Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-24 / 271. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 24. www.ujszo.com Nem azokat ijesztgeti a hatóság, akiket kellene Fordítva értelmezzük a sajtószabadságot VERES ISTVÁN Pozsony. Fordítva értelme­zik a szlovák hatóságok a sajtó- szabadság fogalmát, figyel­meztet a Szlovákiai Helsinki Bizottság. Faji vagy nemzetisé­gi gyűlöletkeltésért még senkit nem ítéltek el, néhány kritikus újságíró ellen viszont eljárás indult - mutatott rá Petőcz Kálmán, a bizottság elnöke. Mint mondta, Szlovákia az emberi jogok terén régóta nem teljesíti nemzetközi kötelezett­ségeit. „Ez az oktatásügy és a többi intézmény csődje. Már a fiatalokban is ott van a rejtett idegengyűlölet” - véli Petőcz. Szerinte nagyon sokat ártanak az ügynek az olyan politikusi vélemények is, mint Marek Maďarič néhány héttel ezelőtti kijelentése a Matica slovenská lapjában megjelent romavicc kapcsán. A kulturális miniszter szerint sajtószabadság van, ezért a sértő poénok leközlése nem jelent gondot. „Az ilye­neknek is köszönhető, hogy a lakosság nagyobb távolságtar­tással kezeli a hazai kisebbsé­geket, mint az idegeneket” - mondta a kormányhivatal em­beri jogi főosztályának volt igazgatója. A bizottság hat év után kez­dett el ismét működni, tevé­kenységüket szeretnék kiter­jeszteni. Nyugtalanítónak tart­ják, hogy a bíróság Ivan Lexá- nak adott igazat Michal Kováč volt elnökkel szemben, vagy hogy a közelmúltban eljárás indult Zuzana Petková újság­író ellen, és hasonló készül Zuzana Piussi filmrendező el­len is, aki a bíróságok helyze­téről forgatott. „Ez visszatérés a 89 előtti időkbe” - vélik a bi­zottság tagjai, és követelik, hogy állítsák le ezeket az eljá­rásokat. Egyben leszögezik, nem tekintik magukat ellen­zéki politikai szervezetnek. „Minket az emberi jogok be­tartása érdekel” - mondta Miroslav Kusý politológus, a korábbi csehszlovák Helsinki Bizottság egyik alapítója. Nem kell nyomban hétfőn igazolásért sietni; tíz napon át a bruttó napi bér 55%-át kapja meg Otthon maradhat gyerekével Átlagosan három napig szünetel a tanítás (Tomáš Benedikovič felv. Pozsony. Azok a szülők, akik nem tudják megol­dani gyerekeik felügyele­tét a sztrájk miatt, otthon is maradhatnak velük. A bruttó napi átlagbér 55%-át kaphatják támo­gatásként a szociális biz­tosítótól ezekre a napok­ra, ami majdnem annyi, mint a nettó bevétel. LAJOS P. JÁNOS Nem kell azonnal hétfőn or­voshoz sietni, ha igénybe akar­ják venni a Szociális Biztosító által fizetett gondozási díjat, elég utólag eljuttatni a kérvényt a biztosítónak. „Ha az iskola vagy óvoda működése hivatalo­san szünetel, akkor az erre vo­natkozó igazolás alapján a gyermek kezelőorvosa kiállítja a szükséges kérvényt” - tájékoz­tatta lapunkat Edita Slotová, a biztosító munkatársa. Slotová szerint nem kell siet­ni a kérvény kiállításával. ,A törvény nem határozza meg pontosan, hogy milyen határ­ideig kell leadni, ha 26-án adják le, akkor decemberben megkap­ják, de ha csak december elején adják le, akkor is megkapják, de később, feltehetően már csak a januári kifizetésekkel” - mond­ta lapunknak a szakember. A szülőknek már csak azért is megéri várniuk, mert hétfőn fel­tehetően a legtöbb iskolában még nem fogják tudni, hogy meddig sztrájkolnak. A gondozási segély jár alkal­mazottaknak és az egyéni vál­lalkozóknak is, de a biztosító legfeljebb lOnaponátfolyósítja. Az alkalmazottak esetében ak­kor is jár, ha a munkaadó elmu­lasztotta befizetni a szociális biztosítást. Az egyéni vállalko­A gondozási támogatás (OCR) megszerzésének feltételei: ♦ a 10 évesnél fiatalabb gyermekek szüleinek jár ♦ jár az óvodásoknak és a kisiskolásoknak is ♦ legfeljebb 10 napig fo­lyósítják ♦ az összege a bruttó na­pi átlagbér 55%-a ♦ az iskola által kiállított igazolás alapján a gyer­mek kezelőorvosa írja ki a kérvényt zók esetében már szigorúbb a biztosító, visszamenőleg 10 évig ellenőrzik, hogy rendesen fizet­ték-e a betegbiztosítást, ha az el­térés 5 eurónál nagyobb, akkor nem számíthatnak a segélyre. A segély folyósításának feltétele az is, hogy a gyermekről egész nap személyesen kell gondos­kodnia a szülőnek, nem bízhatja például a nagymamára. A miniszter nem reagál a „bekiabálásokra" Simon: Jahnátek miatt buktuk a segélyt MOLNÁR IVÁN Pozsony. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter hi­bájából Szlováida 10 millió eu- rós uniós élelmiszersegélytől esik el, amit az idei és a jövő év­re kaptunk volna - állítja Si­mon Zsolt (Híd), volt földművelésügyi miniszter. Jahnátek nem akar többet előd­je kijelentéseivel foglalkozni (TASR-felvétel) Szerinte a segélynyújtás felté­teleit egy nappal az idei parla­menti választások előtt, márci­us 9-én tette közzé az Európai Bizottság, ő azonban így is elő­készítette a segély lehívásához szükséges alapanyagokat a so­ron következő miniszternek. Jahnátek viszont nem lépett időben, Simon szerint emiatt idén és jövőre 500 ezer élelmi­szersegélyre jogosult személy marad hoppon. A Smer miniszterét a parla­menti képviselők megbízták, hogy dolgozzon ki egy jelentést a segély elmaradásával kapcso­latban. „Jahnátek ebben saját maga vallotta be, hogy hibázott a segélyek ügyében, mivel elfe­lejtették beadni az ehhez szük­séges alapanyagokat” - mond­ta el Simon. „Nem fogok rea­gálni az elődöm kétségbeesett bekiabálásaira” - nyilatkozta Jahnátek, aki szerint az általa vezetett tárca benyújtotta a parlamentbe az élelmiszerse­gélyekkel kapcsolatos jelen­tést. „Most a parlamenten a sor, hogy eldöntse, ki hibázott” - tette hozzá a miniszter. RÖVIDEN Mojsejová nem lehet Új Többség Pozsony. Nem használhatja az „Új Többség” nevet Nora Mojsejová ismert vállalkozó pártja - ez Zuzana Čisovskának, a Kassai I. Járásbíróság bírájának megelőző intézkedéséből következik. Az intézkedés értelmében Mojsejová az ügyben hozandó végső döntésig köteles tartózkodni az „Új Többség” elnevezés használatától. A tilalom a szókapcsolat minden nyelvtani alakjára vonatkozik. A kassai vállalkozó október­ben jelentette be, hogy a Nora Mojsejová Szabad Szó Pártját Új Többségre akarja átnevezni. A Lipšic-féle mozgalmat kez­deményező polgári társulás már augusztus 31-én kérvényez­te a név levédését. (TASR) A jegybank először a brüsszeli nyomásnak engedett, majd a hazai politikusok pressziójának Mégis lesznek keresztek az euróérmén Találja meg a két különbséget a két ábra között (Fotó: NBS) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Először Brüsszel, majd most Pozsony nyomásá­nak engedett a Szlovák Nemze­ti Bank (NBS). Az intézmény tegnap úgy döntött, figyelmen kívül hagyja két EU-tagállam fenntartását, és az eredetileg beterjesztett ábrával hozza forgalomba a Szent Cirill és Metód érkezésének évforduló­jára 2013-ban kiadandó em­lékérmet. Az NBS eredeti éremtervével szemben Franciaország és Gö­rögország emelt kifogást - a ja­vaslatokat az összes eurózóna- tag véleményezi nekik en­gedve a központi bank levette a két szent feje felől a glóriát és Szent Metód palliumáról a ke­reszteket (a pallium az érseki hivatal jelképe, ennek szerves részét alkotják a keresztek, a glória a szentek szimbóluma). Lapunk kikérte a konkrét fenn­tartásokat, ám az Európai Bi­zottság hazai képviselete lap­zártánkig csak annyit közölt, a két ország az EU Alapjogi Char­tájának 22. cikkelyére hivat­kozva akarta megvétózni a gló­riát és a keresztet. „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget” - áll a cikkely­ben. Ezt a két tagállam úgy ér­telmezte, hogy a Charta a val­lási semlegességet írja elő. Ilyen értelmezés alapján ugyanakkor bármilyen kulturá­lisan vagy nyelvüeg eltérő jel­képet, feliratot be lehetne til­tani az EU-ban. A döntésen sorra buktak ki a hazai pártok. Az ellenzéki Népi Platform (SDKÚ, KDH, Híd) közös levélben fordult az NBS- hez döntése felülvizsgálatát kérve. Emellett több smeres po­litikus is elítélően nyüatkozott a „meghunyászkodás” miatt. A politikusok szerint egyes uniós politikusok abszurd haj­tóvadászatot indítottak a tör­ténelmi szimbólumok ellen. A szlovák politikusoknak ez ügy­ben tegnap váratlanul buda­pesti támogatójuk is akadt. „Szolidárisak vagyunk Szlová­kiával a kéteurós pénzérmén lévő vallási jelképeket illetően -jelentette ki az MTI-nek Sem- jén Zsolt magyar miniszterel­nök-helyettes. A jegybank tegnap engedett, úgy döntött, az eredeti terveze­tet terjeszti be. Ajóváhagyás fo­lyamata így újból indul, az NBS nem zárta ki, hogy a fenntartá­sok figyelembe nem vétele mi­att az uniós szervek nem hagy­ják jóvá az érmét. A politikusok ezzel nem értenek egyet. Vita esetén ugyanis a végső döntést az Európai Unió Tanácsa hozza meg. „Szlovákiának most mu­száj meggyőznie a többi tagállamot” - véli Anna Zá­horská (KDH) EP-képviselő. Minden euroövezeti ország évente egyszer kibocsáthat egy 2 eurós emlékérmét. Az érme ugyanazokkal a tulajdonsá­gokkal rendelkezik, mint a rendes pénzérme - fizetőesz­közként bárhol használható és közös vele a hátlapja. Csu­pán a nemzeti előlapon van el­térés, ahol más-más emlékmo­tívum látható. A belügyminisztérium már 2013 első negyedévében bevezetné a tilalmat Ha letiltják a kamionokat, sztrájkba kezdenek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A belügyminiszté­rium újabb tilalmat, a fuvaro­zók pedig országos tüntetést terveznek. Robert Kaliňák bel­ügyminiszter abban bízik, az új szabályoknak köszönhetően több bírság folyik majd az ál­lamkasszába a fuvarozók zse­béből. A fuvarozókat tömörítő ČESMAD szövetség tegnap megüzente neki: ha ezt komo­lyan gondolja, készüljön fel egy országos sztrájkra, amely még a fuvarozók 2010-es megmoz­dulását is túlszárnyalja. Akkor az elektronikus útdíj ellen tün­tető teherautók s kamionok or­szágszerte több városban okoz­tak forgalmi dugókat. A belügyminisztérium azt tervezi, hogy a 12 tonnánál ne­hezebb kamionokat országszer­te letiltja a II. és III. osztályú utakról. A kezdeményezés a megyeelnököktől jött, akik er­ről a héten már Robert Fico mi­niszterelnököt is meggyőzték. A Kaliňák által kidolgozott módo­sítás már 2013 első negyedévé­ben hatályba léphetne. „Úgy döntöttünk, hogy azonnal, gyorsított eljárásban betiltjuk a legnehezebb kamionok közle­kedését az ország legrosszabb állapotban levő útjain” - mond­ta a héten Fico. Ilyen útra a jö­vőben már csak olyan kamion térhetne, amelynek ott kell le­raknia, vagy felvennie az árut. A ČESMAD már sztrájkké­szültségben van. „Ők ezt, úgy tűnik, komolyan gondolják, de biztosak lehetnek benne, hogy mi is a sztrájkot. Nem igaz, hogy mellékutakon kerülnénk az út­díjat, hisz a rendszerbevezetése óta a fuvarozók 15,15 mülió eu- rót fizettek ki a fizetett szaka­szok használatáért” - mondta Pavel Reich, a ČESMAD főnöke. A fuvarozók képviselői decem­ber elején ülnek tárgyalóasztal­hoz a belügyminisztérium kép­viselővel. (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents