Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-06 / 256. szám, kedd

20 Agrárkörkép Elismerő oklevelet kapott a SlAL-on Csallóközi üdítő sikere Párizsban ISMERTETŐ Innovációs termékként elisme­rő oklevelet kapott a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari kiál­lításán, a párizsi SIAL-on az üdí­tőket gyártó McCarter Rt. szlo­vákiai cég terméke a Rio H20. A cég dunaszerdahelyi gyártóüze­mében készített üdítőital alapja a csallóközi minőségi ívóvíz, ame­lyet az egészséges életmódhoz való alkalmazkodás jegyében cu­kor helyett édesfűvel (másnéven jázminpakóc vagy stevia) íze­sítettek, és egy világszínvonalú gyártástechnológiai eljárással gyümölcsrosttal is kiegészítettek. A természetes cukorpótlót tartal­mazó üdítőital liteije 68 száza­lékkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos cukoríze­sítésű italok, nem tartalmaz sem színező, sem pedig mesterséges tartósító anyagokat. Jelenleg fél és másfél literes csomagolásban citrom és narancs ízesítéssel és rostanyaggal kerül a forgalomba. Az október végén Párizsban 25. alkalommal megtartott SIAL nemzetközi élelmiszeripari se­regszemlén csaknem 6 ezer kiállító vállalat mutatkozott be termékeivel, amelyeket az öt nap alatt több mint 150 ezer látogató tekintett meg. A szlovákiai részt­vevő termékei közül az üdítőita­lok kategóriájában a gyermekek­nek szánt ún. funkciós italok ka­tegóriájában a Magic Vitain Balls nevű termék is elnyerte a bíráló bizottság elismerését. A McCarter standja Párizsban (Cégarchívumi felvétel) 60 éves a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem A mezőgazdaságban van perspektíva TÁJÉKOZTATÓ Szeptemberben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját a Nyitrai Mezőgazdasági Egye­tem. Az évforduló kapcsán tar­tott megemlékezésen több hazai és nemzetközi szaktekintély vett részt, rajtuk kívül jelen volt Ivan Gašparovič államfő, Ľubomír Jahnátek földművelésügyi mi­niszter és Dušan Čaplovič okta­tásügyi miniszter is. Az ünnepi ülést Peter Bielik, az egyetem rektora nyitotta meg és vezette. Bevezetőjében kiemelte az intézmény jelentőségét a ha­zai agrárértelmiség létrehozásá­ban, egyúttal utalt az előtte álló kihívásokra is. Hangsúlyozta, hogy az egyetemnek megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy a hagyományaira alapozva nem­zetközileg is elismert oktatási in­tézménnyé és tudományos kuta­tási központtá fejlődjön az általa képviselt szakágazatban. Az oktatási intézmény munká­ját értékelő és méltató felszólalá­sok keretében Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter az alkalmazkodóképes és jól felké­szült mezőgazdasági szakembe­rek képzésének fontosságát hang­súlyozta, olyanokét, akik képesek a szlovákiai agrár- és élelmiszer- ipari ágazat átalakításának folya­matában hatékonyan részt vál­lalni. Ennek érdekében az iskola feladata is, hogy megmutassa a fiataloknak, a mezőgazdaságban van perspektíva, (tasr) A háziállatoktól távol tartja a rovarokat Rovarirtó virág ISMERTETŐ A dalmát rovarporvirág, latin neve -Chrisanthemum cinera- riiaefolium, krizantémra hason­lító színes virág, olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket a rovarir­tók készítésénél alkalmaznak. A Balkán-félsziget déli tér­ségéből származik, nálunk is termeszthető. Meszes talajokon akár 4-5 évig is ugyanazon a helyen megél. Ősszel vethető, szaporításához négyzetméte­renként 6-7 g vetőmagra van szükség, amelyet 0,5 cm mélyre, 60-70 cm sortávolságra vetnek. A növény napon szárított virágai piretrineket és cinerineket tartal­maznak. Ezekből a zöldségfélé­ket és gyümölcsfákat veszélyez­tető különféle molyokat, lepké­ket, rovarkártevőket pusztító rovarirtó szereket készítenek. A rovarporvirágot házilag is lehet rovarűzésre használni. A háziál­latoktól távol tartja a rovarokat, ha az elmorzsolt szirmok porával behintik a szőrüket, ugyancsak elriasztja az ágyásoktól, fáktól, amelyek közelébe elvetjük, ahol virágai virítanak, (sz) ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 6. www.ujszo.com A klímaváltozásokra a dél-szlovákiai térségekben is egyre nehezebb tudnak reagálni a termelők Regionális kamarai évértékelő A legjobb tejtermelőknek Horváth Péter adta át az okleveleket (A szerző felvétele) A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara galántai regionális szerve­zete idén is Diószegen tar­totta meg hagyományos évértékelőjét, amelyen a növénytermesztési és ál­lattenyésztési ágazatok ez évi tevékenységét vették górcső alá, egyúttal az idő­szerű agrárinformádókról is tájékoztatták tagjaikat. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Horváth Péter a regionális érdekvédelmi szervezet elnöke bevezetőjében az idei száraz­ság okozta károk következmé­nyeit és a mérséklésükre fel­kínált lehetőségeket elemezve megállapította, hogy a hang­zatos előzetes ígéretek ellenére csalódottan voltak kénytelenek tudomásul venni, hogy a java­solt kárrendezési megoldások csak enyhe gyógyírt jelentenek a termelők gondjaira. Nesze semmi, fogd meg jól A több mint 30 százalékos terméskiesések kompenzálásá­ra a termelők zöme nem újabb hitelezési lehetőséget várt, sokkal inkább segített volna a fellépő problémák megoldá­sában egy tényleges pénzügyi támogatás, mivel az aszály mi­atti terméscsökkenés komoly bevételkiesést okozott náluk. Nem tartják szerencsésnek azt sem, hogy a terméskiesésre irányuló támogatásból és a fog­lalkoztatottság fenntartására beígért lehetőségekből kizárták az 50 alkalmazottnál több dol­gozót foglalkoztató nagyobb vállalkozásokat, pedig köztu­dott, hogy a mezőgazdasági vállalatokban éppen az állatte­nyésztési ágazat a legnagyobb foglalkoztató. Azok a cégek, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is tartanak állatot, és több embert is foglalkoztatnak, ezektől a lehetőségektől eles­nek. A földadó befizetésének másfél hónappal való átüteme­zése sem oldja meg a termelők pénzügyi gondjait. Az üzem- anyagár-kedvezmény jövő év­től tervezett bevezetésére szánt 10 millió euró is inkább jól hangzik, mint ténylegesen se­gítene a gazdálkodók pénzügyi helyzetén. Horváth Péter elmondta, hogy az agrárkamara képvise­letében rendszeresen tárgyal­nak a Szaktárca vezetésével az ágazat problémáinak lehetsé­ges rendezési módozatairól. Mindezt annak a ténynek az ismeretében kell megtenniük, hogy ismertté vált, a jövő évi állami költségvetés tervezeté­ben az agrártárca 1,25 milliárd euróval kisebb forrással szá­molhat. A klímaváltozás követ­kezményeire a dél-szlovákiai térségekben egyre nehezebb a reagálás, lévén, hogy az öntö­zőrendszerek egyes elemei na­gyon sok helyen katasztrofális állapotban vannak, gyakorla­tilag használhatatlanok. A fel­újításukra egyelőre nincs pénz, a nyomás azonban egyre na­gyobb, hiszen öntözés hiányá­ban egyre több kultúrnövény termesztése válhat gazdaságta­lanná, versenyképtelenné. Szikura Ferenc, a regionális szervezet vezetőségi tagja fel­szólalásában utalt arra, hogy az aszály okozta várható prob­lémákra már a nyár elején fel­hívták az illetékesek figyelmét, de sajnos, válasz nem érkezett, illetve ami utána érkezett, ab­ban nem volt sok köszönet. A felkínált támogatási lehetősé­geket jellemzi, hogy a járásból senki sem vette igénybe őket. A Galántai járásban a búza hek­tárhozamai a szárazság miatt 3 tonnás átlagszintre csökken­tek, a szórás 1,9-5 tonna/ha közötti tartományban mutatja a különbségeket, a termelők mintegy 13 millió eurós bevétel­től estek el. A magasabb eladá­si árak csak enyhítik a kiesést, ugyanakkor radikálisan érez­tetik a hatásuk a takarmányok­ban. Felvetette a kérdést, vajon a jelenlegi 230 eurós kukorica­árak mellett milyen értéke lesz a süónak, és ez hogyan csapódik le a jelenleg 28-ról 25,5 centre csökkenő tejárakban. Északra húzódnak a termesztés határai Ľudovít Sleziak, a diósze­gi Hordeum növénynemesítő cég szakmenedzsere az idei terméseredményeket elemez­ve megállapította, hogy bár a szárazság kétségtelenül nagy­mértékben kivette a részét a kedvezőtlen eredményekből, a növénytermesztésben még mindig vannak olyan tartalé­kok, amelyek kiküszöbölésével javíthatók lennének az ered­mények. Például a gabona­féléknél megszokott 2-3 cm vetési mélységet 4-5 cm-re növelve csökkenteni lehetne az állományok kifagyásának kockázatát. Rendkívül fontos a növények tápanyag-ellátási szükségleteinek pontos betar­tása, a makro- és mikroelemek­kel való ellátottság. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a klí­maváltozások következtében fellépő aszályok a déli ország­részekben hovatovább egyre nehezebbé teszik a gazdaságos és versenyképes gabonaterme­lést, a jövőben öntözés nélkül itt is nehéz lesz érvényesülni. A terméseredmények értékelése alapján egyértelműen megfo­galmazható, hogy a sikeres ga­bonatermesztés területi határai egyre északabbra húzódnak. A kedvezőtlen kilátások ellenére a hazai nemesítésű gabonafaj­tákat ajánlotta a termesztők figyelmébe, lévén hogy ezek folyamatosan bizonyítják, ké­pesek alkalmazkodni a száraz­földi feltételekhez. Leépülő állattartás Mészáros József a járás állat- tenyésztési ágazatának ered­ményeit ismertette. Felhívta a figyelmet, hogy tíz évvel ez­előtt még 20 ezer tehén és 10 ezer üsző volt az istállókban, ma már a fejőstehenek száma csak 3100, az üszőké pedig 1100. A létszámcsökkenésben azonban nem csak a kedvezőt­len folyamatok érvényesülnek, hanem érzékelhető, hogy pél­dául a tejtermelésben jelentős mértékű javulás is bekövet­kezett, ami magával vonta az állományok csökkentését. Az egykori 3 ezer literes átlagho­zamok 8-9 ezer literes szintre jutottak. A járásban jelenleg 12 vállalat foglalkozik még tejter­meléssel, az év első 8 hónapjá­ban mintegy 14 millió liter tejet adtak el. Ezen a területen évek óta a sopomyai tejtermelők vi­szik a prímet, tehenenként 25 Uteres átlagteljesítménnyel, mögöttük a javorinkai szövet­kezet és a nádszegi Agrimpex tejtermelői érték el a legjobb eredményeket 24 liter fölötti átlagos tejhozamokkal. Telje­sítményüket az értékelőn elis­merő oklevéllel is jutalmazták. A régióhoz kötődő sókszelőcei és vágsellyei tejtermelők is szép eredményeket, 20 liter körüli átlaghozamot produkáltak. Az állat-egészségügyi szakember felhívta a figyelmet a tehenek egészségi állapotának őrzésé­re is, a termelés hatékonysága attól is függ, hogy az állatok élettartamát hány laktáción át sikerül megőrizni. Anton Mikita az országos tenyésztői szolgáltatás adatait és feladatait ismertette. Meg­tudhattuk, hogy a 447 ezres szarvasmarha-állomány, a 224 ezer fejőstehén a következő évben az eddigitől eltérő for­májú és színű új nyilvántartási fülcímkéket kap. Új nyilván­tartási rendszert is előkészíte­nek, amelybe az állattartóknak közvetlen belépési lehetőségük lesz, ennek tesztelése már fo­lyik. A sertéstartásban uralko­dó állapotokat jellemzi, hogy az országos állomány 613 ezerre esett vissza, az anyako­cák száma már csak 49 ezer. A Galántai járásban már csak 805 van belőlük, és a létszámok fele már a külföldről idetele­pült gazdálkodók tulajdonában van. Az ágazatnak nyújtandó pénzügyi segítség jelenlegi formájáról elmondta, hogy az egyes állatfajok nyilvántartási költségei keretében folyósított támogatásokra a nyomtatvá­nyokat és számlákat igyekezze­nek lehetőleg pontosan kitölte­ni az igénylők, hogy azt minél hamarabb feldolgozhassák és át tudják utalni a támogatáso­kat. Erre a célra egyébként 16,6 millió euró áll a rendelkezésre. Jarmila Dúbravská, a Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara agrárpolitiká­ért felelős munkatársa szerint a tárcavezetéssel való tárgya­lásokon igyekeznek a maximu­mot kihozni a lehetőségekből. A megbeszéléseken nemcsak rámutatnak a hiányosságok­ra, esetenként kérnek valamit, hanem konkrét megoldási ja­vaslatokat is letesznek a tárca vezérkarának asztalára. Töb­bek között ezért is javasolták és fogadták el az állattenyésztési ágazatba irányított kiegészítő támogatások említett formá­ját, amely a nyilvántartásokon keresztül juttat pénzt az állat­tartóknak. Az élelmiszerlánc­ban tapasztalható visszássá­gok megoldásában a kamara vezérkarának az a véleménye, hogy a kérdést komplexen kell kezelni, és az összes érdekelt fél bevonásával lehet csak meg­oldani. Ebben az EU-nak is fon­tos szerepe lenne, a mobilszol­gáltatásokhoz hasonlóan itt is részletesebben szabályozhatná a viszonyokat. A rendezvény oklevelek és díjak átadásával zárult, (szilvássy)

Next

/
Thumbnails
Contents