Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-06 / 281. szám, csütörtök

14 Utazás ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK Hamburgba repül a Germanwings A Germanwings 15 útvonallal és összesen heti 174 járat­mozgással a harmadik legnagyobb légitársaságként tér vissza a hamburgi repülőtérre 2013. március 31-én, a nyári menetrend életbe lépésével. A Germanwings folyamatosan veszi át anyavállalata, a Lufthansa decentralizált, Frankfur­ton és Münchenen kívül eső útvonalait. A Germanwings 2013. március végén átveszi a Lufthansától a Stuttgartba, Nümbergbe, Nizzába, Palma de Mallorcára, Dubrovnikba és Bécsbe közlekedő járatok üzemeltetését. Ezeken kívül a diszkont légitársaság új célállomásokat is elérhetővé tesz Hamburgból a nyári menetrendben, melyek között Korfu, Barcelona, Split, Isztambul (Sabiha Gök?en), Olbia, Kos, Ca­tania és Velence szerepel. Internetes rekord a Lufthansánál A FlyNet elindítása után két évvel rekordszámú, összesen 80 gépen kínál repülés közben széles sávú csatlakozást, így je­lenleg a Lufthansáé a világ legnagyobb, széles sávú internet- szolgáltatást nyújtó nagy távolságú légiflottája. December középétől (Kína és Dél-Afrika kivételével) a Lufthansa teljes nagy távolságú hálózatában elérhető lesz a műholdas lefe­dettség a nagy sebességű FlyNet rendszerhez. A társaság flottájához márciusban csatlakozó, közvetkező Boeing 747-8 gépeket már gyárilag felkészítik a FlyNet támogatásá­ra. A flynetes repülőgépek közül egyre többön elérhető a Sport 24 csatorna. Az ingyenes portálon működő angol nyelvű élő sportadó vezeték nélküli LAN (WLAN) kapcsola­ton keresztül nézhető saját táblagépről vagy laptopról. 10 ezer méter magasban sem kell lemondani az internetről (Képarchívum) Kezd helyreállni Európa légi forgalma A Sandy hurrikán ellenére, amely több mint 500 millió dolláros kárt okozott a világ légi közlekedésében, Európa repülőgépes forgalma tovább javult októberben ai IATA (International Air Transport Association) statisztikája szerint. A tavalyi évhez ké­pest az európai légitársaságok nemzetközi utasforgalma 2,6%-kal javult októberben, a kihasználtság 80,9 százalékos volt. Habár a javulás mértéke lassult szeptemberhez képest, ami­kor tavalyhoz képest a növekedés 5,5%-os volt, mégis nagyobb növekedést produkált az ágazat, mint Észak-Amerikában és az ázsiai-csendes-óceáni régióban, úja a Reuters. A növekedési ütem lassulásában a hurrikán mellett szerepet játszott az is, hogy azeurópaiországokalacsoriygazdaságinövekedéstprodukáltak a hónapban. A Sandy hurrikán miatt közel 17 000járatot kellett törölni, a leginkább érintett repülőterek New York, Washington DC és Philadelphia légikikötői voltak. Október 29-én világszin­ten a kapacitás 8-9%-a nem szállhatott fel, ami közel 1,6 milliárd utaskilométernekfelel meg-az IATAszerint. . A Oneworld a legjobb légiszövetség A tavalyi győzelem után idén ismét a Oneworld lett a világ leg­jobb légitársaság-szövetsége a Global Traveler üzleti utazási magazin felmérése szerint. így immáron harmadszorra kapták meg a nívós elismerést. A szövetség tagjai között olyan komoly légitársaságokat találunk, mint az Airberlin, az American Air­lines, a British Airways, a Cathay Pacific, a Finnair, az Iberia, a Japan Airlines, a LAN, a Qantas, a Royal Jordanian és az S7 Air­lines, valamint 25 további leányvállalat tartozik a szövetségbe. A Malaysia Airlines, a SriLankan és a Qatar Airways várhatóan jövőre fog csatlakozni. Évente megközelítőleg 360 millió utast reptetnek mintegy 160 ország körülbelül 860 repülőtere kö­zött. A Malév csődjéig a magyar nemzeti légitársaság is ennek a szövetségnekvoltatagja. (tpb, to, hvg.hu) Mi segíthet abban, hogy a magasabban fekvő síterepeken se vegyen le a lábunkról a hegyibetegség Mire figyeljünk a hegyekben? Minél magasabban vagyunk, annál nagyobb erőkifejtésre kényszerül a testünk, mivel a nagy ma­gasságokban a levegő ritkább, így oxigéntartalma is alacsonyabb (Képarchívum) Van néhány dolog, amely el tud rontani egy síelést, ezek közé tartozik a ma­gaslati betegség. Aki már átélte, tudja, hogy az akut hegyibetegség is tud olyan kellemetlen tüneteket okozni, hogy ne essen jól a csúszás. Tippek a megelőzéshez. ÖSSZEFOGLALÓ Közismert, hogy bizonyos tengerszint feletti magasság esetén számolni kell a hegyibe­tegséggel. Nem is kell óriási magasságokra gondolni, sokan már 2000 méter körül is fejfá­jást, álmatlanságot, nehézlég­zést tapasztalnak. Az akut he­gyibetegség ugyan enyhébb tünetekkel jár (fejfájás, fáradt­ságérzet, álmaüanság, illetve hányinger), de éppen elég bosszúságot tud okozni ahhoz, hogy el akarjuk kerülni. Hogy ki mennyire van kitéve a tüne­teinek, sok mindentől függ: az életkor, a fizikai adottságok, a genetika és az edzettségi álla­pot is befolyásoló tényező le­het. Az viszont biztos, hogy szívinfarktus után nem a leg­jobb ötlet befizetni egy alpesi túrára. Aki pedig úgy készül a hegyekbe, hogy nem szokott hozzá ahhoz, hogy sok vizet igyon, annak érdemes változ­tatnia ezen a szokásán. Minél magasabban vágjunk, annál nagyobb erőkifejtésre kényszerül a testünk, mivel a nagy magasságokban a levegő ritkább, így oxigéntartalma is alacsonyabb. Ez az oka a dehidra- tációnak is. A szervezetünk azzal reagál a változásra, hogytöbbvö- rösvértestet kezd termelni, így segíti a vérkeringést. Röviden megfogalmazva: a magas he­gyekben stresszhatásnak va­gyunk kitéve. Ezért a gadling.com összegyűjtött né­hány hasznos tippet, amely se­gíthet abban, hogy a magasabban fekvő síterepeken se vegyen le senkit a lábáról a hegyibetegség. Igyon sok vizet! Nem szódát, nem cukros üdí­tőitalt, hanem szigorúan vizet. Méghozzá sokat. Hogy pontosan mennyi vízre is van szükségünk, az függ a nemtől, az aktivitás mértékétől és a testsúlytól is, de úgy tartják, hogy nagyjából napi 2,5 liter az a mennyiség, amely a tengerszint körüli magasságnál szükséges az egészség megőrzé­séhez. Aki pedig jó sok síelésre készül, az a nap végén nyugod­tan felfrissítheti magát elektroli­tot tartalmazó sportitallal is. Nem kell egyből a Mount Everestre menni Ha valaki nem teljesen egész­séges, akkor célszerű fokozato­san hozzászoknia a magasság­hoz. Adott esetben érdemes egy éjszakát egy alacsonyabban fek­vő városban tölteni, mielőtt meg­érkezik a kiválasztott síterepre. Akklimatizáció Az első 48 órában ne tervez­zünk megerőltető programot, hogy a szervezet könnyebben megszokja a magasságot. Többszöri étkezés Mivel a hegyekben több ka­lóriát égetünk, fontos, hogy in­kább naponta többször együnk keveset. Jó, ha mindig van kéznél egy müzliszelet. Óvatosanaz alkohollal Komolyabb magasságban minden ital duplának számít. Ennek ugyan van pozitív oldala is, de nem árt tudni az árnyol­dalakról sem. A mértékletesség tényleg fontos lehet, akárcsak az, hogy két feles között csússzon le egy pohár víz is. Legyen kéznél gyógyszer Az ibuprofen vagy az aszpi­rin segítséget jelenthet, ha elő­jön egy fejfájás vagy komo­lyabb fáradtságérzet. Álmat­lanság ellen valamilyen altató vagy egy forró fürdő lehet a megoldás. Ne maradjon otthon a naptej! Két-háromezer méteres ma­gasságtól nem csak erősebbek a nap sugarai, de vissza is tükrö- ződnekahóról.Leégnisosemkel- lemes, és a hegyekben különösen rosszul jön, hogy gyorsítja a ki­száradást, a bőrrák kialakulásá­nak veszélyéről nem is beszélve. A jó tanácsokat érdemes követni Akkor is, ha valaki hosszabb időt tölt nagyobb magasság­ban. A szervezetünk egy idő után ugyan alkalmazkodik a körülményekhez, de ez nem je­lenti azt, hogy két hét után már nem kell odafigyelni a dehidra- tációra. (o) A több száz műtárgy segítséget nyújt a legfőbb szereplők és történetek pontos megértéséhez Az Ezeregyéjszaka meséi Párizsban MTl-HÍR Az Ezeregyéjszaka meséinek világába repít el az a 350 mű­tárgyból - kéziratokból, szob­rokból, fotókból és festmények­ből - összeállított kiállítás, amely a napokban nyílt meg a Párizsi Arab Intézetben. A nyugat által a muzulmán kultúráról alkotott képet nagy­ban befolyásolta a legismertebb arab nyelvű mesegyűjtemény, amelyet az április 28-ig látogat- ható'tárlat a nyugati és keleti vi­lágot több mint ezer éve össze­kapcsoló remekműként mutat be. Az évszázadokon át különbö­ző szerzők, fordítók és tudósok által összeállított, a középkori Arábiában és Perzsiábanj átszódó történetekből olyan egzotikus vi­lág bontakozott ki a nyugati olva­sók számára, amely megmozgat­ta az emberek fantáziáját. Az Ezeregyéjszaka meséi úgy vált a világirodalom részévé, hogy az arab irodalmi köztudat szinte tudomást sem vett róla. El­ső fordítása franciául jelent meg a 18. század elején Antoine Gal- landnak (1646-1715), a párizsi College de France arab nyelvta­nárának köszönhetően. Joseph- Charles Mardrus 1899-ben köz­readott egy újabb, 16 kötetből ál­ló változatot, amely a mai napig a gyűjtemény legfőbb referenciá­jaként szolgál. „Minden művé­szetben megtalálható Az Ezer­egyéjszaka meséje iránti szenve­dély, a divattól a zenén és a filmművészeten át a festészetig és az operáig, a fotóművészettől az irodalomig. Semmilyen más szellemi terméknek nem volt ek­kora hatása a művészetekre” - hangsúlyozták Elodie Bouffárd ésAnne-Alexandra Joyard, akiál­lítás kurátorai. A kiállítás a háre­mek és repülő szőnyegek, Szind- bád és a szörnyek, Aladdin és a csodalámpa, Ali baba és a 40 rab­ló titokzatos világának a hátterét fedi fel. A több száz műtárgy se­gítséget nyújt a legfőbb szereplők és történetek pontos megértésé­hez. Külön részt szentel a kiállítás a kerettörténet egyik főszereplő­jének, Seherezádénak, aki a le­genda szerint az ezer napon át mondott meséinek köszönhető­en menekült meg a szultán harag­jától. Számos értelmezésben ő egy olyan emancipált női magatar­tásnak a szimbóluma, amely mindig kiáll az igazságért és a tu­dással veszi fel a harcot a zsar­nokság ellen. A feministák értel­mezésében viszont a nagy vezír idősebb lánya tehet az arab nők­ről kialakult sztereotip képről. Az arab mesemondás hagyománya­inak megfelelően a tárlat köze­pén egy kör alakú elsötétített te­remben a látogatók fülhallgató­kon keresztül franciául vagy ara­bul hallgathatnak meg egyet Az Ezeregyéjszakameséiközül.

Next

/
Thumbnails
Contents