Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-23 / 270. szám, péntek

12 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 25. www.ujszo.com Fű, fa, fészek, sóska, sálak, kutya Novemberi teendők Megnézzük, hogy érzi magát a sóska - köszöni, jól van. A kö­ré hullott falevelet helyén hagyjuk, nem gereblyézzük össze, ha a levelek tövét nem védi lomb, hordunk rá (ked­vence a diófalevél), (g) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Tartalék hasított fát készí­tünk be arra az esetre, mikor a hó vagy a lucsok miatt nem lesz kedvünk kimenni. A kaszálékot már nem kom­posztáljuk, a lenyírt fű az érzé­kenyebb és fiatalabb évelők kö­ré kerül, egyfajta meleg sálat biztosítva számukra. Minden­képp takarjuk az idén ültetett és szerencsésen gyökeret vert hortenziát. A legjobb, ha fűnyírás előtt nem gereblyé­zünk, mert akkor a kaszólógép a gyepfelületre sodort faleve­leket is felaprítja, s ebből a nem egynemű nyiradékból mele­gebb sálat kapunk. Bekukkantunk a pincébe, s ellenőrizzük a raktározott zöldséget és gyümölcsöt; ha gyér a lenti világítás, elemlám­pát is viszünk magunkkal. A romlásnak indult hajdan erős terményeket mind fölhozzuk. Ha a kedvező időjárás kö­vetkeztében megugrott a fü­vünk, még egy kaszálást bátran beiktathatunk. Sütő András ismert intelme — fű lehajlik a szélben és megmarad” - ugyan­is másra vonatkozik. A gyepnek árt, ha túl magas, mert áttelelé- sét nehezíti a fűszálakban megakadó-rohadó levél, s a vastagabb hótakarót is jobban viseli, ha rövidre fogjuk. megelőzendő a téli fagyos sze­lek kártételét. Az idei termőré­szeket mind eltávolítjuk, a fiatal oldalhajtásokat legföljebb har­minc centiméter hosszúságúra hagyjuk, végüket rögzítjük. Metszése után újítsuk fel vagy pótoljuk a futórózsa rög­zítését: a többéves szárakat tar- tósabb kötözővel (például műanyag burkolatú dróttal) vagy a támrendszerhez húz- zuk-igazítjuk, vagy több vastag szárat egymáshoz kötünk. Ha a tő valamelyik felső elágazásá­ban madárfészket találunk, nem bántjuk, s környékét sem bolygatjuk. A szilárd támrendszeren ve­zetett kúszónövényeket (ilyen a szeder) is most ellenőrizzük, Ha a nagy sürgés-forgásra áttéved a szomszéd kutyája, nem zavarjuk el, ellenkezőleg, kinyitjuk neki a kamraajtót is, hadd szimatoljon körül. Ha nem hagyja magát megsimo­gatni, lefényképezzük. Sütkérező retkek a pádon (Képek: Új Szó/Kertészkedő) A fekete retek egyetemes csodaszer - a nap minden szakában, éjszakában is (főként ha házi) Reggel méreg, délben étek, este... Orvosság. Orvosság és éteklehet persze reggel is, csak ne éhgyomorra vagy egymagában fo­gyasszuk. ÚJ SZÓ-T1PP Amit, mármint a fekete retek önmagában való rágcsálásának elkerülését nem is olyan könnyű megszívlelni, annyira finom az íze. Javallott tehát például vajas kenyérre szele­telni. Kerüli némely epeopre- rált és gyomorbeteg is (általá­ban azok, akik a fokhagymát sem szenvedik), pedig főként számukra orvosság: segíti az epekiválasztást, képes felmor­zsolni az epekövet, és serkenti a gyomomedveket. Egyébként meg nincs is nála jobb étvágy- gerjesztő és emésztést segítő zöldségünk. A fokhagymához abban is hasonlít, hogy a fekete retek elsőrendű immunerősítő, baktérium- és vírusölő. Ismert megfázásgyógyító szer is: kö­högés, rekedtség, légúti beteg­ségek esetén fogyasztjuk - mindig nyersen. Kisgyerekek­nek vagy érzékenyebb influen­zásoknak kivájjuk a gumó kö­zepét, s az üreget, a lefelé szűkülő kúpot megtöltjük cu­korral vagy mézzel. A gumót, melynek alját finoman kilyu­kasztjuk, pohárra vagy bögrére helyezzük: a gyengélkedővel megitatjuk az edénybe csorgó levet. (A kivájt retek többször is felhasználható, a végén persze megesszük.) Amit kevesen tudnak: nagyszerű C-vitamin- forrás, több C-vitamint tartal­maz, mint a citrom (a kerti vi­taminforrások tabelláján egye­dül a petrezselyemlevél veri, toronymagasan). A fekete retket másodnö­vényként vetjük, szabadföldbe, sorokba, sekélyen, augusztus­ban. Tenyészideje hosszabb, mint hónapos (tavaszi vagy nyári) rokonáé, a vetéstől szá­mítva nagyjából tíz hét vagy há­rom hónap. Különösebb gon­dozást nem igényel, szereti a humuszos, laza földet, de má­sutt is bőven megterem. Kelés után ritkítjuk, mert bár a gu­mók képesek volnának egymás sűrű szomszédságában is szé­pen fejlődni, a nagyobb lombo­zatuk ebben megakadályozza őket. Hogy ne galibázzon, ül­tessük a veteményes szélére vagy kerítés mellé. Mivel ká­posztaféle, a tetvek és a lisztes­ke meglepheti levelét és lágy szárát, a gumót fonálféreg tá­madhatja meg - a kártétel azonban sosem jelentős, a feke­te retek meg tudja védeni ma­gát. Mivel a gumó nagyobb ré­sze a föld felett nő, túl laza tala­jon a gyengébb gyökerű egye- dek kifordulhatnak, kis fölku- pacolásuk tehát sosem árt. Téljünk vissza még egyszer a vitamintartalmára. Mint minden C-vitamint tartalmazó zöldség és gyümölcs esetében, itt is lényegesek a termesztés, a szállítás és a tárolás körülmé­nyei. A kertünkben nőtt fekete retekben több a C-vitamin, mint a piacon vettben, abban pedig sokkal több, mint az üz­letiben. A tegnap szedett retek tegnap tartalmazta a legtöbb vitamint, de még holnapra is sokat megőriz magában. A hű­tőben vagy pincében, sötétben és hidegen tárolt retek tízszer annyi napig őrzi meg C-vita- min-tartalmát, mint az, ame­lyiket folyamatosan fény éri. Az üzleti retekben (és egyéb, messziről érkezett zöldségben vagy gyümölcsben) elenyésző a C-vitamin. (b) (Következik: afokhagyma) Jó, ha tudjuk - meddig vitamin a C? A világhálón, de nyomtatott sajtóban is terjed az az (egyébként tényen alapuló) értesülés, mely szerint a C-vitamin 190 Celci- us-fokon bomlik, amiből azt a következtetést vonják le, hogy a zöldség és gyümölcs bátran főzhető, főként ha a főzőlevet is el­fogyasztjuk. Ez olyasmi, mintha a tudomány kimutatná, hogy az ember 190°C-on bomlik. Lehet, de az már- rég - nem ember. A C-vitamin-tartalmat illetően továbbra is érvényes: a testhő­mérsékletünknél enyhén magasabb hő már felezi. Hozzávalók: pénz, leleményesség, ízlés... ataraxia Sziklakertek, kerti kövek, kövirózsák, kavicsok ÚJ SZÓ-KÖRKÉP Ilyentájt érdemes módszere­sen szemrevételeznünk a szik­lakertünket: legnépesebb lakói, a pozsgások ugyanis nem tűrik a hullott levelet, az érzékenyeb­bek elrothadhatnak, a napfényt igénylők elsápadnak. Az örök­zöldeket hetente öntözzük. A túlságosan elburjánzó vagy rossz irányba megindult futókat és terjedőket is most ritkítjuk, csípjük vissza, ültetjük át, aján­dékozzuk tovább. Az üyen Prima Primissima dí­jas november, mint a mostani is, nagyon alkalmas új sziklakért kialakítására, de a télelő egyéb­ként is megfelelő időszak erre: az embert felmelegíti a kövek­kel meg a növényekkel való tö- työrészés, a köveknek és a nö­vényeknek meg tavaszig lesz módjuk elfészkelődni a helyü­kön. Némely sziklakerti virág magja is vethető még. Az új sziklakért (de akár egy egyszerű, kerti utacskát szegé­lyező kő- vagy oszlopsor) kiala­kításakor leginkább jövendő biztonságunkat s családtagja­inkét tartsuk szem előtt: nem mindegy, milyen szilárdra és mennyire tartósnak sikerül fel­húznunk a fél méteresnél ma­gasabb szárazfalat, kisgyerekes udvarban pedig kerüljük érde- sebb és nagyobb szildák elhe­lyezését. Sziklakért létesítéséhez a te­hetősebb kertész követ, drót­anyagot és cölöpöket vásárol: követ nagyságban és színben is többfélét, zúzott kavicsot is. A kevésbé tehetőst a találékony­sága segíti, hozott vagy kapott vagy talált anyagból dolgozik, s nagyon gyakran az ő sziklakert­je a szebb. Aki nem óhajt pénzt áldozni sziklakertre, s kiadások nélkül hozza létre, az nemcsak szűkebb környezete elismerését vívhatja ki, hanem a maga sze­mében is nagyot nő. Fontos szempont lehet még az ízlés, de ez is környezet- és kapcsolat­függő, lásd ehhez Az ajtó című Szabó Magda-regény (vagy az azonos című Szabó István-film) giccsről szóló vitáját. Ha se pénz, se posztó, segít az atara­xia, ez a delejes erő, mely bizo­nyos mértékben minden em­berben ott munkál; ezt is az ókori görög-latin világban fe­dezték föl. Nem sima beletörő­dést jelent, inkább a kedély és a lélek rendíthetetlen nyugalmát, mellyel például a tervező ker­tész belátja, hogy amiként a kert sosem készülhet el végleg és tel­jesen, a sziklakért sem. (És eb­ben épp ez a jó.) (r)

Next

/
Thumbnails
Contents