Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
16 Horgász - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. www.ujszo.com A békés halak már ellustultak, a menyhalak meg még nem kapnak; ilyenkor pergetni érdemes igazán Pisztrángozás és domolykózás - lombhullás után A vérbeli pergető horgász számára az ősz az év legszebb szaka. Magam is alig várom, hogy a folyók menti fák, bokrok levelüket vesszék, mert a felszínen úszó gizgaz miatt bizony nehéz jól átfésülni a vizet. Aztán elérkezik a megfelelő idő, s én kedvenc pergető botomat megragadva ügetek a vízhez, ami jelen esetben a Sajót jelenti. DRENKO FLÓRIÁN A tavi peca ilyenkor már nem az igazi, a kék szemű menyhalak meg - tekintettel a víz relatíve magas hőmérsékletére - még nem kapnak. Bárhogy nézem is, nem marad más választásom, mint hogy egy kiadós pergetéssel és parttaposással köszöntsem a késői őszt - bár az igazat megvallva egy pillanatig sem tiltakozom a gondolat ellen. A víz hűlésével a kishalak fokozatosan visszahúzódnak, így a nagyok egyre ritkábban jutnak zsákmányhoz; ezt az időszakot kell elcsípnünk a sikeres pergetéshez. Jó vízállás mellett A helyszín természetesen ismét a Sajó. Több okom is van rá, hogy a Gömör-Tomai-karsztot kelet-nyugati irányban átszelő vízfolyást válasszam. Egyrészt hírét vettem, hogy a folyócska alsó szakaszán egy körülbelül száztagú kormoráncsapat garázdálkodik, ami azt jelenti: halat ott egy darabig aligha fog az ember. Inkább a felső, Pelsőc környéki szakasz felé veszem hát az irányt, bemérve a törpe vízerőmű duzzasztója és a Csetnek-patak torkolata közötti részt. Egészen különleges ez a Kónyárt-fennsík tövében 53 centis, késő őszi sebes pisztráng - természetes, hogy visszakerült a vízbe megbúvó hely, amely többféle halszinttáj jellegzetességeit ötvözi. A pataki sebes és a telepített szivárványos pisztráng itt éppúgy megtalálható, mint a fejes domolykó, jászkeszeg, pa- duc és a sügér, s itt lelnek otthonra a berzétei halneveldéből meglógott potykák és csukák is. Ä víz folyása néhol lelassul, lángok alakulnak ki; ez, illetve a sebes, hegyvidéki jellegű szakaszok váltakozása magyarázza a halak fajgazdagságát és bőségét. Jó a vízállás, állapítom meg, miután partot fogok. A november közepén lezúdult eső kisöpörte a mederből a lehullott faleveleket és leülepedett szerves hulladékot, az ár szemmel láthatón nagytakarítást végzett a folyó medrében, megforgatva, tisztára mosva a köveket. Meglehet, halakat is hozott a Sajó felső szakaszáról. Előkapom hát kocsimból a 2,70 méter hosszú Cormoran botomat, a 0,18-as damilra pedig egy nagy nyelvű, ötcentis Salmo Hőmet SDR woblert akasztok. Ez az esetek többségében bejön; a (A szerző felvételei) Az 53 centis sebes Kitartok, mígnem a duzzasztás fölötti részben észreveszem a vízfelszínről táplálkozó halat. A felszínen hol itt, hol meg ott megjelenő karikák jelzik, hogy valószínűleg eljött az időm. Összpontosítok, még nagyobb odafigyeléssel vontatom a csalit. Néha lassítom a mozgását, máskor megcibálom, egy-egy másodpercre meg is állítom. Nemsokára meg is böködi valami. A folyó medréhez ért volna, vagy tényleg egy hal piszkálja? Minden kétségemet eloszlatja a csalit követő, csaknem a part vonalától visszaforduló pikkelyes látványa. Pisztráng volt, csak nem láttam, milyen! A hal látványától megigézve újult erővel keresem a megfelelő helyet; a köveket a burványokból, a meder törését meg a víz áramA folyó egy másik szakaszán megakasztott, 42 centis domolykó nagy terelólap érezhetőbb vibrálást kelt a lassúbb vízben, a műcsali ugyanakkor nem a felszínen veret, hanem mélyre tör. Ha ragadozó hal volnék, csak erre harapnék, biztatom magam, szuggerálva a kapást, ám a halak egy órányi pergetés után sem jelentkeznek. Pedig tudom, hogy itt vannak, pergetek hát még egy órát. Az idő kezd szürkületbe hajlani, a szitáló vagy szemerkélő nedvesség próbára teszi az embert. Két eredménytelen óra ide vagy oda, nem adom fel...! lási sebességének változásából „olvasom le”. Kissé feljebb araszolok a part mentén; a csali átrepül a meder fölött, és amint vizet ér, már vontatom is. A folyó felénél jár, amikor úgy érzem: megakadt. Csak egy erőteljesebb rántásra indul meg ismét, de az ellenkező irányba. Már a botomon is érzem, hogy tekintélyes példánnyal van dolgom; mindjárt a küzdelem elején megmuzsikáltatja az orsó fékét, szeretne lakhelye, a folyó közepe felé törni, de ebbe nekem is van némi beleszólásom. Csak pisztráng lehet, mert egyfolytában rázza a fejét, még szerencse, hogy nem ugrál ki a víz fölé, hanem csak pörög hosszanti tengelye körül, mint az angolna. Némi küzdelem után már partközeiben van, én meg alámerítek. Miután kiemelem, látom csak, hogy teljesen elnyelte az ötcentis woblert, csak a damil lóg kifelé a szájából. Egy csuka módra táplálkozó sebes pisztráng! 53 centis, s mert idén már védett, mehet is vissza a vízbe. Még szerencse, hogy nem döntötte meg a tavalyi, 71,5 centis pisztrángrekordomat...! Ha jó a vége... Valami azt súgja, hogy lesz még kapás. Feljebb ballagok a part mentén, ahol is harmadik bedobásra újra megakasztok valamit. Eltelik egy kis idő, mire a rövid nyelű merítővei a meredek partra tornászom a 42 centis domolykót. Egy fotó, s ez is visszakerül a vízbe. Odébb cammogok, csalit cserélek - egy kettes nagyságú blinkert teszek a gyorskapocsra -, s már fésülöm is vele a meder fenekét. Kora tavasszal és késő ősszel a halakat a víz mélyebb rétegeiben kell keresni, ez alapszabály - legalábbis a Sajón. Aki nem tartja be, üres kézzel távozik. A lassan verető csalira egy következő, 30 centis domolykó csap le; természetesen őt is útjára eresztem. Miközben jó mélyen magamba szívom az őszi természet színeit és illatait, arra gondolok: lám, megérte ezen a borongós napon kijönni a vízhez. A Sajó mindannyiszor meghálálja, hogy hű maradtam hozzá. Az előző domi kisöccse m horgászati és vadászati kellékek Bős, Mlynársky rad 250. (Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 4323, mobil: 0305 32G 062 Vásárút, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0317 335 653 A SÉF AJANLASAVAL Süllőszelet hagymás mártással Hozzávalók 4x200 g süllő, só, bors, 2 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 padlizsán, 5 db főtt krumpli, 2 db tojás, 1 lk liszt, 1/2 sütőpor, 0,33% tejszín, 2 dl Sungarden olaj, 0,05 kg vaj. Elkészítése A halat megsózzuk, borsoz- zuk és Sunagarden olajon bőrével lefelé megpirítjuk, majd 10 percre 200 °C-os sütőbe tesszük. A hagymát nagyobb kockákra metéljük és olajon üvegesre pirítjuk, majd belemetéljük a fokhagymát, felöntjük tejszínnel, megsózzuk, borsozzuk, ezt követően pedig vajjal sűrűre redukáljuk. A főtt krumplit szétpasszírozzuk, belekeverjük a tojást, lisztet, sütőport és az apróra vágott padlizsánt, majd tepsiben 15 percig sütjük. A halhoz köretként tálaljuk. Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa BiO SLNEČNICOVÝ OLEJ panenský gr y ■ i (Kanovits Gábor Felvételei)) ) A roval támogatója a Btíšlak Dunatőkés - Dunajský Klátov MP9120010
