Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. Vélemény és háttér 7 A pedagógusok az állami költségvetés 0,34 százalékáért sztrájkolnak Nem nevetséges összegek Nem vette észre a kormányfő, hogy az utóbbi időben ugyanúgy viselkedik az Európai Unióval szemben, mint a pedagógus-szakszervezet a szlovák kormánnyal szemben. Azzal a különbséggel, hogy neki Brüsszelben nem mondták azt, amit ő a tanítóknak. MARIÁN LEŠKO „Szomorú a helyzet, mert nevetséges összegek miatt veszekszünk. Százmilliárd euró az uniós költségvetés 0,1 százaléka, s nem akkora összeg, ami miatt mély válságnak kellene kialakulnia” - mondta Robert Fico az uniós csúcs első napján. Az ő példája nyomán a szakszervezetiek is mondhatnák, szomorú, ha a kormánnyal nevetséges összegek miatt kell veszekedni, hiszen 60 millió euró az állami költségvetésnek csupán 0,34 százaléka, ami bizonyára nem dönti romba az országot. Brüsszelben senki nem mondta a szlovák miniszterelnöknek, hogy furcsa, ha azon országok kormányfői szorgalmazzák a magasabb befizetéseket, amelyek több pénzt kapnak a közösből, mint amennyit befizetnek, holott tudják, milyen rossz helyzetben van Európa. Ezzel szemben Fico itthon azt mondta a tanároknak, furcsa, hogy Szlovákiában magasabb fizetésekért sztrájkolnak, „miközben tudják, milyen rühes helyzetben vagyunk, és milyen rühes helyzetben van Európa”. Dušan Čaplovič oktatási miniszter szeptemberi kérdését, hogy a pedagógusok fizetésemelésére a nyugdíjasoktól vagy a rokkantnyugdíjasoktól vonjon-e meg pénzt, november végén már egyetlen kormánytag sem ismétli meg. A költői kérdést, hogy a pénzügyminiszter kitől vegyen el pénzt, a karikaturista Shooty Peter Kažimír szájába adta: Talán a rablóktól?!? A klassziA politikusok akkor kezdenek ésszerűen viselkedni, ha már az összes többi lehetőséget kimerítették. kus feltételezés, hogy a népek és a politikusok akkor kezdenek ésszerűen viselkedni, ha már az összes többi lehetőséget kimerítették, ebben az esetben felelőtlenül optimista lenne. Nyolc hónappal a második Fico-kormány beiktatása után szemernyi jele sincs annak, hogy valamit tenni készül a korrupció és a klientelizmus ellen. „A rablók” nyugodtan alhatnak. Nem kell, hogy érdekelje őket, milyen „rühes helyzetben” vagyunk mi, és milyenben Európa, mert olyan rossz helyzetben, hogy a rablóktól is el kelljen venni, még láthatólag nem vagyunk. Az utóbbi napokban a kormány tagjaitól egyre gyakrabban hallani olyan mondatokat, hogy a miniszternek az oktatásügyön belül kell megtalálnia a pénzt. Hogy a tárca működését racionalizálni kell és hatékonyabbá tenni - még olyan áron is, hogy kevesebb lesz a tanár. Ahhoz, hogy erről tárgyalni kell még a szakszervezettel, a kormányfő annyit jegyzett meg: „De melyik pulyka szavazna a karácsonyra?” Ehhez csak egy dolgot lehet hozzátenni. Csak akkor lesz itt karácsony, ha megszavazzák a pulykák is? JEGYZET Taktika VERES ISTVÁN Ha Dzsoki Ewing élne, nem dicsérné meg Robert Fi- cót. A szlovák kormány ugyanis mintha eltaktikázta volna a tanárbérekkel kapcsolatos egyezkedést. Gondolhatták, hogy a sztrájkra mindenképp sor kerül, mégis felkínálták az öt- százalékos béremelést már a tárgyalások kezdeti szakaszában. Most meg, hogy bezártak az iskolák, nem tudnak hova hátrálni, és olyan szerencsétlen kijelentésekkel haragítják magukra a tanárokat, hogy adhatnának ők akár nullát is. Dzsoki miniszterelnökként alighanem megvárta volna, hadd sztrájkolják ki magukat a derék paidagógoszok, hogy a harmadik napon bejelenthesse: igazatokvan, több pénzt érdemeltek, tessék, itt van öt százalék. Még meg is tapsolták volna. De hát ilyen ez az enyhe november, még a legnagyobb taktikusok agytekervényeibe is befészkeli magát a köd. Szegény Zámbó Krisztián is csak egy hajszállal maradt le az X Faktor-elsőségről, szombaton hazaküldték. Pedigjól fel volt építve a személyisége: a tragikusan elhunyt népszerű énekes fia, aki ugyan énekelni nem tud, de szeretne, és közben harcol a saját démonaival. A műsor már úgy is hitelét vesztette mentorostul, hagyhatták volna még egy kicsit a rivaldafényben JFK-t, ahogy az internetes kibicek nevezik (Jimmy Fia Krisztián). Apja egykori rajongóitól tovább dőlhettek volna az SMS-ek. El- taktikázták tehát a dolgot az RTL-nélis. Talánmertnem ismerték Dzsoki nagy mondását: soha ne mondj igazat, ha hihetőbbet hazudhatsz! JFKés az RTL Klub esetére lefordítva ez így hangzana: ha már nekiálltatok népet hülyíteni, csináljátok szemrebbenés nélkül, mert belebuktok. Ez utóbbi pedig már el is kezdődött, az internetes köpködés elhatalmasodásával Krisztián (aki most nem is énekelt annyira katasztrofálisan) először párbajozott, és mit ad isten, egyből kiesett. Maradtak a mentorok kedvencei, a má- lészájú kamaszok, akikre jövő ilyenkor már nem is fogunk emlékezni. Soha ne mondd, hogy soha, szokta ismételgetni a jó öreg Dzsoki. Aztán még a szlovák tanárbérek emelését sem érte meg. Mi vajon megérjük? KOMMENTAR Magyarország 1938? NAGY IVÁN ZSOLT Amagyar Országgyűlés hétfői plenáris ülésén a Jobbik egyik képviselője a gázai konfliktus ürügyén nekiesett a külügyi államtitkárnak, azt firtatva: mikor akarják már listázni a - nemzetbiztonsági kockázatot jelentő - zsidókat az országban, de főleg a parlamentben és a kormányban. A kisebbségi jogok élharcosának tekintett Németh Zsolt államtitkár nem kezdett el üvölteni, nem kérte ki magának az egészet, hanem válaszolt, hogy.. .izé... nem tudna támogatni egy ilyen ötletet. És nem kergette ki a képviselőt az ülést vezető parlamenti alelnöksem. A jobbikos képviselőről ne beszéljünk, kultúrember nem ejti ki többé a nevét, köszönését nem fogadja, egy légtérben nem tölt elvele annál több időt, mint ameddig a szoba elhagyása tart. Igazából az ülést vezető Balczó Zoltán sem érdemes karakterek és nyomdafesték pazarlására, a Jobbik alelnöke ő, ugyanonnanjön, mint zsidózó eszmetársa. A külügyminisztérium államtitkára azonban más. Mentegethetnénk azzal, persze, hogy lassúbb a felfogása, nem értette meg, hogy felmosták vele a parlament nagytermét, de tudjuk jól: nem igaz, Németh Zsolt nem hülye. Miként nem ostoba a kormánykommunikáció teljes stábja sem, amelynek csaknem 24 óra kellett, míg nyilatkozatot adott ki az esetről. (Megjegyzendő: akkor sem erőltették meg magukat, elővették szóról szóra azt a nyilatkozatot, amelyet pár hónapja, egy köztiszteletben álló rabbi nyűt színi inzultálása után Idadtak, átírták a dátumot, oszt kiküldték ismét. És nem szeretnék elmenni odáig sem, ameddig eljutottak azok, akik szerint államtitkár, kormány, kormánypárt azért hallgatott hosszú órákig, mert a botrány elterelte a figyelmet a szintén hétfőn elfogadott, és erősen antidemokratikusnak tűnő választási eljárási törvényről. Kétharmados többségnél, továbbra is népszerűségi listákat vezetve, valószínűleg nincs szükségük ilyesmire. Nem: Magyarországjelenlegi irányítói egyszerűen önteltek és érzéketlenek. Nincsenektekintettel senkire, akiből nincs hasznuk, és nem mennek szembe semmivel, míg ki nem derül, ezzel veszítenek-e többet, vagy ha hallgatnak. Most bő fél nap kellett, míg stratégáik felismerték: szólni kell, mert a radikális szavazóknak küldött finom kacsintással kísért hallgatás többet árt. Amikor aztán mindezt kiszámolták, már jött is elítélő nyilatkozat kormánytól, kormánypártoktól, sőt Németh Zsoltot is visszazavartákjobbikost szidni, meg az izraeli nagykövettel találkozni. És ment, mert a párt azt kívánta. Arccal a cinizmus felé! FIGYELŐ Katalán patthelyzet Artúr Mas titokban bizonyára arról álmodozott, hogy ő vezeti el a függetlenséghez Katalóniát, s a „szabadság hőseként” válhat majd történelmi alakká. Ám a vasárnapi regionális választások szerte- foszlatták a barcelonai kormányfő merész álmát. Az 56 éves katalán nacionalista abban bízott, hogy a szeparatizmus erősödő hullámát meglovagolva pártjával abszolút többséget szerezhet, s annak birtokában népszavazást írhat ki Katalónia elszakadásáról. A Konvergencia és Unió (CiU) párt azonban alaposan meggyengülve került ki a megméretésből. Nemhogy az abszolút többséget nem tudta megszerezni, de a 2010-es választásokhoz képest 12 mandátumot veszített is. A CiU-nak csupán 50 képviselője lesz, s bár így is a legerősebb frakciót alkotja a 135 fős törvényhozásban, egyedül nem képes kormányt alakítani. A második helyen a baloldali, nacionalista Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) végzett, tízről 21-re növelve képviselői helyeit. A fennmaradó mandátumokon öt párt osztozik, többségük ellenzi Katalónia függetlenségét. Mas pozíciója azonban meggyengült, nehéz lesz koalíciós partnert találnia. Papíron a CiU meg az ÉRC kényelmes többséggel bírna a parlamentben, de az ÉRC elnöke, Oriol Junqueras kizárta, hogy pártja összefogna a CiU-val, mivel nem támogatja annak megszorító intézkedéseit. „Mas alighanem megpróbál egyezségre jutni az ERC-vel a függedenségi népszavazás kérdésében, illetve olyan témákban, amelyekhez nem szükséges koalíciót kötni a baloldallal” - vélekedett Jordi Matas, a barcelonai egyetem politológiaprofesszora. A választások kimenetelétől függetlenül az évtizedeken át szunnyadó, s most fellángolt katalán szeparatizmus arra fogja kényszeríteni Spanyolországot, hogy fontolóra vegye a közigazgatási modell átalakítását, amely jelentős önigazgatási jogosítványokkal ruházta fel az ország 17 autonóm közösségét. Madrid részben ezzel akarta kielégíteni baszkok és katalánok évszázadok óta dédelgetett álmát az önálló nemzeti létről. (MTI)- Inkább mentem volna egészségügyi miniszternek. Az orvosok legalább gyógyítanak, de ezek a tanítók csak oktatgatnak. (befunky/TASR)
