Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-30 / 276. szám, péntek
20 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 30. www.ujszo.com A Jorvik somorjai boltjában vett kapa - még a pénztárgépnél. A próbaszerszám legfontosabb adatai: nyélhossz: 1200 mm, kapafej szélessége 130 mm, magassága: 200 mm, ára: 7,33 euró A szóban forgó szerzemény bevetés után. A nyél olyan pontosan ült a fejben, hogy kapálás előtt nem volt szükséges beáztatni. Az egymástól alig húsz centiméterre növő, mostanra megizmosodott zellergumók szerteágazó gyökere sértetlen maradt (Képek: Új Szó/Kertészkedő) PROBAJARAT Bejárattunk egy kapát ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Egy kis parcella közepét vastag taplfa szeli át, erről csapadékos időben is gondozható a bal oldali konyhakert és a jobb oldali virágos - csak épp a megfelelő kapa hiányzott hozzá, és a teljes örömhöz. Választásunk egy szív alakú, hegyes végű, magas fejű kapára esett. Az élezett acéllemez fej nyéllel együtt is alig félkilós már a boltban oly könnyűnek tűnt, akár a vőfélybot, s csak azért nem jártunk vele táncot, mert nem akartuk elriasztani a többi vásárlót (valamint Laci vőfély közléseiből tudjuk, hogy nem a botot kell táncoltatni, hanem a menyecskét). A kertben aztán annál látványosabban estünk neki kapánkkal a földnek. A jelek szerint jó lesz a tulipánok közéhez is. Bárcsak már ott tartanánk, (g) Alighanem a harci kedvet is fokoznia kell: a rómaiak a katonákkal, az angolok a kakasokkal etették A fokhagyma ÚJ SZÓ-TIPP Első magyar írásos említését az 1395-ös Besztercei Szójegyzékben találjuk: foghagyma. A hagyomány ereje is csaknem akkora, mint a fokhagymáé: máig látni - nemritkán könyvekben is - g-vel írva, holott a fokhagymának nem a foghoz, hanem az ízecske, rész, gerezd jelentésű fokhoz van köze. Van őszi és tavaszi is: s ez nemcsak az ültetése idejére vonatkozik, az ízük is más. További érdekessége, hogy alul s fölül és képes szaporodni: a föld alatt egy gerezdből összetett, több gerezdre (fiókhagymára) bontható hagymát képez, melyet selyempapírszerű hártya (hagymaburoklevél, boríték) fog össze, ha pedig szára fölvirágzik (nem mindegyik fajta képes erre), a virágzata tövében is apró hagymácskák (saijhagymák) jelennek meg. Saijhagymákból szintén szaporítható, csak tovább tart a hagymaképzés. Ültetésének sor- és tőtávolsága megegyezik a hagymáéval, öt centiméternél mélyebbre nem szükséges ősszel sem föld alá nyomni. (Némely külföldi szakkönyv melegágyba vagy palántanevelőbe ajánlja - a mi éghajlati viszonyaink közt erre szerencsére semmi szükség. Arra azonban legyen gondunk, hogy a szaporítandó fokhagymát ne üzlethálózatban keressük és találjuk, mert így a tájainkon nem őshonos fajtáknak kedvezünk. Más kérdés, ha pár tő különlegességre vágyunk: rengetegféle ízű s erejű fokhagymát ismerünk.) A vonatkozó irodalom felmérte azt is, mennyi fokhagymát ültessen a kertész saját használatára: egy négytagú család évi zöldségszükségletét 8 méter hosszú gerezdsor (5-8 cm-es tőtávolság) biztosítja. Polcz Alaine a fokhagymaszárat is felhasználásra ajánlja: a zsenge levél levesbe való, ízesítőnek. Jó a kertnek: akkor is ültessük, ha véletlenül nem szeretnénk, s ne csak veteményeskertbe, hanem virágok közé, bokrok, fák alá, kerítés mellé is. Közismert a fertőzést és gyulladást megszüntető hatása, valamint hogy csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, s kutatják, lehet-e rákmegelőző szerepe. Fogyasztja is mindenki - aki pedig nem bírja, annak nyilván semmi szüksége rá. Jó tudni, hogy a legnagyobb tápértékű zöldség, 100 grammja 560 kJ - utána sokáig semmi, aztán a krumpli következik 360 kJ-lal, mert a fokhagyma egynegyede szénhidrát. Ezért fontos - és gyakran csaknem egyedüli - alapanyaga a kifőzdék és menzák kosztjának. A fokhagymaszagról megoszlanak a vélemények, főként a tekintetben, hogy kinek van. Általános felfogás szerint a mások fokhagymaszaga nehezebben elviselhető, sajátunkat pedig mi magunk sem érezzük. Lippay János tanácsa: ,Akinek igen nehéz a szaga, mikor más fokhagymát evett, egyék ő is, és nem érzi annyira.” (Posoni kert, Nagyszombat, 1664). Tény, hogy régebben - az ókorban - a fokhagyma fogyasztóit nem engedték istentiszteletre. (b) (Következik: avöröshagyma) '9Y 1 A-J 'Űír Fokhagyma (Allium sativum) Balra fent: szárcsúcs bimbós virágzattal; mellette: virágzat sarj- hagymákkal; alatta: szártő hagymával. Jobbra: fokhagyma oldalról, keresztmetszetben és gerezdként (Illusztráció: Csapody Vera: Színes atlasz „Magyarország Kultúrflóró- já"-hoz. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961) KERTPATIKA Vörösszemölcsös ágelhalás (Új Szó/Kertészkedő) Pöttyök az ágon A gyümölcsfák ágainak a képen látható elszíneződése sajnos nem természetes jelenség, hanem betegség tünete. Az ág- és kéregkárosodás okozója a Nectria cinnabarina nevű gomba, kártétele pedig a vörösszemölcsös ágelhalás. A na- rancssárgás-vöröses, szemölcsszerű duzzanatok leggyakrabban az alma- és a körtefán figyelhetők meg, olykor a kajszin is. Mentség nincs: az ágat le kell fűrészelni és eltüzelni. A fát teljes lombhullás, valamint metszés és ritkítás után réztartalmú szerrel permetezzük, bő lére eresztett téli, lemosó permetezésként. (r) A tartalomból Visszavonható-e az örökség átadása? Finálé! Idén is az Olvasók dönthetik el, kié legyen a 2012-es Vasárnap angyala Közülünk valók: Szabó Imre orgonaművész, a legek legje! Mit jelent lajterről cakkcákkolni? Megtudhatják, ha elolvassák Kmotrik Péter izgalmas dél-tiroli almás kalandját Mxnuyl iüürí W +2 melléklet: Vasárnap Ajándékoz^ Adventi receptes Micsoda VAS ARNAP!
