes környékén, a katonák újabb szögesdrót korlátokat állítottak fel. Tegnap délre már csak maroknyi, Murszit támogató A felväel nem Mubarak idején készült, hanem tegnap (TASR/AP-fotó) A válság megoldása érdekében a szunnita iszlám legtekintélyesebb intézményének számító kairói al-Azhar egyetem felszólította az államfőt, hogy függessze fel a saját hatásköreit kibővítő rendeletet. Korábban Mahmúd Mekki alelnök bejelentette, az új alkotmány tervezetéről készek párbeszédet folytatni az ellenzékkel a december 15-re kiírt népszavazásig. (MTI, TASR, ú) Patriotok Ankarának Négyszáz német katonát is küldenek Berlin. Németország Patriot légvédelmi rakétaütegeket telepít Törökország Szíriái határvidékére. Erről tegnap döntött a berlini kormány, meg arról, hogy a rakétákat 400 német katona is elkíséri. A rakéták és az ütegeket kezelő katonák bevetéséhez szükség van a Bundestag hozzájárulására, az alsóház a jövő héten szavaz a kérdésről. Guido Westerwelle külügyminiszter közölte: a szíriai küldetés „minden, csak nem rutinszerű bevetés” a Bundeswehr számára, ezért feltédenül szükséges a törvényhozás támogatása. A misszió szigorúan védelmi célokat szolgál. A cél annak megakadályozása, hogy a szíriai polgárháború átterjed- jen a határon túlra. Thomas de Maiziere védelmi miniszter elmondta: a kormány 2014. január végéig szóló felhatalmazást kér a Bundestagtól a várhatóan 2013 januárjában kezdődő művelethez, de arra törekednek, hogy azt hamarabb be lehessen fejezni. A rakétákat Törökország kérésére telepítik a szíriai határhoz. A NATO- műveletben az USA és Hollandia is részt vesz, Németország két Patriot-üteget küld. (MTI) tüntető maradt a téren, de a hadsereg ultimátumára ők is hazamentek. Az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front egyik vezetője az ultimátum ellenére további tüntetéseket ígért. Egyik tanácsadója szerint Murszi elnök beszédet kíván intézni a néphez. Az éjszakai összecsapások hírére a kairói tőzsdeindex nyitáskor 4,4 százalékot zuhant, az egyiptomi font 4 százalékot veszített értékéből. Egyiptomban november 22. óta van súlyos válság, amikor Murszi rendeletében kivonta az igazságszolgáltatás felülvizsgálata alól a saját, illetve az iszlamista többségű alkotmá- nyozó gyűlés döntéseit. Az új alkotmánytervezet kevés garanciát biztosít a szólás- és vallásszabadság gyakorlására, s lehetővé teszi az iszlám törvénykezés, a saría szigorúbb alkalmazását. Feszült hangulatban tartották a 4. német-izraeli kormánykonzultációt Nem sikerült közelíteni az álláspontokat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Bírálta a megszállt palesztin területeken kialakított zsidó telepek bővítésére vonatkozó izraeli tervet Angela Merkel német kancellár tegnap Berlinben, az izraeli kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. A német-izraeli kormánykonzultáció után a kancellár elmondta: Benjámin Netanjahu- val „egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet” a zsidó telepek bővítése ügyében. „De a nézeteltérések nem változtatnak azon, hogy Izrael biztonsága alapvető német államérdek” - szögezte le. Merkel hangsúlyozta: Izrael a közel-keleti térség egyetlen demokráciája, és Németországot stratégiai kapcsolat fűzi a zsidó államhoz. UgyanA német-izraeli kormánykonzultáció intézményét 2008-ban vezették be (TASR/AP) akkor Németország úgy véli, kerülni kell az egyoldalú lépéseket, mert hátráltathatják a közel-keleti békefolyamatot, amelynek révén létrejöhet a palesztin állam. „Azt akarjuk, hogy legyen egy zsidó és egy palesztin állam.” Netanjahu tegnap nem bírálta Németországot, hanem méltatta a berlini vezetés mélyen gyökerező elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, és reményét fejezte ki, hogy a palesztin fél visszatér a tárgyalóasztalhoz és nem támaszt feltételeket a tárgyalások folytatásához. Izrael azután jelentette be a telepbővítési tervet, hogy az ENSZ Közgyűlése magasabb szintre emelte a világszervezetben Palesztina státusát. Németország tartózkodott a szavazáson. Netanjahu egy német lapnak kifejtette: a német tartózkodás visszavetette a békefolyamatot és csalódást okozott Izraelben. ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Washington. A szíriai rezsim halálos ideggázt tartalmazó repülőbombák bevetésére készül. Az NBC amerikai televízió kormánytisztviselőkre hivatkozva jelentette: a hadsereg már csak Aszad elnök parancsára vár, hogy bevesse a bombákat a felkelők ellen. ,A bombákat már előkészítették, de még nem helyezték el a harci gépek fedélzetén. Ha Aszad kiadja a bevetési parancsot, a világ már keveset tehet annak érdekében, hogy megállítsa a támadásokat” - hangoztatták az NBC forrásai. A NATO a napokban ismét figyelmeztette Damaszkuszi, a vegyi fegyverek esetleges bevetésének súlyos következményei lesznek. A német Süddeutsche Zeitung tegnap azt írta, az esetleges beavatkozás kérdése komolyan napirendre került a keddi, nem hivatalos brüsszeli vacsorán, amelyen több NATO-ál- lam külügyminisztere, valamint Anders Fogh Rasmussen főtitkár vett részt. A lap úgy tudja, Rasmussen is utalt azokra az amerikai titkosszolgálati jelentésekre, amelyek szerint a szíriai hadsereg vegyi fegyverek bevetését készítheti elő. Ezzel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, a NATO nem dughatja továbbra is homokba a fejét. E kijelentés állítólag heves vitát váltott ki. A miniszterek ugyanis a Rasmussen által mondottakat úgy értékelték, hogy a főtitkár igyekszik megnyitni az utat a szövetség katonai vezetése előtt egy közvetett vagy közvetlen szíriai beavatkozás terveinek a kidolgozásához. (MTI, ú) A szíriai beavatkozásról vitatkozott a NATO Ideggáz a bombákban
