Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-30 / 276. szám, péntek

www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 30. Közélet 3 Bajban a Szociális Biztosító és az államháztartás, a tervezettnél kisebb távozási hullám miatt akár 200 millió euró hiányozhat a jövő évi büdzséből Kevés a kilépő a második pillérből Ennyi sokan lépnek majd ki - Ján Richter miniszter terve eddig nem jött be (TASR-felvétel) Pozsony. Úgy tűnik, nem válik valóra a kormány elképzelése: kevesen lépnek ki a második nyugdíjpillérből. Pedig a kabinet okulhatott volna a múltbeli megnyitások sikertelenségéből. Ismét csökkenhet a költségve­tés bevételi oldala. LAJOS P. JÁNOS Ezúttal sem menekülnek pánikszerűen a nyugdíjpénztá­rak ügyfelei a második pülér- ből, a Szociális Biztosító adatai szerint november 23-ig mind­össze 8800-an tértek vissza az egypilléres rendszerbe. Ezzel párhuzamosan azonban a nyugdíjpénztárak mintegy 6000 új biztosítottat is szerez­tek maguknak, vagyis mind­össze 2800 tagot veszítettek szeptember 1-je óta, amikor a kormány újra lehetővé tette a visszatérést a teljesen állami nyugdíjrendszerbe. A Szociális Biztosító figyel­mezteti az embereket, hogy a január 31-ig tartó akció során csak egyszer lehet dönteni. „Ha valaki például október 1-jén visszalépett az egybizto- sítós rendszerbe, az nem lép­het be újra január 31 -ig, vagyis amíg a rendszer nyitva áll” ­tájékoztatott Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Ugyanez vonatkozik termé­szetesen az önkéntes belépők­re is, vagyis ha szeptember 1-je és január 31-e között szer­ződést kötöttek valamelyik nyugdíjpénztárral, akkor már nem léphetnek ki belőle. A biztosító figyelmezteti az ügyfeleket, hogy mérlegeljék a döntést, a belépők elsősorban arra figyeljenek, hogy teljesí­tik-e a törvényben előírt mini­málisan 10 éves biztosítási idő­szakot, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a második pillér­ből nyugdíjat kaphassanak. Rövidebb időszak esetén a nyugdíjpénztárban felhalmo­zódó összeghez csak örököseik juthatnak hozzá. A 8800 küépő 28 millió eurós bevételt jelent a biztosítónak, az emberekkel együtt ugyanis megkapja az ál­taluk eddig megtakarított összeget is. Nem jön össze a 229,1 millió euró A jelenlegi helyzet alapján megjósolható, hogy nem telje­sül a szociális ügyi minisztéri­um elvárása: a második pillér megnyitásától ugyanis leg­alább 60 ezer biztosított vissza­térését várták az állami rend­szerbe, és csak 10 ezer új belé­pővel számoltak. Az 50 ezer fős különbözet jövőre 229,1 millió euróval nö­velné a Szociális Biztosító be­vételeit. Jelenleg a nyugdíj- pénztáraknak mintegy 1,45 millió ügyfelük van. A szaktár­ca egyelőre nem kommentálja a számokat, és nem tervez to­vábbi lépéseket a kilépők szá­mának növelése érdekében. „A minisztérium nem tervez semmilyen klasszikus kereske­delmi kampányt, folytatjuk azonban a nyilvánosság tájé­koztatását a nyugdíjrendszer­ben beállt változásokról, ame­lyek egyike a második pillér megnyitása 2013 januárjának végéig” - tájékoztatta lapunkat Michal Stuška, a minisztérium szóvivője. Egyre kevesebb kilépő A második pillért korábban már kétszer megnyitotta az el­ső Fico-kormány, egyre kisebb sikerrel. Első alkalommal - 2008 első hat hónapjában - több mint 106 ezer biztosított lépett ki a második pillérből, 23 ezren viszont beléptek a kétpü- léres rendszerbe. Második al­kalommal 2008. november 15-e és 2009. június 30-a kö­zött nyitották meg a rendszert, ekkor már csak 66 ezer kilépőt és 14 500 belépőt regisztráltak. December végéig még érvé­nyes az a rendelkezés, hogy a pályakezdők, vagyis akik első alkalommal lépnek a munka­erőpiacra, automatikusan a kétpilléres rendszerbe kerül­nek. Nekik a belépéstől számít­va két évük van eldönteni, hogy maradnak-e a rendszer­ben, vagy inkább visszatérnek a teljesen állami nyugdíjrend­szerbe, vagyis ők nem csak ja- nuár31-ig léphetnek ki, hanem ezt követően is a kétéves határ­időn belül. Január 31-e után csak az léphet be a 2. pillérbe, aki még nem töltötte be a 35. életévét. A pályakezdők az egypilléres rendszerbe kerül­nek, csak saját kérésükre, pon­tosabban a magánnyugdíj­pénztárral kötött szerződés alapján kerülhetnek a kétpillé­res rendszerbe. A kilépők száma annak fé­nyében is meglepően alacsony, hogy szeptembertől jelentősen csökkent a második pillérbe ju­tó járulék mértéke is. Míg ko­rábban az öregségi nyugdíjjá­rulékot felezték, vagyis a 18 százalékpontos járulék 9 száza­léka a magánnyugdíjpénztárba került, szeptembertől ez az arány 4 százalékpontra csök­kent, a Szociális Biztosítónak pedig 14 százalékpont jut. A 4:14-es arány marad egészen 2016 végéig, 2017-től évente 0,25 százalékponttal emelke­dik a nyugdíjpénztárakba jutó rész, és csökken a Szociális Biz­tosító hányada, de csak a 6:12-es arányig. Ajelenlegi ka­binet elképzelése szerint a 9:9-es arány később sem állna vissza. A két szerb köztársaságot keverte össze, a boszniai elnök behívatta szarajevói nagykövetünket Gašparovič botrányt okozott újabb elszólásával MÓZES SZABOLCS Pozsony. Ön analfabéta? - kérdezte Ivan Gašparovič nem­rég egy újságírónőtől, ám Boszniában szerda óta sokan ezt kérdezik a köztársasági el­nökünkkel kapcsolatban. A nyelvi botlásairól és a nemzet­közi kérdésekben mutatott tu­datlanságáról ismert államfő tegnapelőtti boszniai látogatá­sa során tett nyüatkozatában a két balkáni Szerb Köztársasá­got keverte össze. Gašparovič a boszniai szerbek vezetőjével, Müorad Dodikkal történt tárgyalásai során kije­lentette: a Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina olyan mint Csehország és Szlovákia, s ebben az értelemben kellene fej­leszteniük kapcsolataikat is. Az államfő vélhetően a szomszédos Szerbiára gondolt, mely valóban egy független állam. Dodik ugyanakkor a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Bosznia-Hercegovina a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás értelmében szövetségi állam, mely két részből, a Bosznia- hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból áll. A szerbek egy része el akar sza­kadni, ám az állam vezetői és a nemzetközi szervezetek egy­ben szeretnék tartam az orszá­got (a szakadást az alkotmány és a daytoni megállapodás is tütja), s ez Szlovákia hivatalos véleménye is. A függetlenedés ugyanis könnyen újabb pol­GAŠPAROVIČ NYELVBOTLASAI - VÁLOGATÁS „Egyesült Daganatok...khm, Nézetek...khm, Egyesült Nézetek... Nemzetek Szervezete..." az ENSZ-ről „Mivel döntést kaptam a Smer alelnökétől..." Iveta Radičováról (SDKÚ) „Libanoni szerződés" a lisszaboni szerződésről „XVI. Domonkos pápa..." XVI. Benedek pápáról „Ez nem alkotmányellenes. Csak az alkotmány két cikkelyével ellentétes, nem az egésszel”. egy alkotmányellenes törvényről „Véleményemet elmondtam Major úrnak is." Tony Blair brit kormányfőt elődjével keverte össze „Gusto, fejezd be. Hívnak a vén f...-hoz." 1996-ban Michal Kováč államfőről „Két szóval válaszolok: igen, igaza van." „Közel 400 napot hazai utakon töltöttem, ami majdnem egy komplett év." ,A nyugat balkon, khm, Nyugat-Balkán stabilizációja..." gárháborúhoz vezethetne, des- tabüizálva a Balkánt. Az államfő elszólásával gya­korlatilag a szerb szeparatistá- kat támogatta (hiszen Csehor­szág és Szlovákia kapcsolata is szétválássá „fejlődött”), emiatt tört ki a botrány. Kijelentése után a boszniai elnök, Bakir Izetbegovic a szarajevói szlo­vák nagykövetet azonnal be­idézte s kérdőre vonta az ál­lamfő kijelentései miatt, a helyi és a nemzetközi lapok botrá­nyosnak vélték a kijelentést. Távolról sem a mostani Gašparovič első kínos elszólása, ám ez okozta eddig a legna­gyobb nemzetközi botrányt. A Balkánnal kapcsolatban már sokadik nyelvbotlását és elszó­lását véti az államfő. Korábban egy zágrábi látogatásán beszé­dében összekeverte Horvátor­szágot Szerbiával, egy másik al­kalommal a szerb tengerpartról beszélt (Montenegró függetle­nedése óta ilyen nincs), egyszer pedig nyugati balkont mondott Nyugat-Balkán helyett. A lengyel termékekkel akad a legtöbb gond Összekapták magukat a szupermarketek MOLNÁR IVÁN Pozsony. Mára megdőlt a mítosz, amely szerint a kisebb üzletek biztonságosabbak a bevásárlók számára a nagy üz­letláncoknál. Az Állami Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biz­tonsági Felügyelet szeptember vége és november közepe kö­zött több mint 6 ezer ellenőr­zést hajtott végre a hazai üzle­tekben, amiből több mint ezer esetben derítettek fényt vala­milyen hiányosságra. Ľubomír Jahnátek föld­művelésügyi miniszter szerint megvan az első eredménye az ellenőrzéseknek, hiszen míg a nyári hónapokban az ellenőr­zések 40 százaléka esetében tártak fel valamilyen hiányos­ságot, az őszi hónapokra ez 12 százalékra csökkent. A tapasztalatok szerint az üzletek a nyitvatartási idő alatt jobban odafigyelnek a szabá­lyok betartására, mint a zárást követően, hiszen a nyitvatartá­si időn kívül elvégzett ellenőr­zések továbbra is rendkívül sok hibát tártak fel. E tekintetben azonban az egyes üzletfajták között jelentős különbségek vannak. Korábban a legtöbb hibát az ilyen ellenőrzések során a nagy üzletláncoknál tárták fel, ahol még nyáron az ellenőrzé­sek 80 százalékában találtak valamilyen hiányosságot. Má­ra ez a nagy szupermarketek esetében 58,9 százalékra esett vissza, míg a közepes nagysá­gú üzleteknél 62,5, a kisebb boltoknál pedig 59,6 százalék­ra nőtt. Az ellenőrzött üzlet­láncok közül a legjobb ered­ményt a Carrefour érte el, amelynél semmilyen hibát nem találtak, jól teljesített azonban a Metro és a Coop Jednota is. Utóbbi a nyári és az azt megelőző ellenőrzések so­rán is jól szokott „vizsgázni”. A behozatal szempontjából továbbra is a lengyel termé­kekkel akad a legtöbb gond. A Lengyelország felől érkező kamionok közül az őszi ellen­őrzések során 189 tartalmát nézték át, miközben minden ötödiknél, vagyis az esetek nagyjából 21 százalékánál ta­láltak valamilyen hibát. . Ez azonban már jelentős ja­vulásnak számít a nyári 40 szá­zalékhoz képest. A többi ország esetében a hibaszázalék nagy­jából a nyári szinten, vagyis jó­val 20 százalék alatt maradt. A legbiztonságosabb üzletláncok Üzletlánc Hibaszázalék nyáron Hibaszázalék ősszel Carrefour 50 0 Metro 37 7,6 Coop Jednota 11,95 9,54 Kaufland 41 12 CBA 39 16,5 Billa 53 20,11 Tesco 42,3 21,9 • Forrás: élelmiszer-felügyelet

Next

/
Thumbnails
Contents