Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-22 / 269. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 22. Iskola utca 19 Háromhetes külföldi szakgyakorlaton vettek részt a hidaskürti magán szakközépiskola diákjai Hidaskürtről Londonba A napi munka után London nevezetességeivel ismerkedtek a hidaskürti diákok (Fotó: HMSZ) Mindenki ismeri a tipikus angol épületeket, a nagy piros buszokat, a „nem is olyan nagy” Big Bent, a Temze ezer meg egy hídját és az angol focit. Hallottunk, olvastunk róluk, láttuk a tévében. Számunkra viszont megnyílt az egyedülálló lehetőség, hogy élőben is megcsodálhassuk London sokszínűségét. CSÓKA VERONIKA Iskolánk, a hidaskürti magán szakközépiskola a Leonardoprojekt keretében kilenc kereskedelmi akadémiás diákjával megismertette a világ egyik leghíresebb városát, Londont. Kipróbálhatták angolnyelvtudásukat és szaktudásukat egy három héten át tartó, rendhagyó szakgyakorlaton, melyet különböző londoni cégeknél végeztek. A diákokról néhány igazán vendégszerető család gondoskodott, akik szállást, ételt és italt biztosítottak. Az indulás egy verőfényes szeptemberi napra esett, kis csapatunk az iskolánk előtt gyülekezett. Londonba, helyi idő szerint, nyolc órakor érkez- tük, majd találkoztunk a szállást adó családokkal, megkaptuk a szükséges információkat, és kissé megszeppenve, de mindenre kíváncsian és nyitottan elváltunk egymástól. Következő nap csapatunk a TWIN cég központjában újra találkozott, ahol a diákok megismerkedtek a szakgyakorlatukat biztosító cégekkel. Ezután térképet vettek a kezükbe, és mindenki elindult a számára megjelölt helyszínre, hogy egy állásinteijú keretében megmérettesse angoltuA kassai Márai Sándor Alapiskolában a közelmúltban egy borongós őszi délutánon pontban 13.30-kor türelmetlen várakozás, mosolygós és egyben kíváncsi arckifejezésekkel vegyített készülődés vette kezdetét az alsó tagozat folyosóin. Az alapiskola három osztálya a Yodaka című japán bábelőadásra látogatott a napközis tanító nénik kíséretében. A bábjáték öt éven felüliek számára készült, az előadás cseh nyelvű volt, japán betétdalokkal tarkítva. A főhőst egy fiatal japán vendégszínésznő, Naoko Taniguchi alakította, aki kiváló tehetségével és lenyűgöző személyiségével nyerte meg a fiatal nézőközönséget. A történet középpontjában a japán szürke héja, Yodaka áll, aki teljesen elhagyatottnak, sőt magányosnak érzi magát a természet rideg világában. Úgy véli, már nincs helye, sem küldetése ezen a Földön. Egyetlen célja és álma, hogy elérje a Napot, és fényes, villogó, ékes csülaggá váljon. dását. Tudjuk, hogy London nem egy kisváros, így volt, aki időben, volt, aki késéssel, volt, aki viszontagságosán, de végeredményben mindenki elérte a kitűzött célállomást. A nap végén újra összejöttünk, és mindenki beszámolt aznapi élményeiről. A következő napokban beindult a munka: némelyikük letelepedési engedélyeket intézett, más továbbképzési intézményben dolgozott, a lányok online rendeléssel foglalkoztak, volt, aki szociális munkákat végzett, sőt könyveléssel és kézbesítéssel is próbálkoztak. Munka után mindig összejöttünk azokkal, akik korábban végeztek, és sorra látogattuk a londoni nevezetességeket. Első utunk a Buckingham-palota parkosított kergébe vezetett, ahol megbarátkoztunk a mókusokA produkció vegyes emóciókat váltott ki mindnyájunkból, sőt közös erővel fogalmazhattuk meg a természet és a szoci- áldarwinizmus egyik alaptörvényét, mely az állatok vüágákal. Végigsétáltunk a Tower Bridge-en, a későbbiekben a London Bridge-en is. Az Oxford Streeten meglepődve láttuk, hogy szélesebb a járda, mint az út. Séta közben betértünk néhány drága butikba „kirakatvásárolni”. A Dockland negyedben ijesztően görbültek a fejünk fölé a hatalmasabbnál hatalmasabb felhőkarcolók. A srácok szinte naponta megfordultak a Chelsey és az Arsenal stadionjainál. A város egyetlen csalódása talán a Big Ben volt, ami nem is olyan „big”, mint azt a képeslapok és a fotók mutatják. Ennek ellenére a gótikus stüusú építmény gyönyörű koronája a Westminster-palotá- nak. Ami az embereket illeti, mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, de azért megtartották a néhány lépés távolságot. Megkóstoltunk különböző ban örök igazság, a gyermekek fantáziájában viszont tanulságosjelmondat: ,A természet világában az erősebb győz, a gyengébb elpusztul.” Albert Tímea angol kulináris csodákat is, később átköltöztünk a „mekibe”, majd folytattuk a „starbucks”- szal, és így teltek az angol mindennapok ebben a nagy és füstös, ám annál csodálatosabb városban. Első két hetünk gyorsan elszaladt, még csak meg sem fordult a fejünkben, hogy hazamennénk, viszont ahogy telt az idő, úgy kezdtek hiányozni az otthoni arcok és ízek. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy éppen annyira örültünk a hazaútnak is, mint amennyire az érkezésnek. Öröm volt újra a megszokott, barátságos környezetbe visszatérni. Ezek után már csak az volt hátra, hogy a fejünkben rendszerezzük a látottakat, hogy minden itthoni érdeklődővel megoszthassuk a varázslatos élményt. Rákóczi Szövetség Diákutaztatás egész évben A Rákóczi Szövetség diák- utazatási programjai keretében idén közel 7000 Kárpát-medencei középiskolás magyar diák utazhatott egy másik Kárpátmedencei országba. November 9-11. között 11. alkalommal került sor a Felvidéki Sétára, 140 magyarországi és felvidéki középiskolás részvételével. Az útvonal Borsit, Kassát, Bártfát és Bedért érintette. A program célja a felvidéki városok, magyar vonatkozású kulturális és történelmi emlékhelyek felkeresése és megismertetése. Ezzel együtt kiemelt cél, hogy a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek diákjai megismerjék egymást, és egy jó hangulatú hétvégét töltsenek el közösen. A18 résztvevő középiskolából 14 magyarországi és 4 felvidéki iskola volt. Felvidéki résztvevő iskolák: Nagykaposi Gimnázium, Nagykaposi Magán Szak- középiskola, Kassai Márai Sándor Gimnázium, Tornaijai Gimnázium, (rsz) A POSTA HOZTA Yodaka, a szürke héja Yodakát Naoko Taniguchi keltette életre (Fotó: MSA) A POSTA HOZTA Rendhagyó osztályfőnöki Hogy az osztályfőnöki órák unalmasak lennének? Csakis a tanulók kötelességeiről, a rendtartásról, a tanulmányi előmenetel és magaviselet értékeléséről szólnának? Nem csupán ezekről a dolgokról van szó. Az osztályfőnöki óra, főként, ha az rendhagyó, igazi szórakozást, kikapcsolódást, kulturális élményt, feltöltődést hivatott adni. Egy ilyen szívhez és lélekhez szóló ajándék órát kaptak iskolásaink a közelmúltban az eperjesi kultúrházban. Az Ifjú Szivek Táncszínház Tánciskola 2. című műsorára kaptak meghívást diákjaink és óvodásaink iskolánk megbízott igazgatónőjétől, Varga Denisá- tól. A gyerekeket szüleik, nagy- szüleik is elkísérhették, a kul- túrház megtelt várakozó zsi- bongással. A tánccsoport színvonalas, igényes, profi munkásságáról mindannyian hallhattunk már, izgatottan vártuk hát az előadást. Tanulóink szülei közt akadnak olyanok, akik gyermek- vagy ifjúkorukban szintén néptánccal, népdalénekléssel foglalkoztak, esetleg foglalkoznak ma is, ők még nagyobb lázban égtek, fürkészőn figyelték gyerekeik arcát előadás közben, vajon őket is megérinti-e az, amitől az ő szívük hevesebben dobog: az élő zene, a tánc, az ének varázsa. Örömmel tapasztalták ők is, és mi, tanítók is, hogy jó ödet volt rendhagyóvá tenni egy tanórát a gyermekeink és hozzátartozóik számára. Volt nevetés, őszinte ámulat, rácso- dálkozás, taps, minden, amivel kifejezhettük elismerésünket és hálánkat a fergeteges hangulatért, amit az Ifjú Szivek - Hégli Dusán vezetésével - hozott el hozzánk Eperjesre. A táncosok különböző magyarok lakta területekről származó táncokat gyűjtöttek össze és mutattak be lenyűgöző módon, humorral és könnyedséggel. Közvetlen természetességgel szóltak az apró nézősereghez, néhány gyereket színpadra, táncba vittek. Elragadó volt, ahogy a hivatásos, felnőtt táncosok pillanatok alatt megtalálták a közös nyelvet a csetlő-bot- ló kis vendégszereplőkkel, s együtt táncoltak. Milyen egyszerű megtalálni a közös hangot a közös értékekben, hagyományokban, táncban, zenében, énekben, versben, nevetésben!... Aki ott volt, tudja, akinek nem sikerült eljutnia, az a legközelebb adódó alkalommal megtapasztalhatja, milyen jó tud lenni egy szikrázó, vidám, kulturális értéket hozó osztályfőnöki óra hétfőn, tanítás után. Boros Erika A kovácspataki tréning résztvevői (Fotó: KSA Szakmai találkozó az együttműködés jegyében Kommunikációs tréning BESZÁMOLÓ A komáromi magyar Speciális Alapiskola 20 pedagógusa szakmai tréningen vett részt az ősz elején Kovácspatakon. A képzés finanszírozására a Bethlen Gábor Alap „A magyar kultúráért és oktatásért” pályázatból nyertek 150 000 Ft összegű támogatást. A képzés témája az erő- szakmentes kommunikáció, vagy ahogy manapság egyre gyakrabban nevezik, az együttműködő kommunikáció volt. A továbbképzés célja, hogy a képzésen részt vevő pedagógusok képesek legyenek az együttműködő kommunikáció szemléletmódját és eszközeit elsajátítani és munkájuk során alkalmazni. Megtanulják kritizálás nélkül kifejezni nemtetszésüket. Tudjanak empátiával reagálni akkor is, ha verbális támadás éri őket. Képesek legyenek a diákjaikat segítem és az érzéseik, szükségleteik kimondására ösztönözni. Az akció péntek délután és szombat délelőtt két neves, a témában jártas előadó segítségével zajlott, csoportos foglalkozásokkal egybekötve. Stredl Terézia pszichológus pénteken tartott foglalkozást azon személyes és társas kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek segítségével eredményesebbé válhat a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal folytatott kommunikáció. Szombat délután a tanárok konfliktusoldó technikákat sajátítottak el Herczeg István, a Tolma Baranta Klub vezetőjének segítségével. A tréning hasznos tapasztalatokkal látta el a Speciális Alapiskola dolgozóit, melyeket mindennapi munkájuk során ügyesen alkalmazhatnak. (V. N.)
