Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-29 / 275. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2012. NOVEMBER 29. Közélet 3 Egyre öregebb a társadalom, a lakosság 12,7 százaléka idősebb 65 évesnél, 2060-ra ez a mutató 36 százalékra kúszhat fel Nő a születéskor várható élettartam Fokozatosan elöregszik Szlovákia lakossága. A statisztikai hivatal adatai alapján a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest a tavalyi nép- számlálás eredménye azt mutatja, hogy tíz év alatt 1,3 százalékponttal nőtt a 65 éven felüliek száma. SÁNDOR RENÁTA Miközben az idősek létszáma emelkedik, addig a gyerekek, tehát a 14 év alattiak száma tíz év alatt jelentősen, 2,6 százalékponttal csökkent. Jelenleg a lakosság 12,7 százaléka idősebb 65 évesnél. Ha ez így folytatódik, akkor 2060-ra a lakosság 36 százaléka 65 év feletti lesz, s Szlovákia a második „legöregebb” ország Lengyelország után. Jelenleg az országos átlagéletkor férfiaknál 37 év 4 hónap, a nőknél 40 év 6 hónap. Húsz évvel ezelőtt ez még csak 32 év 2 hónap, illetve 35 év volt. Tíz éve, 2001-ben pedig az átlagéletkor a férfiaknál 34 év 6 hónap, a nőknél 37 év 7 hónap volt. A születéskor várható élettartam is fokozatosan emelkedik. Ez most a nőknél 79 év és 3 hónap, a férfiaknál 72 év 1 hónap. 1991-ben a férfiak születéskor várható élettartama 5 évvel, a nőknél néggyel volt kevesebb. Vége a „baby boomnak” A születések száma ismét csökkenő tendenciát mutat. Ezzel együtt egyre több gyerek születik házasságon kívül, nagyjából harmaduk. 2006- ban a gyermekek 27,5%-a, 2010-ben már 33%-a nem telVARHATO ÉLETTARTAM (EV, HÓNAP) 2011 72 év 2 hónap 79 év 3 hónap 29 év 4 hónap 35 év 6 hónap 17 év 6 hónap 22 év 1 hónap 8 év 7 hónap 10 év 3 hónap 1991 2001 66 év 8 hónap 69 év 5 hónap 75 év 2 hónap 77 év 5 hónap férfi 25 év 6 hónap 27 év 3 hónap 32 év 4 hónap 33 év 9 hónap 14 év 9 hónap 15 év 9 hónap 19 év 5 hónap 20 év 6 hónap 7 év 3 hónap 8 év 11 hónap 9 év 1 hónap 9 év 6 hónap férfi férfi férfi • Forrás: statisztikai hivatal, fotók: fotolia.com, képarchívum A lakosság összetétele korosztályok szerint év összes 0-14 év 15—C >4 év 65 felett 1 férfiak nők férfiak nők férfiak nők 1991 5 274 335 670 855 642 836 1 686 662 1 729 059 215 482 327 698 2001 5 379 455 519 598 495 897 1 838 007 1 867 508 231 370 379 655 2011 5 397 036 424 109 402 407 1946 432 1 939 895 256 507 426 366 * Forrás: statisztikai hivatal jes családba érkezett. 2009-ben 61 217 gyerek jött a világra Szlovákiában, 2010-ben 60 410 (ebből 20 009 baba házasságon kívül). A tavalyi adatok pontosan még nem ismertek, de a trend egyértelmű. Úgy tűnik, végérvényesen véget ért a pár évig tartó fellendülés. Demográfusok szerint ennek az az oka, hogy a hetvenes években születettek - az ún. Husák-gye- rekek - gazdasági, anyagi szempontok miatt az utolsó pillanatig halogatták a gyerekvállalást. Sokan 35^-0 éves koruk között szülték meg első gyermeküket, többet pedig élettani okokból kevesen vállalnak. A Husák-gyerekek volt az utolsó generáció, amely még valóban népesnek mondható - a hetvenes évek családpolitikájának köszönhetően. Ugyanakkor a rendszerváltás utáni évek társadalmi-politikai változásai olyannyira bizonytalan helyzetet teremtettek, hogy ez az erős generáció egzisztenciális okokból nem, vagy csak megkésve vállalt gyereket. A ma erős harmincasok, ill. a negyvenes éveik elején járó nők a „huszonnegyedik órában” döntöttek a gyerekvállalás mellett, ezért viszonylag magasak a 2009- es, 2010-es születési adatok. Ezt igazolja, hogy egyre idősebbek az anyák, a trend különösen szembeötlő az elsőszülő nők esetében: míg 2008-ban átlagosan 26 évesen vállalták az első gyereket, addig 2010- ben 27,3 évesen. Most már a nyolcvanas években születetteken van a sor a gyerekszülésben, ők azonban nem olyan népes nemzedék, mint a néhány évvel idősebbek, így ismét csökken a születések száma. Ez vezet a társadalom folyamatos elöregedéséhez, Jpár ez nemcsak szlovákiai, hanem összeurópaijelenség. Atény, hogy kevés gyerek születik, majd két- három évtized múlva fogja megbosszulni magát. Egyre kevesebb lesz ugyanis az aktív korú dolgozó, és egyre több a nyugdíjas - a jelenlegi nyugdíj- rendszer ezért szorul gyökeres átalakításra. Egyre több a válás Két évtized alatt sokat változott a családi állapot is. Egyrészt az emberek később házasodnak és eleve alacsonyabb a házasságkötések száma, mint tíz vagy húsz éve. Másrészt az elmúlt húsz évben nőtt az egyedülálló, „szingli” személyek száma, akiknek még sohasem volt házastársuk. 1991-ben összesen 1 195 655 férfi és 1 037 262 nő élt egyedül. Tavaly ez a szám 1 228 244 volt a férfiaknál, a nőknél 1053197. Nagyon megugrott a válások száma is. Húsz évvel ezelőtt 60 123 elvált férfi volt az országban és 87 400 nő. 2001-ben már 189111 férfi és 229 626 nő vált el. A statisztikai adatok alapján jóval több az özvegy nő, mint a férfi. 1991-ben 58 604 özvegy férfi volt, és 313 647 özvegy nő. Tavaly ez a szám 81 012, illetve 325 695 volt. Ez azzal magyarázható, hogy a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A 45 év felettiek esetében azonban még mindig a házas személyek vannak a legtöbben, kevesebb az egyedülálló, az elvált vagy az özvegy. Országosan mintegy 700 ezer szegényt tartanak nyilván, közel minden második munkanélküli tartozik ebbe a kategóriába Egyre több a fiatal szegény SÁNDOR RENÁTA A gyerekek közt a legtöbb a szegény (Tomáš Benedikovič felvétele Az országban egyre több a szegény, mintegy 700 ezren vannak, ami 58 ezerrel több a 2010-es adatnál - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal tavaly tavasszal végzett, az Európai Unió országaiban rendszeresített (EU SILC) felméréséből. A statisztikai hivatal felmérése szerint tavaly a lakosság 13%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ez 1 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A szegénységi küszöb értéke minden évben más, a legfrissebb adatok szerint ez havi 315 euró egy személyre, pontosabban egy egyszemélyes háztartásra lebontva, éves szinten 3784 euró. Ez 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A legszegényebbek a munkanélküliek, 42,8 százalékuk él a szegénységi küszöb alatt. Ami viszont ennél is sokkal megdöbbentőbb: magas azoknak az aránya, akik ugyan dolgoznak, állandó bevételük van, és mégis szegénynek számítanak. Az aktív keresők 6,3 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, arányuk ugyanakkora, mint a nyugdíjasok kategóriájában. Aháztartások összetétele szerint Szlovákiában leginkább a 3 és több gyermeket nevelőket fenyegeti a szegénység (32,6%), majd a gyereküket egyedül nevelő szülőket, vagyis a csonka családokat (26,4%). Azon háztartások közül, ahol még vannak kiskorú, vagy már nagykorú, de még tanulmányaikat végző gyerekek, 7,9 százaléknyian élnek a szegénységi küszöb alatt. Általánosságban elmondható, hogy minél több a kiskorú gyermek egy háztartásban, annál inkább ki vannak téve az elszegényedés veszélyének. A nők szegényebbek, mint a férfiak. Nem túl nagy a különbség ugyan, a nők 13,1 százaléka, a férfiak 12,8 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Életkor szerint a legnagyobb a szegénység a 17 év alatti gyerekek körében. Arányaiban a legkevesebb szegény a 65 év felettiek között található (6,3 %), tehát a statisztikai adatok alapján nem igaz az a vélekedés, hogy a legszegényebb társadalmi rétegnek a nyugdíjasok számítanak. A náluk fiatalabbak között ugyanis jóval több a szegénységi küszöb alatt élő, mint a nyugdíjasok esetében, a legrosszabb helyzetben a gyerekek vannak. Annak ellenére, hogy egyre nő a szegénység Szlovákiában, paradox módon a háztartások bevétele folyamatosan emelkedik. 2008-ban az egy személyre eső havi rendelkezésre álló (diszponibilis) jövedelem - ami az adó és járulékok levonása után megmarad - 448 euró volt, 2009-ben 473, 2010-ben 510, 2011-ben 525 euró. A legjobb helyzetben a Pozsony megyében élők vannak, itt 654 euró jut egy személyre, a legszegényebb az eperjesi régió, egy személyre 487 euró diszponibilis összeg jut. Nagyszombat megyében ez az összeg 64 euró, Nyitra megyében 509, Besztercebánya megyében 498, Kassa megyében pedig 501 euró. A szegénységi küszöb alatt élők (százalékban) gazdasági aktivitás 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 dolgozók 8,9 6,3 4,9 5,8 5,2 5,7 6,3 munkanélküliek 39,2 41,0 45,3 43,4 48,7 41,2 42,8 nyugdíjasok 6,9 8,1 7,9 9,7 8,9 6,7 6,3 egyéb, gazdaságilag inaktív személyek 19,4 16,8 17,2 16,3 15,8 17,1 18,9 • Forrás: statisztikai hivatal, El) SILC 2005-2011 Gyógyszereken élünk Egyre kevesebb az egészséges ÚJ SZÓ-HÍR Az egyre magasabb életkort az emberek egyre rosszabb egészségi állapotban élik meg. A felmérések szerint minden második 15 év feletti állampolgár küzd valamilyen krónikus betegséggel. A lakosság 47,6%-a szed állandó jelleggel orvos által előírt gyógyszert, 43,8 százaléka pedig vény nélkül kapható orvosságokat. A legmegdöbbentőbb, hogy a 15-44 éves korosztályban, tehát amelynél életkora alapján elvileg még nem lenne indokolt az állandó gyógyszerszedés, gyakori a krónikus betegség, közülük is csaknem 30 százaléknyian szednek orvos által előírt gyógyszert, 42 százalékuk pedig szabadon vásárolható szereket. A 45-59 éves korosztály 56 százaléka szed receptre kiírt orvosságot állandó jelleggel, de minimum néhány hónapig vagy évig, a 60-74 éves korosztálynak már 83,5 százaléka. A leggyakoribbak a szív- is érrendszeri megbetegedések, a rák és a lelki betegségek, (sán) Kitolódik a nyugdíj Idősebbek a munkapiacon ÚJ SZÓ-HÍR A 45-ik életévet elhagyva egyre nehezebb munkát találni, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban egyre többen rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel. Ä probléma azért nagy, mert a társadalom elöregedése, az egyre növekvő várható élettartam azt hozza magával, hogy egyre több nyugdíjat kell kifizetni egyre kevesebb pénzből, hiszen fokozatosan csökken a nyugdíjrendszerbe aktívan befizetők száma. Ezt a problémát nemcsak Szlovákiában, de egész Európában a nyugdíjkorhatár kitolásával próbálják megoldani. Jelenleg nálunk 62 év a nyugdíjkorhatár, de biztosra vehető, s ezt már a Fico-kormány sem titkolja, hogy 2016 után felemelik a korhatárt, valószínű 64 vagy 65 évre. A mai negyvenes és az ennél fiatalabb generációk pedig szinte biztosak lehetnek abban, hogy 67 évesen, vagy szélsőséges esetben még később mehetnek nyugdíjba. Orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ebben az életkorban már kevesen alkalmasak aktív munkára, különösen nem nehéz fizikai munka végzésére. Ugyancsak égető probléma az, hogy bár kitolódik a nyugdíjkorhatár, ennek ellenére egy 45-50 éves személyt már „öregnek” talál a munkaadók többsége, s nem szívesen alkalmazza őt. 2011-ben a 45-59 éves korosztály 34,8 százaléka dolgozott, ez jóval magasabb, mint tíz éve, akkor ez az arány 28,8 százalék volt. A 60-74 korosztálynak jelenleg a 2,5 százaléka van még a munkapiacon, tíz éve csak a 0,7 százaléka volt. (sán)
