Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-23 / 270. szám, péntek
8 Kutú rá UJSZO 2012. NOVEMBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Tárlat a nógrádi zsidókról Fülek. Észak-Nógrád zsidó közösségei címmel nyílik kiállítás a Városi Múzeumban holnap 16 órakor. A tárlat bemutatja az egykori füleki és losonci zsidó közösségek közgyűjteményekben őrzött tárgyi és írásos emlékeit. Láthatóak lesznek azok a műtárgyak is, amelyeket a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumában helyzett el a Losonci Zsidó Hitközség. A megnyitó Martin Korčok, a pozsonyi múzeum kutatójának előadásával indul, majd fellép a budapesti Z'mirim klezmer zenekar. A tárlat 2013. február 15-ig tart nyitva, (juk) Egy asszony küzdelme Pozsony. Ma 20.55-től látható az STV2-n a Família című sorozatban Jaro Rihák filmje Cséfalvay Ágnesről, akinek értelmi fogyatékos és látáskárosult kislánya született. A volt egészségügyi nővér otthon kényszerült felhasználni kórházi tapasztalatait. Hét évvel később egészséges kislányt hozott világra, majd elvált. Jelenleg volt férjével él közös háztartásban Dunaszerdahelyen, félállásban egy fogyatékosokat segítő egyesületben dolgozik, fáradhatatlanul pályázik és szervez, hogy megkönnyítse mások életét, (k) Sokan lájkolták Szörényi Alföldinek írt levelét Mintaszerű hozzáállás A festményekhez készült rajzok február 10-ig láthatók a Pozsonyi Városi Galériában Egy bőröndnyi Mednyánszky A bőrönd a „kincsekkel", valamint egy kiállított vázlatrajz, mely A sebesült című kép fekvő alakjáról készült (Fotó: Archív LGPMB) JUHÁSZ KATALIN Budapest. Heves tetszést aratott a közösségi oldalakon Szörényi Levente Alföldi Róbertnek írt nyílt levele, amelyben a zeneszerző-előadóművész szimpátiájáról biztosítja a színész-rendezőt, és örömét fejezi ki amiatt, hogy az István a király 30. évi jubileumi előadását Alföldi Róbert rendezi maj d. „Jóllehet azt hinnék, hogy Szörényi Leventét és Alföldi Róbertét a korkülönbségen túlmenően tehát szinte minden elválasztja egymástól, mégis azt kell mondanom, hogy van egy valami, talán a legfontosabb, ami összeköt bennünket: a művész felelőssége kortársai és az eljövendő nemzedékek iránt” - áll a nyílt levélben, amely többek közt a quart.hu címen olvasható teljes terjedelmében. A kettészakadt magyarországi kulturális közéletben egyértelműen jobboldalra sorolt Szörényi ezzel a levéllel sokak szerint bebizonyította, hogy a művészi függetlenség és az alkotómunka szabadsága fontosabb, mint a művészek politikai meggyőződése. A jubileumi István, a királyt jövőre mutatják be a Szegedi Szabadtéri Játékokon Pozsony. Több éven át tartó munka eredményeként jöhetett létre az a kamarakiállítás, amely a liptó- szentmiklósi galéria gyűjteményét dolgozza fel, s a Pálffy-palota kiállítótermeiben egy bőröndnyi Mednyánszky László- rajzot tár a pozsonyi közönség elé. A fővárosban először lehet együtt látni így az anyagot: ahogy a vázlatok sorozatából felépül, elkészül, megvalósul a festmény. TALLÓSl BÉLA Kiss-Szemán Zsófia művészettörténész Mednyánszky- kutatásai során jutott el a bőröndhöz, amelyet a liptószent- miklósi galéria (Liptovská galéria Petra Michala Bohúňa) egy csehországi magánszemélytől vásárolt meg, akihez viszont nagy valószínűséggel a nagyőri (Strážky) kastélyból került az anyag a bőrönddel együtt. „Felemelő élmény volt számomra, ott volt előttem egy bőrönd teli Mednyánszky-rajz- zal - meséli Kiss-Szemán Zsófia. - A galéria 1973-ban vásárolta meg a gyűjteményébe, de sokáig nem tudták kiállítani. A legtöbb rajz ugyanis rendkívül rossz állapotban volt. 2005-től aztán rendszeresen pályáztak, hogy a zömüket restaurálni tudják. Ettől kezdve folyamatosan, évente 20-30 rajzonként restaurálták a bőrönd tartalmát. Kezdetben 314 rajzról volt szó, de ez a szám mára egy kicsit változott, mert megtörtént, hogy a papírra specializálódott restaurátorok a vázlatfüzetből származó lapnak az elő- és a hátoldalát is szétválasztották, hogy mindkettő teljes rajz legyen, mind a kettőt ki lehessen állítani. Ennek a munkának az eredményeként a mai napig több mint száz művet sikerült helyreállítani. Ezeket mutatjuk be most.” Kiss-Szemán Zsófia úgy építette fel a kiállítást, hogy egy- egy festmény, illetve festmény reprodukciója köré csoportosította a velük összefüggő vázlatrajzokat. „Ez esetben fordított megoldással dolgoztam, nem azzal, ami megszokott, hogy kiválasztjuk a legszebb képeket, és azokhoz válogatunk vázlatokat. Itt ugyanis a fő téma maga a rajz. A bőröndnyi rajz. Ezért abból indultam ki, hogy milyen festmény köthető ezekhez a rajzokhoz. Mednyánszky rengeteg vázlatot készített. Egyféle témát, egyféle alakot, egyféle megoldást ezernyi módon kipróbált, ezernyi módon átgyakorolt. A vázlatfüzeteiben százával találunk hasonló motívumokat. Az egy-egy kép köré csoportosított rajzokon azt mutatjuk meg, hogy milyen sok módon közelítette meg a festmény figurális témáját, az alakot vagy alakokat. Vannak vázlatrajzok, amelyeken az árnyékolást igyekezett megoldani, van, ahol az anatómiát próbálta megrajzolni, másutt a testtartásra összpontosítja a figyelmet részletekbe menően, például csak a combrészt kiemelve kísérli meg megoldani, hogy egy csavart testtartás tökéletes le-' gyen. Olyan tanulmányrajzok ezek, amelyek elvezették odáig, hogy a festményen a figura minden szempontból a legtökéletesebb legyen. Azt mutatja meg ez a kiállítás, hogyan komponálta meg a festményt a tanulmányrajzok alapján. A sebesült című képéhez készült vázlatrajzokon a félig felemelkedett figurát mutatja megannyi módon, addig tökéletesítve, ahogyan már át tudta vezetni a festményre. De nemcsak a figurát rajzolta meg számtalan vázlaton, hanem a fő figura köré teremtett jelenetet is aprólékosan megrajzolta, hozzárakva a többi alakot, fölvázolva az egész festmény tartalmát.” A kiállításnak a rajzok és a festmények, illetve a reprodukciók csoportosításából leolvasható másik üzenete, hogy Mednyánszky László élete a művészetével autentikus, vagyis élete és művészete erősen összefonódik. „Mérhetedenül együtt érzett a sebesültekkel és mindenkivel, aki akár fizikai, akár lelki fájdalomtól szenvedett. Bele tudta érezni magát a helyzetükbe, s ez végigkísérte Mednyánszky egész életművét. A szenvedőkkel sorstársnak érezte magát. A szenvedés mellett a szenvedély is meghatározó volt a számára. Az emberi természetből sok-sok mindent látott, érzett, értett és átélt. Korai naplójában írja, hogy a figurális festészet lényege a szenvedély kifejezése. Á természetben a szépséget, az ember életében pedig a szenvedélyt és a szenvedést látta, illetve kereste. A természetben, az egyszerű kis virágtól kezdve a monumentális tájakig, a gyönyörűséget ragadta meg s közvetítette lírai realista, barbizoni típusú tájképfestészettel. Figurális vásznain pedig az emberi szenvedést és szenvedélyt igyekezett úgy megfogni, ahogy látta és átélte. A kiállításon látható A rabszolga című képe s a festményhez vezető vázlatok, amelyeken a szenvedéssel sújtott nem szabad embert ábrázolta. Itt nem csak a fizikai szabadságra kell gondolni. Mednyánszky számára az életben és a művészetben is fontos volt a belső szabadság” - mondta Kiss-Szemán Zsófia. Erkölcstelennek tartják a digitális marketinget Perelnek Tolkien örökösei MTl-HÍR Wellington. Beperelték A Gyűrűk Ura- és A hobbit-filmtri- lógia producereit J. R. R. Tolkien örökösei, akik keresetükben az író regényei nyomán készült filmek „erkölcsileg megkérdőjelezhető” digitális marketingjét kifogásolták. A keresetet egy héttel A hobbit - Váratlan utazás új-zélandi premierje előtt nyújtotta be az örökösök tulajdonában lévő, Tolkien-hagyatékot kezelő alap és az író kiadója, a HarperCol- lins. A The Hollywood Reporter szerint az örökösök egyebek mellett egy online szerencsejá- tákot tartanak morálisan megkérdőjelezhetőnek, amelyben felhasználták a Tolkien-köny- vek karaktereit, és amely része a filmek reklámkampányának. A hagyaték gondozói 80 millió dollárra perük a Warner Bros. filmstúdiót és a jogtulajdonos sztárproducer, Saul Za- entz cégét. A modem fantasy atyjaként számon tartott író örökösei szerint a producerekkel kötött megállapodás csupán a kézzelfogható termékekre, így a filmes figurák, a filmhez kötődő pólók, sapkák, ruházati kiegészítők forgalmazására vonatkozik, és nem terjed ki az elektronikus jogokra. Mint hangsúlyozták: a digitális szerencsejátékok már nyilvánvalóan nem sorolhatók ebbe a kategóriába, ráadásul azok szerintük az elkötelezett Tol- kien-rajongókat is felháborították, ami „nem orvosolható károkat” okozott Tolkien hagyatékának. Bíró Szabolcs az Árpád-ház kihalása utáni, káoszba és anarchiába fulladó időszakot mutatja be Nagyregény egy templomos lovagról AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Bíró Szabolcs, a Historium Kiadó alapítója négy évig dolgozott Non nobis, Domine című történelmi nagyregényén. A terjedelmes történetet az Ulpius-ház Könyvkiadó két kötetben adta ki, a Historium Kiadó pedig a regény limitált példányszámban megjelenő, egykötetes kiadását gondozza. Ma 18 órai kezdettel a du- naszerdahelyi Csemadok Ház nagytermében Patasi Ági beszélget a szerdzővel a regény születéséről, illetve a jövőbeni tervekről. Az est szerves részét képezi majd a különlegességeket is tartalmazó vetítés, a beszélgetést dedikálás követi. A regény főszereplője „A regény főszereplője egy árva fiú, Attila, akit kiábrándult, a szentföldi háborúkat megjárt nagybátyja magához vesz, és templomos lovagnak neveli. A fiú élete azonban jóval kalandosabban alakul, mint ahogy azt nagybátyja eltervezte számára: felfedezi a királyságot, szerelmes lesz, harcokban, illegális párbajokban, csatákban vesz részt, végül az ifjú uralkodó, Anjou Károly fogadott testvérévé és első számú udvari lovagjává válik. Az ő szemén keresztül ismerhetjük meg az Árpád-ház kihalása utáni, káoszba és anarchiába fulladó időszakot, a több mint tíz évig húzódó trónharcokat, magát a sáros, véres, levendulaillatú 14. századod’ - mondja művéről a szerző. A regény első fele Attila gyermek- és kamaszkorát kíséri végig, a lovaggá válásig, második fele pedig a korszak kegyetlen, véres háborúiról, ostromairól szól, csúcspontján az 1312-es rozgonyi csatával. A fiktív szereplőkön túl számos történelmi alak bukkan fel a lapokon: Károly Róbert, Tamás érsek, Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Csák Máté, Kőszegi Iván, Wemer fia László, Csák fia János, Aba Amadé és fiai, Kán László erdélyi vajda, Balassa Demeter, Nagy Aba és még sokan mások. Á dunaszerdahelyieknek külön érdekesség lehet, hogy a főszereplő családja a középkori Szerdahelyről származik, és a történet második felében nem csak Buda és Visegrád kap komoly szerepet, hanem Erdély és a Csallóköz is.(k)
