Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-03 / 254. szám, szombat
24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 3. www.ujszo.com SZALON-SZELET Egy férfi, aki ért a nők nyelvén Pszicho. Az utóbbi három hónapban - női beszélgetések az élet kis és nagy dolgairól - négyen szegezték nekem a kérdést: ismered, olvastad Feldmár Andrást? Feldmár valamit nagyon tud, nagyon ért. A nők nyelvén biztosan. A Vancouverből Magyarországra visszatért, bevett iskolákhoz nem sorolható pszichoterapeuta könyveit (Szabadíts meg a Gonosztól!, Szégyen és szeretet, Igazi vagy?, A tudatállapotok szivárványa) kézről kézre adják a lelki útmutatást, megerősítést keresők, előadásai mindenütt telt házat jelentenek. Idézet egy magánbeszélgetésből: „Senkit sem akar beskatulyázni; nem akar meggyőzni, hogy amit érzel, tévedés. Segít, hogy kimondd a te életed alapvető igazságait. Ráadásul végtelenül természetesen beszél.” Feldmár András jövő hétvégén Du- naszerdahelyen vezet önismereti csoportot, vasárnap 17 órától pedig Végzet, sors, szabad akarat címmel tart előadást. Kíváncsian várjuk a személyes benyomást. (Duna- szerdahely, vmk, november 10-11.) Esti mint csirke, Esti mint magyar Könyv. Az Esti az egy név, amely ugyan már foglalt, de amely épp azt állítja incselkedve magáról, hogy ő üres, betöltendő, hogy még (mindig még) meghatározatlan, légy a végtelen, mondja. Esti Kornél, jutott Esti Kornél Eszébe. Esti magyar volt a talpától a feje búbjáig, igaz, magyaron kicsit többet értett, mint hazájában ekkortájt szokás volt. Esti Kornél talán egy karcsú zsidó bakfis. Vastag combú szobalány. Istenhez fohászkodó hal. Megerőszakolt csirke. Estibe minden belefér. Meglehet, Esti Koméit a kórházban elcserélték. Talán az sem véletlen, hogy Esti neve hasonlít egy nagy magyar arisztokrata család nevére. Esterházy Péter Estije lehet egy (és több) irodalmi hagyomány folytatása. Tisztelgés Kosztolányi előtt. Legalább ennyire az Esterházy-életmű továbbírása, egy emblematikus irodalmi figura önéletrajzi átértelmezése, bekebelezése. Halálkönyv. Szövegkönyv. Hetvenhét történetben. Nincs más hátra: bízzuk magunkat az Esterházy-féle magyar elbeszélő nyelv sodrára. E. P.-ről egy idő után beszélni is csak esterhá- zyul lehet. (Esterházy Péter: Esti, Magvető) A jövő mitológiája DVD. A scifi-rajongók egy része az ufókat, a csúcs- technikát, az űrcsatákat szereti. Másik részének a műfaj tulajdonképpen - mitológia. Teremtők, emberfeletti hősök, esendő figurák, és persze az örök kérdés: honnan vagyunk, és mi végre? Az előbbiek néha fanyalognak, kiábrándulnak, részleteken lovagolnak. Az utóbbiak azonban hívők; nem tántorítja el őket a jogos kritika, a cselekmény helyenkénti sutasága, az, hogy az idei év leginkább várt moziján, Ridley Scott Prometheusán helyenként sírva röhögött fel az ember. A hívők nagyobb összefüggésekben gondolkodnak. Hiszik, mert megígértetett, hogy lesz folytatás, hogy az Alien-filmek előzménye majdan trilógiává terebélyesedik. Amíg ez megtörténik, haza lehet vinni a DVD-t, elő lehet kapni a puha takarót és a chipset, és jókat lehet szorongani, hogy is van az, hogy saját teremtőink szemében megsemmisítendő genetikai selejt vagyunk. (Prometheus, rendezte: Ridley Scott) Kiss József darabja, Az angyalok nem sírnak méltó tisztelgés az 1956-os forradalom emléke előtt Ne mondd, hogy nem történt meg Van egy játék. Ha jobban tetszik, pszichológiai teszt. Nem bonyolult, a lényege annyi, hogy mondanak nekünk egy szót, amire rá kell vágnunk az első eszünkbe jutó gondolatot. Ezzel könnyen feltérképezhetek ismereteink, de akár a társadalomról alkotott képünk, értékrendünk is. A vizsgálat eredménye egy adott fogalom kapcsán nagyban függ az egyén személyiségjegyeitől, környezetétől, és így tovább. JANK0V1Č-1ZSÓ NÓRA Jó. Akkor most kérdezhetek? Kinek mi jut eszébe október 23-áról? Azt gondolom, oly korban élünk, amikor már nem feltétlenül a forradalom napja, a szabadságharc, esetleg a rendszer- váltás teszi igazán emlékezetessé huszonharmadikát, hanem hangsúlyosabb a munka- vagy iskolai szünet, még az is meglehet, hogy valaki meglenne az egész nélkül. Ha az ember mégis úgy dönt, hogy szeretne megemlékezni, gyakran olyan programok várják, ahol a politikai pártoké a főszerep, és úgy érezhetjük, valahol elvész a lényeg. De szerencsére még ma is akadnak olyan helyek, olyan események, ahol újra átélhetjük az ’56-os tavaszba forduló őszt Budapesten. Elég csak egy kis pinceszínházba elmennünk, például a Rumbách Sebestyén utca 9-be, ahol idén is színpadra került Kiss József darabja, Az angyalok nem sírnak. Az 1956-ról készült művek, legalábbis a nagyközönséghez eljutó munkák többsége hajlamos cselekményében egy karaktert kiemelni, például Mansfeld Pétert, Nagy Imrét, vagy szinte dokumentarista jelleggel nyomon követni a jól ismert őszi eseményeket. Az angyalok nem sírnak ebben is - sok más szempontból is - párját ritkítja, hiszen a történet fiktív, egy ÁVH-s tiszt lakásán játszódik. Mayer alezredes éppen elhagyni készül otthonát (hogy szavával éljek: a „csőcselékek” elől), magára hagyva feleségét és elsőre cseppet sem szimpatikus lányát. A dolog persze folytatódhatna úgy is, hogy a szereplők csatlakoznak a forradalomhoz, vagy éppen menekülni szeretnének, de nem ez történik. Nem ők mennek, hanem a szabadságharc érkezik hozzájuk, egyenesen a nappalijukba, két kamasz felkelő személyében, akik a tankokat készülnek megAz 1956-ról készült színpadi művek többsége szinte dokumentarista módon követi a jól ismert eseményeket. támadni. Annyi ’56-os felvételen látni, ahogy a nehézpáncélosok végigpásztáznak a városon, vagy ahogyan az ifjú egyetemisták boldogan énekelnek az utcán. Kiss József még ennél is mélyebbet mutat. Beenged minket egy ablak függönye mögé, és máris kész a „helyzettragikum”. S ahogy a Főnix Társulat az RS9-ben bebizonyította nekünk, nem kell fegyverropogás, hatalmas akciójelenet-so- rozat, sok effekt vagy művér ahhoz, hogy egy dráma igaz legyen. Átélhető. S ezt nevezzük művészetnek, ha még mindig követendőnek tekintjük a költő szavait: „Az igazat mondd, ne csak a valódit”. A történet karakterei mesterien kidolgozottak, kezdve a hatalmi pozícióban levő, de hat elemit végzett Mayer Ernővel, aki előszeretettel használja az „értve vagyok” szófordulatot, miközben nehezére esik az ikes igék és a többes szám használata, egészen a két forradalmárig, akik Kosztolányi Sakkoztunk egyszer három nagydiákok című versének szereplőihez hasonlóan tényleg nagy gyerekek, nem sokat tudnak az életről. A halált sem értik. Puskával a kezükben. Helyette viccelődnek. Mindez csak játék volna? A történet igazi főszereplője mégis a lány, Ilona, aki magában hordozza ’56 lényegét, hiszen az ő lelkén söpör keresztül a forradalom, a szabadság és a szerelem. Ám ne higgyük, hogy a darab csak október 23-áról, november 4-éről vagy a gonosz ÁVH-sokról szól. Kiss József művében örök kérdéseket vet fel, amelyek után nehéz ítélkezni. Újra eszünkbe juttathatja Sánta Ferenc Ötödik pecsétjét Mayer Ernő sorsa, aki a darabban felkiált: „Én csak azt tettem, amit mondtak! Engem megtapsoltak! (...) Nyilas voltam, nekem elég egy rossz mozdulat, és máris küldenek az akasztófára.” A színmű ismertebb változata - Kiss József rendezésében Szolnokhoz köthető, az RS9 Bicskei Kiss László feldolgozását játssza. Minimalistábban. Kevés a díszlet, kicsi a színpad, a nézőtér, mégis, a darab mindezek ellenére nem lehetne át- ütőbb, mert a lehetőségek tökéletesen igazodnak a dráma mondanivalójához. A látvány helyett ott van a kiváló színészi játék: Farkas Zoltáné, Várkonyi Tamásé vagy Boldizsár Tündéé, és a zene, Mahler V. szimfóniája a kötelező Egmont-nyitány mellett. De mi a mondanivaló? Azt gondolom, hogy az egyik üzenet fellelhető a darab legegyszerűbb, mégis legmélyebb mondatában, amit az egyik forradalmár mond, a szabadság- harc leverését követően: „Gyönyörű volt. Gyönyörű, mert akkor hirtelen tavasz lett, mintha újra rügyezni kezdtek volna a fák, és igen, talán csak egy pillanat volt, de akkor is igaz.” Még ha utána egyszerre is hullott le az összes levél, megtörtént. S ez talán ’56 igazi lényege. Nem a pontos események, nem a bukás, hanem az, hogy az emberiség egy kis szelete, hacsak egy pillanatra is, de túllépett önmagán, és megértette, hogy életük féltésén és e földi világon túl van még valami, amiért érdemes meghalni. S a darab végén az is kiderül, hogy kik gyülekeznek és kik sírnak a Si- on-hegy alatt. Komáromi Szalon a Mokkában, november 7-én, szerdán: így szerettek ők (Titkos történetek Csáth Gézától József Attilán át Pilinszky Jánosig - múzsákról, szeretőkről és a szerelem sokféle arcáról.) Időpont: 2012. november l, szerda, 18:00, Helyszín; Mokka kávézó, Megye utca (Župná) 11., Révkomárom. Az est vendége: Nyáry Krisztián irodalomtörténész Az est házigazdája: Gazdag József és Sánta Szilárd (Nyáry Krisztián így szerettek ők. Magyar irodalmi szerelmeskönyv című kötete a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.) Médiapartner: Új Szó f faceb00k.C0m/k0mar0miS2al0n SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com Jelenet a Főnix Társulat előadásából
