Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-26 / 272. szám, hétfő
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Herta Müller véleménye Mo Jen Nobel-díjáról Katasztrófának nevezte MTl-HÍR Stockholm. A 2009. évi irodalmi Nobel-díjas Herta Müller katasztrófának nevezte, hogy Mo Jen kínai írónak ítélték oda idén az irodalmi No- bel-díjat. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie - hangoztatta a román gyökerű, Németországban élő írónő a Dagens Nyheter című svéd lapnak adott interjújában, azzal vádolva a kínai írót, hogy méltatja hazája szigorú cenzúratörvényeit. Az új irodalmi Nobel-díjas kézzel másolta le a néhai Mao Ce-tung kommunista vezető egyik beszédét egy ez évi emlékkönyv kiadásához. A beszédben Mao arról beszélt, hogy a művészetnek és a kultúrának támogatnia kell a kommunista pártot - magyarázta az írónő. A kormányzati támogatást élvező Kínai írószövetség alelnökének adni a díjat, miközben a 2010. évi Nobel- békedíjas Liu Hsziao-po börtönben ül „mindazok arcon csapása, akik a demokráciáért és az emberi jogokért harcolnak” - hangsúlyozta az írónő. Liu 11 éves börtönbüntetését tölti, amelyet felforgatás miatt szabtak ki rá azt követően, hogy a kínai egypártrendszer demokratikus reformjára szólított fel. Az irodalmi Nobel-díj október 11-i kihirdetése utáni napon Mo Jen újságíróknak azt mondta, reméli, hogy Liu „amilyen hamar lehet, visszanyeri a szabadságát”. „Ezt négy évvel ezelőtt vagy legalább két héttel a Nobel-díj odaítélése előtt kellett volna hangoztatnia” - vélekedett az írónő. HistoryCon A ž, C: 2012 rJ^KULTURÁLIS FESZTIVÁL, KARÁCSONYI VÁSÁR. MAGVAR TÖRTÉNELMIREGÉNY-ÍRÓK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA TALÁLKOZZON ÉS BESZÉLGESSEN KEDVENC TORTENELMIREGÉNYÍRÓIVáU HALLGASSA MEG A KORTÁRS TÖRTÉNELMI REGÉNYÍRÁS SZÍNE JÁVÁNAK ÉRDEKES ELŐADÁSÁÉT! KÓSTOLJA MEG A FELVIDÉK FINOM BORAIT, SAJTJAIT ÉS MÉZEIT! Kapcsolódjon ki akusztikus koncertekkel! VÁLOGASSON A HELYI KÉZMŰVESEK ÉRTÉKES PORTÉKÁIBÓL ÉS A LEGJOBB MAGYAR TÖRTÉNELMI REGÉNYEK KÍNÁLATÁBÓL! AZ EMELETEN GYERMEKPROGRAMOK. ÉS BIHARI KÖR MAGYAR NÉPI JÁTSZÓHÁZI X mtmm wm S2S un sas MPI20757 Josef Somr több évtizedes színészi pályájának egyik legfényesebb alakítását nyújtja A tréfában Kundera is gratulált neki Vladimír Menšík, Josef Kemr, Vlastimil Brodský, Rudolf Hrušínský és Jirí Kodét után Josef Somr a cseh mozi utolsó nagy bölényeinek egyike. Karlovy Vary idei fesztiválján életműdíjjal jutalmazták, s most jelent meg DVD-n legfontosabb filmje, A tréfa, amely Milan Kundera regénye nyomán készült 1968-ban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Két évvel azután, hogy eljátszotta az éjszakai „gyalázatosságot” elkövető forgalmista tisztet Jirí Menzel rendezésében, a Szigorúan ellenőrzött vonatokban. Hubička urat, a csődör természetű kujont, aki telepecsételte a bájos távírász kisasszony fenekét. Menzel remekműve már Oscar-díjas film volt, az egész világ tudott róla, amikor Josef Somr Jarom- il Jirešsel A tréfát forgatta, amelyből később a cseh filmgyártás talán legszigorúbban őrzött darabja lett. Főhőse, Ludvík Jahn (az akkor harmincnégy éves Josef Somr), a prágai természettudományi kar ifjú hallgatója képeslapot írt pártiskolába vezényelt kedvesének. „Az optimizmus az emberiség ópiuma. Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!” - áll a képeslapon. Tréfából. Csakhogy Csehszlovákia 1949-ben nem ismeri a tréfát. Főleg nem politikai vonatkozásban. Ludvík Jahn pályája derékba törik. A pártból azonnal kirúgják, az egyetemről eltanácsolják, a hadseregnél a büntető osztaghoz kerül, bányamunkára küldik. Hat évet veszít el az életéből. Miután úgy-ahogy talpra áll, bosszút forral egykori egyetemi társa ellen, aki annak idején kidobatta. Kundera a regényt 1967-ben írta, még csehül. A mű első francia nyelvű kiadásához Louis Aragon írt előszót, amelyben A tréfát a XX. század egyik legnagyobb regényének nevezte. Jireš alkotása is remekmű a maga műfajában. Josef Somr pályáján kétségkívül a csúcs. Természetesen a Szigorúan ellenőrzött vonatok mellett. „A forgalmista szerepét eredetileg Rudolf Hrušínskýnak szántam - meséli Jiti Menzel -, csakhogy őt akkor egy másik filmhez kötötte szerződés. Nem volt más választásom, át kellett osztanom a szerepet. így jutott eszembe Josef Somr, akivel Jan Kadar filmjében, A vádlottban találkoztam. Én ott álltam először színészként kamera előtt, ő pedig a börtönorvos szerepét játszotta. Később a Činoherní klubban is dolgoztam vele, és tudtam, hogy remek színész, nem tévedhetek benne.” Egyedül Somr édesapja nem örült a forgalmista szerepének. Ó ugyanis épp a vasúttól ment nyugdíjba, s mint tisztességes ember nem tudta megszeretni a nócsábász Hubičkát, akit a fia olyan nagyszerűen megformált. „Meg is haragudott rám, hónapokig neheztelt, hogy miért kellett eljátszanom az ő szemében egy ilyen becstelen jellemet - emlékezik Josef Somr. - Fejbe is kólintott párszor. Nem hitte el, hogy a kéz, amely Zdenička fenekét díszíti a sok bélyegzővel, igazából nem is az én kezem volt. Úgy dolgozz, hogy a munkádért ne kelljen szégyenkezned, intett, amíg élt.” A negyvenes-ötvenes-hatva- nas évek diktálta állapotokat feldolgozó Kundera-Jireš-film- ről egészen másfajta emléket őriz a színész. „A forgatást többször is meg kellett szakítanunk, s fennállt a veszélye, hogy a film befejezetlen marad. A bizonytalanság, a politikai feszültség mégsem nyomta rá a bélyegét a műre, és ez elsősorban a rendező érdeme. Jaromil Jireš az utolsó forgatási napig biztos támaszként állt mellettünk, és ki tudta védeni a politikai hatalom sorozatos támadását. Más kérdés, hogy a kész filmet aztán hosszú évekre dobozba zárták. Bármennyire hihetetlen is, én is csak most, Karlovy Vary idei fesztiválján láttam először. Mivel a színművészeti főiskolát morvaországi lakos lévén Brünnben végeztem, Milan Kunderát, korai irodalmi alkotásainak köszönhetően már azokban az években ismertem. Közelebbi kapcsolatba A tréfa forgatásakor kerültünk. Eljött hozzánk Uherské Hradištébe, ahol a felvételek zajlottak, és rögtön az első napon egy hangulatos borospincébe keveredtünk. Aztán évtizedeken át semmi. Nem találkoztunk. Minden okom megvolt rá, hogy azt képzeljem, már el is felejtett, hiszen 1985 óta Párizsban él, színházban nem látott, a filmjeim pedig aligha kerültek el hozzá. Három nappal azelőtt, hogy Karlovy Varyba utaztam volna, hogy átvegyem a díjat, csöng a telefon, és kit hallok a vonal túlsó végén? Milan Kundera feleségét, Vérát, aki azt mondja: »Máris adom a férjemet.« Időben gratulált a díjhoz. Még meg sem kaptam akkor. De megbeszéltük, hogy A tréfa bemutatójának századik évfordulóján találkozunk, és továbbra is tartalmas életet kívántunk egymásnak.” Értekezések az identitáshamisításról, a rekonstruáló műfordítás elveiben rejlő hamisításmetaforákról, a cenzúra és a műfordítás bizarr kapcsolatáról Hamis (ítatlan) irodalom (Képarchívum^ ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Comenius Egyetem Magyar Tanszéke és a Pozsonyi Magyar Intézet Hamisfí- tatlan) irodalom címmel szervezett szakmai szimpóziumot. A tanácskozás egyik központi figurája a marxista irodalomtudomány etikai és pszichologizá- ló mániájának köszönhetően a kánonból évtizedekre kitiltott Thaly Kálmán, a híres-hírhedt költő-hamisító, II. Rákóczi Ferenc „historicusa”, az örök kuruc volt. A konferencia résztvevői megkoszorúzták a költő-történész pozsonyi sírját is. Thalyról Benkő Krisztián, Csehy Zoltán és Brutovszky Gabriella tartott előadást. Benkő Thaly Mikes Kelemen-képét vázolta, illetve szembeszállt Kovács Sándor Iván irodalomtörténészi metódusaival, melyek Thalyt költőileg gyakorlatilag megsemmisítették. Csehy szintén az irodalomtörténet-írás bizarr, pszichoszexuális és politikai technikái által meghamisított Thaly-képét tárta fel, majd Thaly Molnár Aladárhoz írt verseit elemezte. Brutovszky Gabriella egy pedagógiai beszámolóban a nyitrai egyetemen tartott Thaly-szeminárium sikereit és tapasztalatait ismertette. A 19. század világát idézte meg Dusík Anikó is, aki a Bende- gucz című regény szinte kibogozhatatlan szerzőtulajdonítá- sait vette számba, rámutatva a szlovák és a magyar irodalomtörténet-írás homlokegyenest eltérő, összehangolatlan elképzeléseire. Filológiai bravúrról tanúskodott Mészáros András előadása is, aki egy filozófiai plágiumot leplezett le, miközben a cseh, magyar és német irodalmi-bölcseleti misztifikációk természetéről is számot adott. Vida Gergely az identitáshamisításról értekezett Tőzsér Árpád utólagos naplói és Martin Scorsese A leleményes Hugo című filmjének fókuszba állításával: szépirodalmi szövegek és a hollywoodi zsánerfilmek uni- kális egybekapcsolása azt mutatta be, hogy a referenciális kód miként válhat váratlanul mégiscsak identitáshamisítássá. Keserű József a kézirat-hamisítás, illetve a „talált” kézirat toposzát vizsgálta meg széles világirodalmi kontextusba ágyazva. Polgár Anikó Devecseri Gábor fordításelméletét segítségül híva világította meg a rekonstruáló műfordítás elveiben rejlő hamisításmetaforák típusait. H. Nagy Péter az összeesküvés-elméletek szempontjából értelmezte a hamisítványokra való utalás paranoid jellegét: előadásában (mintegy mellesleg) számos hétköznapi faktoidot (valósnak hitt, de hamis állítást) is leleplezett. Benyovszky Krisztián előadása a hamis Holmes-ok, ál-Watsonok világába kalauzolta a népes közönséget, és a Doyle-hősök újabbnál újabb feltámadásait is bravúrosan rendszerezte a képregényektől kezdve a filmes adaptációkig. Petres Csizmadia Gabriella Karel Čapek apokrifjeinek vizsgálatával foglalkozott a szakralitáshoz való bizarr viszonyra, a szemantikai eltolódásokra és az ún. szüzsémutá- ciókra koncentrálva. Németh Zoltán Tsúszó Sándor életművét vizsgálta hálózatelméleti szempontból, s dolgozata számos meglepő eredményt hozott: rávilágított a posztmodern maszkos irodalom egyik gócpontjának szerepére a hagyományban, illetve a Tsúszó- szövegek kapcsolathálóival mintegy modellálni tudta egyes A szimpózium résztvevői Tsúszó-szövegek poétikai sikerét vagy épp kudarcát. Hizsnyai Tóth Ildikó egy Feldek-regény sorsán keresztül mutatta be cenzúra és a műfordítás bizarr kapcsolatát: a szlovák regényt cenzúrázták, miközben a cen- zúrázatlan változatból elkészült a magyar fordítás, ám az elkallódott szlovák kézirat híján a legújabb, immár cenzúrázat- lan szlovák kiadás arra kényszerült, hogy a magyar fordítás alapján rekonstruálja a kihagyatott helyeket. A konferehcia anyaga előbb folyóiratokban, majd pedig kötetbe gyűjtve is megjelenik, előreláthatólag a Kalligram Kiadó gondozásában, (-y-n) Josef Somr Karlovy Varyban az életműdíjjal
