Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-06 / 281. szám, csütörtök

16 Utazás-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. www.ujszo.com Róma csak a huszonegyedik lett a listán Bolzano Olaszország legélhetőbb városa MTl-HÍR Az alpesi Bolzanóban lehet a legjobban, a déli Tarantóban a legrosszabbul élni - állapította meg az IlSole240re című gazda­sági napilapnak az olaszországi városok kínálta életminőségről végzett idei felmérése. Aszázhét megyeszékhelyen évről évre megismételt vizsgálat a városla­kók életszínvonalát, a helyi munkapiacot, a közszolgáltatá­sok minőségét, az egészség­ügyet, a környezetvédelmet, a közbiztonságot és a szabadidős lehetőségeket hasonlítja össze. A Trentino-Alto Adigében (Dél-Ti- rolban) levő, közel százötezer la­kosú Bolzano a tavalyi első helye­zett Bolognát váltotta le, mely egy év alatt a tizedik helyre esett vissza. Az első tíz olasz város kö­zött egyébként ugyanazok szere­pelnek, mint 2011-ben, még ha más sorrendben is. Bolzanót csu­pa észak-olaszországi megye- székhely követi: Siena, Trento, Rimini, Trieszt, Parma, Belluno, Ravenna, Aosta, Bologna. Bolzano 1995 óta harmad­szor nyerte el a legélhetőbb olasz város címét. Az utolsó helyre a pugliai Ta­ranto került, amely a legjobb osztályzatot a közbiztonságra kapta, de abban is az ötvenne- gyedik helyen szerepel a váro­sok közötti versenyben. Taran­tóban főleg az rontja az életmi­nőséget, hogy lakosainak csak hat százaléka fiatal, és ennél is kevesebb a fiatal vállalkozók aránya. A városban komoly problémát okoz a környezet- szennyezés is. Közbiztonság tekintetében a szardíniái Oristano kapta a leg­jobb minősítést, Rimini az egy­más utáni negyedik évben a vá­ros által kínált szabadidős tevé­kenységekben bizonyult első­nek, Milánó a lakosai által élve­zett jólétben, Bologna a környe­zetvédelemben és az egészség- ügyi szolgáltatásokban emelke­dik ki a többi közül. A nagyváro­sok között Milánó tizenhetedik, Róma huszonegyedik lett az összesített listán. Bolzano 1995 óta harmadszor nyerte el a legélhetőbb olasz város címét (Képarchívum) Összegyűjtötte a kontinens legszebb metrómegállóit a Daily Telegraph. A lap által legszebbnek ítélt földalatti állomások között ma­gyar nincs, de az orosz, a londoni, a nápolyi, a stockholmi és a lisszaboni metróvonalak több megállóját is különlegesnek találták. Képünkön az egyik elismeréssel díjazott megálló, a stockholmi Stadion. (Képarchívum) Az osztrák síterepek a legfejlettebbek közé tartoznak, a liftek gyorsak, a szállások színvonalasak Hova menjünk síelni idén télen? Európában több helyen már elkezdődött a sísze­zon, így felmerül a kér­dés, hogy hová is men­jünk külföldön síelni, snowboardozni. ÖSSZEFOGLALÓ Összeszedtük, mire számít­hatnak a síelők a legkedveltebb országok síterepein. Szlovákia A Tátrának köszönhetően Szlovákiában is számos lehető­ség van a síelésre. Akár csak egy hosszú hétvégére megyünk a hegyekbe, de akkor is, ha hosszabb ideig - például egy hétig - szeretnénk siklani a ha­vas lejtőkön. Bár a pályák nem olyan hatalmasak, és általában elég sokat kell sorban állni a felvonóknál, viszont elég olcsó a hazai síelés. Igaz, a leg­népszerűbb helyeken emelked­tek az árak tavaly óta, ez alól az észak-chopoki Jasná sem kivé­tel. A napijegy ára több mint 30 euró, az egyhetes bérlet az eddigi 187 helyett 201 euró a 2012/2013-as főszezonban. Ausztria A síelni, snowboardozni vá­gyók nagy része rendszerint Ausztriát választja úti célul. Sokan egy szezonban többször is szívesen elmennek, ezért is népszerűek a rövidebb, há­rom-négy napos utakat. Az osztrák síterepek a legjobbak, a felvonók gyorsak, a szállások színvonalasak, és Szlovákiából pár óra alatt elérhetők. Igaz, cserébe elég magasak az árak. Például Ausztria legnagyobb síparadicsomában, a Ski Ama­déban négyéjszaka háromna­pos síoktatással, síbérlettel és síkölcsönzéssel 370 euró körül van. A mintegy 860 kilométer­nyi pálya nagy részét ugyanak­kor ellátják műhóval, így no­vember végétől április végéig használható. Franciaország A franciaországi síelés elő­nye, hogy a pályák jó mi­nőségűek és szélesek, a magas hegyek miatt pedig nagyon hóbiztosak, emellett az árak szempontjából is kedvezőek. Egész hegyláncokat telepítet­tek be felvonókkal, így nem kell sorba állni a lifteknél. Aki hosszabb, legalább egyhetes síelésre vágyik, annak érde­mes lehet Franciaországot vá­lasztani. Manapság 300-400 euróból el lehet már tölteni hét napot szállással, utazással és síbérlettel együtt, ami azért elég vonzó. Arra viszont szá­mítani kell, hogy a franciaor­szági síterepekre közel egy napig tart az utazás busszal, az apartmanok pedig ugyan olcsóak, ám jellemzően igen szűkösek. A népszerű és igen jó síterepek közé tartozik Puy Saint Vincent vagy Risoul- Vars: mindkettő pénztárcaba­rát, elég nagy, és a kezdőktől a haladókig mindenki megta­lálhatja a neki megfelelő pá­lyát. Olaszország Akinek nincs kedve Fran­ciaországig utazni, és szereti a pizzát, annak Olaszország ki­váló helyszín lehet a síeléshez. Az osztrák terepekhez hason­lóan az olasz pályák is igen jók, és az ülős vagy kabinos felvonókkal gyorsan fel lehet jutni a csúcsra. Az árakat itt kedvezőbbek, mint Ausztriá­ban, egy friss felmérés szerint Olaszország sípályáinak ár-ér­ték aránya a legkedvezőbb, és egy hét 400-450 euróba kerül. Kisebb és nagyobb pályákat egyaránt találunk, a Madonna di Campiglio az egyik legnép­szerűbb síterep Olaszország­ban, itt a pályák 1550 és 2550 méteres magasság között hú­zódnak. Az 55 kilométernyi pályarendszeren 28 kilométer kék, 20 kilométer piros és 7 ki­lométer fekete pálya között vá­logathatnak a síelők, (o, szí) fÁ FĽAMINGOAVELLNESS ES KONFERENCIA) Ik 41 * HOT E L B EN * * * ^bT\ÄTÖNFÜR^^ FLAMINGO tfélfjan WELLNESS ÉS KONFERENCIA HOTEL ■RDEKLŐDJÖN SZILVESZTERI Xí AJÁNLATUNKRÓL IS! A pilóták el-elbóbiskolnak repülés közben, a személyzet tagjai kimerültek Sztrájkolnak az európai pilóták MTl-HÍR Január 22-én egynapos sztráj­kot tartanak az európai pilóták és légiutas-kísérők, hogy felhívják a figyelmet túlterheltségükre, az ebből származó balesetveszély növekedésére. Egy nemrég köz­zétett brit felmérésből kiderült, a gépvezetők nagy része szunyókál apilótafülkében. Az Európai Piló­taszövetség (EGA), valamint az Európai Szállítmányozási Dolgo­zók Szövetsége (ETWF) azért hirdet sztrájkot, hogy követeljék a munkaidő csökkentését, illetve a műszakok közötti pihenőidő meghosszabbítását. „A repülő­gépeken szolgálatot teljesítő dolgozók évek óta hiába várnak arra, hogy Európában a mostani­nál szigorúbb rendszabályokat alkossanak a repülés biztonsá­gáért” - mondta Brüsszelben az ECA elnöke. NicoVoorbach kifej­tette: vizsgálatok bizonyítják, hogy a pilóták és a személyzet tagjai kimerültek, a gépek vezetői el-elbóbiskolnak repülés közben. A tiltakozók emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államokban - nem utolsósorban néhány súlyos légi katasztrófa után - szigorítot­ták az előírásokat. Egyebek kö­zött rövidebb lett a munkaidő és hosszabb a műszakok közötti pi­henőidő. Az amerikaihoz hason­ló szabályozást követelnek az eu­rópai pilóták is, mivel a készülő - és várhatóan 2013 közepén elfo­gadandó - új előírásokat nem tartják elég szigorúnak., A fáradt pilóta életveszélyes” - foglalta össze követelésük lényegét az EAC elnöke. A Brit Légitársasá­gok Pilótaszövetségének nemrég közzétett felmérésében a repülő­gép-vezetők fele vallotta be, hogy szokott aludni a pilótafülkében. Egyharmada felfedte: előfordult, hogy arra ébredt, a társa alszik. A pilóták - egy korábbi felmérés so­rán - elárulták, hogy ha fáradt­ságra hivatkozva szolgálatuk el­napolását kérnék, az fárasztóbb procedúrával járna, mint maga a szolgálat. MP9II00323

Next

/
Thumbnails
Contents