Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-24 / 271. szám, szombat
SZALON 2012. november 24., szombat 6. évfolyam, 44. szám Ha megnézzük az európai kisebbségek önkormányzati modelljeit, tapasztaljuk, hogy nincs általános sikerrecept - ki kell alakítanunk a megfelelőt A kisebbségek jogállása és az önkormányzatiság Visszatérő kérdés a szlovákiai magyar közéletben, hogy az állami intézmények és a bürokrácia munkájában milyen módon jelenjenek meg az országban élő kisebbségek speciális érdekei. ÖSSZEFOGLALÓ Az érdekérvényesítés kézenfekvő módja egy alternatív intézményrendszer létrehozása, mely minimálisra tudná korlátozni a hátrányos megkülönböztetést, és biztosítaná a helyi közösségek fennmaradását és gyarapodását. Az önrendelkezésre építő intézményrendszer megerősíti az önkormányzatiság alapelveit. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szakemberei kiemelten fontosnak tartják, hogy az önrendelkezés témájával ne az általános kijelentések, hanem a konkrétumok szintjén foglalkozzanak. Ezért készítette elő egy éven keresztül, majd mutatta be a Kerekasztal országos konferenciáján a Jogsegélyszolgálat a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Egy önkormányzati modellt megalapozó javaslatról van szó, amely megteremti a kisebbségi önkormányzatok és a nemzeti tanácsok rendszerét. Működőképes és akár hónapok alatt átültethető a gyakorlatba. Egy mondatban: a törvénytervezet létrehozná az állam mellett működő, több területre kiteijedő kisebbségi érdekképviseletet. Maga a törvényjavaslat tartalmilag három különálló részből áll, az első meghatározza a kisebbségek fogalmát, a második az alapvető jogaikról rendelkezik, a harmadik, leghosszabb részt pedig az ön- kormányzati hatáskörök teszik ki, azaz szabályozza, hogy milyen kompetenciái lennének a vegyes lakosságú településeken a kisebbségek érdekképviseleti testületeknek. A törvénytervezet előkészítésénél és a mérlegelésnél a legnagyobb dilemmát az jelentette, milyen intézmények működésének van olyan kisebbségi vonzata, amely kisebbségi döntéshozatalt indokol. Nincs értelme például párhuzamos szlovákiai magyar ügyészséget létrehozni, hiszen annak a feladata a bűnüldözés és a törvényesség felügyelete, ez nemzetiségtől független célkitűzés. Bár az ügyészség munkájának is lehet nemzetiségi vonzata, például a vádlottak nyelvi jogainak tiszteletben tartása, a kommunikáció megoldása - de ezt intézményen belül, a nyelv- használati törvényekkel lehet szabályozni, nem külön nemzetiségi ügyészséggel. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol feltétlenül szükséges kisebbségi intézményeket létrehozni: például az iskolák, kulturális szervezetek esetében. Hasonló területeken kiemelten fontos, hogy a döntések meghozatalánál az érintett közösségeké, ne pedig az államalkotó többségé legyen a végső szó, hiszen az állam nagyon gyakran nem érti vagy nem is akarja érteni a kisebbA törvénytervezet létrehozná az állam mellett működő, több területre kiteijedő kisebbségi érdekképviseletet. ségi jellegű problémákat. Az anyanyelv-használati, a kulturális, az oktatási, a gazdasági, a szociális ügyeket és az egészségügyet érintő kérdésekbe a tervezet értelmében beleszólhatnának a kisebbségi önkormányzatok. Milyen formában jöhetne létre a kisebbségi érdekképviselet? A nemzeti közösségeknek lenne egy országos képviseleti szerve, a nemzeti tanács, mely az érintett közösség nagyságától függően 5-35, közvetlenül választott képviselőből állna. Ez a testület saját hatáskörökkel bírna az oktatási, kulturális, nyelvhasználati kérdésekben, továbbá együttdöntési, illetve véleményezési joga lenne a gazdasági-fejlesztési témában és a régiókra ható szociális intézkedések terén is. Helyi szinten a nemzeti közösség nagyságától függően közösségi ön- kormányzatok jönnének létre az adott nemzetiség képviselőiből, ezek a testületek szintén az oktatási, kulturális, nyelvhasználati kérdéseket felügyelnék az adott településen. Regionális szinten is szükség van hasonló önkormányzatokra, melyek a megyei szervekkel párhuzamosan ténykednének azokban a kérdésekben, melyek a fenti témákat érintik. A Kerekasztal szándéka, hogy az önrendelkezésről szóló vitát új szintre emelje. Ha megnézzük a mintaként elénk állított európai kisebbségek önkormányzati modelljeit, tapasztaljuk, hogy nincs általános sikerrecept - másként működik a tiroli autonómia, a katalán modell, vagy épp a finnországi svédek ön- kormányzatai. Ezért a magyar közösség érdeke is, hogy kialakítsuk a leginkább testre szabható megoldást. Ne általánosságban beszéljünk az „önkormányzatiság” vagy az „autonómia” előnyeiről, hanem pontosan határozzuk meg, milyen formában és milyen területeken lenne szükség az önrendelkezési alapelvek kibővítésére vagy éppen megváltoztatására. A Kerékasztal által kidolgozott, kisebbségek jogállásáról szóló törvény egy vitaalapot kíván nyújtani a további párbeszédhez. KEREKASZTAL - MÉRFÖLDKÖVEK 1. Megalakul a Kerekasztal A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala 2009. január 29-én Somorján alakult meg. A szervezet célja olyan reprezentatív, egyeztető fórum létrehozása, amely megvitatja a szlovákiai magyarság legfontosabb kérdéseit, majd elfogadott, köz- megegyezésen alapuló döntéseit az intézmények a maguk munkájában érvényesítik. Egyben állást foglal a közéleti kérdésekben és érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát. A megalakulás közvetlen apropója a szlovákiai nyelvtörvény szigorított változatának elfogadása, a szankciók ismételtbevezetése volt. 2. Jogsegélyszolgálat Az igények felmérése során kiderült, hogy a szlovákiai magyar közösség komoly része venné szívesen a nyelvi jogokat illető tájékoztatást, egyben igény mutatkozik a nyelvhasználattal és kisebbségi státussal kapcsolatos védelemre. A sérelmek széles skálát ölelnek fel, a magyar nyelvhasználat helyi ellehetetlenítésétől kezdve az állami hatóságokkal vívott harcig. A Kerekasztal mellett megalakuló Jogsegélyszolgálat fiatal és tehetséges jogászokat tömörít, akik a magyar közösség tagjainak tanácsokat és segítséget nyújtanak nemzetiségi jogaik terén. 3. Anyanyelv-használati útmutató A folyamatosan változó szabályozások és a jogbizonytalanság miatt szükségessé vált egy olyan összefoglaló, mely tisztázná az anyanyelvhasználati jogokat. A Nyelvi jogok Szlovákiában című kiadványt, a legnagyobb napi- és hetilapokkal való együttműködés útján kilencvenezer példányban sikerült kinyomtatni és terjeszteni 2010 folyamán. A nyelvtörvény és a kisebbségi nyelv- használati törvény módosítá- sása miatt egy második, aktualizált kiadás is megjelent, s az egész Kárpát-medencében feltűntek hasonló kezdeményezések. 4. Kisebbségi nyelvhasználatitörvény A Radičová-kormány hatalomra kerülése után létrejöttek a feltételei annak, hogy a korábban jelentősen szigorított nyelvtörvényt új, európai szellemű szabályozással lehessen felváltani. A Kerekasztal jogászai aktívan részt vettek egy alternatív módosító javaslat kidolgozásában. A szakemberek egyben részt vállaltak a téma kapcsán meghirdetett társadalmi párbeszédben is, konstruktív módon, konkrét változtatásokat javasoltak. Ugyan a kormánykoalíció által elfogadott törvénymódosítás nem a Kerekasztal elképzeléseit tükrözte, de az akkor elkészült anyagok megfelelő kiinduló- . pontot jelentenek a téma ismételt megnyitásához, a nyelv- használati hiányosságok véleményezéséhez. 5. Népszámlálási kampány A 2011-es népszámlálás előtt a Kerekasztal aktív közreműködésével valósult meg az a kampány, melyben nemzetisége felvállalására buzdították a lakosságot. A „Mindenki számít” jelszóval indított, széles körű kezdeményezést egy koordinációs bizottság valósította meg a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Diákhálózat, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház részvételével, de a tag- szervezetek túlnyomó része, valamint a politikai pártok is aktív segítséget nyújtottak. A rövid, alig egy hónapos kampány sikerét nehéz mérni - ami tény, hogy az előzetes előrejelzések valósnak bizonyultak, a magyar közösség létszáma mintegy 65 ezer fővel csökkent. 6. Kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet A szlovákiai magyar társadalom önrendelkezésével kapcsolatos vita ugyan már évtizedek óta folyik, de komoly, vitaképes koncepció nem került a közvélemény elé. A Jogsegélyszolgálat munkatársai a nemzetközi tapasztalatokra és helyi visszajelzésekre hagyatkozva egy éven keresztül formálták azt a tervezetet, mely a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetésével és azok hatásköreivel foglalkozik. 2012 októberében lezárult a belső párbeszéd, és a nyilvánosság elé került az anyag (erről bővebben a fenti írásban). 7. Szlovákiai magyar alap- dokumentum A Kerekasztal egyik célkitűzése, hogy a közösség problémáit érintő elvi kiindulópontokban, valamint a végcélban is közös nevezőre jusson a jelenleg megosztott szlovákiai magyar politikai érdekképviselet. Ezértkerültsor2012nyarán, az akkor még szlovákiai magyar minimumként bemutatott dokumentumban azon pontok összeírására, melyek a közösség fennmaradásának, egyben gyarapodásának feltételeit képezhetik. Az egyeztetési folyamat a Híd, az MKP és a Kerékasztal között zajlott, végeredményeként pedig szeptemberben egy közös dokumentum született, melyet mindhárom fél felvállal. 8. Kettős állampolgárság A Jogsegélyszolgálat szakemberei a szlovák-magyar viszonyt jelentős mértékben befolyásoló kettős állampolgársággal kapcsolatban állásfoglalásokat és jogértelmezéseket tesznek közzé a honlapjukon (www.jogsegely.sk). A cél az állampolgársággal kapcsolatos gyakorlati kérdések megválaszolása. A kettős állampolgárság és a szlovák papírok elvesztése miatti bizonytalanság azt eredményezi, hogy kevesen vannak tisztában azzal, mivel jár a lépés. A Jogsegélyszolgálat munkatársai az interneten vagy személyesen az összes vonatkozó kérdésre választ adnak. 9. Ki a magyar? - vita A Kerekasztal egyik fontos céljának tekinti, hogy begyűjtse azokat a véleményeket és felvetéseket, melyek kiindulópontokat szolgáltatnak a további munkára nézve. Egyben fontos felmérni, hogy ki miben látja a megmaradás zálogát, a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos, közvetlenül a fennmaradást érintő problémákat. 2011 nyarán indult el az értelmiségi vita, mely a „Ki a magyar?” kérdés körül forog. A cikkek az Új Szó Szalon rovatában, valamint a Kerekasztal honlapján is megjelentek az elmúlt hónapokban, a több tucatnyi írásra más fórumokon is születtek reakciók. 10. Szakmai bizottságok A Kerekasztal két konkrét területre kiterjesztette tevékenységét az elmúlt hónapokban, más területekkel pedig kiemelt módon szándékozik foglalkozni: fiatal, a témához értő szakembereket gyűjt össze, azonosítja a problémát, választ ad, majd a lehetőségeihez képest megpróbálja a gyakorlatba is átültetni a javasolt megoldásokat. Elindult a madari.sk weboldal, mely szlovák nyelven közvetít információkat a magyarokról a szlovák közösség felé. Hasonló módon fogalmazódtak meg a gazdasági érdekképviselet alapelvei is. A jövőben a Kerekasztal az oktatási, a szociális, a romákat érintő kérdésekkel is foglalkozni szándékozik.
