Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-21 / 268. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 21. www.ujszo.com A Samsung lehet az első a piacon Jönnek a hajlékony mobilok ÖSSZEFOGLALÓ A Samsung egy erős vágással szeretné megnyerni a tablet- és mobilpiac dominanciájáért folytatott harcot. Hamarosan megkezdik a hajlékony kijelzős mobilok tömeggyártását. A Wall Street Journal információi szerint a cég műanyagot használ üveg helyett, ami sokkal tartósabbá, törhetetlenebbé, könnyebbé tenné a készülékeket. A Samsung Display már a fejlesztés utolsó szakaszá- banjár,atervekszerint2013 első felében jelennének meg a hajlékony kijelzős mobiltelefonok a piacon. Az még nem világos, hogy kiskereskedelmi forgalomban is kaphatók lesznek-e ilyen készülékek, és a Samsung azt sem árulja el, hogy mennyi pénzt fektetett bele a fejlesztésbe. A Samsung Display tavaly mutatott be egy videót, melyen látható az új technológia. Akkor AMOLED technológiát használtak, most azonban OLED-re váltottak. Hajlékony ÖLED kijelzőket már évek óta fejlesztenek különböző cégek, például a japán Sony és a dél-koreai LG is bemutatott már prototípusokat. Ugyanakkor a gyártók még nem használták fel ezeket készülékekbe, mert nem tudták megoldani a tömegtermelést. A Samsung most erre készül, ők lehetnek az elsők a piacon ezzel a technológiával. A Samsungnak lépnie kell, hogy a kijelzőgyártásban megőrizze vezető szerepét, mert a Sharp és az LG már gyártja a Samsung egyik megrendelőjének számító Apple-nek a megfelelő kijelzőket. Ugyanakkor nem esik majd nehezükre pénzt önteni a hajlékony kijelzők fejlesztésébe, hiszen a legutóbbi jelentés szerint nettó nyereségük 91 száza- lékkalnőtthatmilliárddollárra. Lee Chang-hoon, a Samsung Display alelnöke annyit elárult, hogy már folyik a kijelzők felhasználói tesztje, a piacra dobás dátumáról azonban még nem határoztak. Nem lesz könnyű dolguk, a Sony már 2002 óta dolgozik a technológia kifejlesztésén, és most sem tudtak beszélni arról, mikor indulhat a tömegtermelés, (i) A Samsung műanyagot használ üveg helyett, ami sokkal tartósabbá, törhetetlenebbé, könnyebbé tenné a készülékeket (Képarchívum) A vizelettel irányítható játékokkal a fejlesztők azt az átlagosan 55 másodperces üresjáratot szeretnék kihasználni, amit a férfiak a fal bámulásával töltenek vizelés közben (Képarchívum) Vizelés közben irányíthatunk kvízjátékokat vagy egyszerűbb snowboard-szimulációkat is Itt a vizeletvezérelt játékok Egy londoni kezdeményezés 700 ezer dollárt biztosítana olyan videojátékok fejlesztésére, amiket vizeletsugárral lehet irányítani. ÖSSZEFOGLALÓ Az ehhez szükséges eszközöket nyilvános vécékben, elsősorban hotelekben és repterekben szerelnék föl. A kezdeményezés elsődleges támogatói - például a Martlet és a Prodigy Finance vezérigazgatója, Mike Ullmann - azt szeretnék, hogy a vállalat az Egyesült Államok nagyobb szállodáiban és repterein is üzembe helyezzen vizelettel irányítható videojátékokat. A programot kezdeményező Captive Mediát 2011-ben alapították, és már nyolc európai országban hozzáférhetők a termékei; a játékokat többek között az Oglivy One londoni irodájában és a cam- bridge-i Tabouche bárban lehet kipróbálni. A játékokat futtató rendszert nagy felbontású kijelzővel szerelték fel; ezeken reklámok láthatók, amikor éppen nem használja őket senki, de azonnal elindul rajtuk a játék, amint valaki a piszoárhoz lép. Az egészség- ügyi kockázatok miatt a játékokat nem érintőképernyővel, hanem vizeletsugárral kell irányítani. A sugár irányát infravörös szenzorok érzékelik, figyelve az áramlat irányát, amit a szoftver algoritmusokkal dolgoz fel, szorosan figyelve a kisebb irányváltásokat is. A vizeletsugárral többféle szoftvert irányíthatunk, például kvízjátékokat, vagy egyszerűbb snowboard- szimulációkat. A vizelettel irányítható játékokkal a fejlesztők azt az átlagosan 55 másodperces üresjáratot szeretnék kihasználni, amit a férfiak a fal bámulásával töltenek vizelés közben. A rendszer előnye, hogy bárhová telepíthető, ugyanis bármüyen piszoárral kompatibilis. Ennek köszönhetően a Captive Media már egy online teljesítményértékelőt is készített, hogy a visszatérő vendégek versenyt vizelhessenek a ranglista első pozíciójáért. A Captive Media ötlete nem mondható radikális áttörésnek; a Sega már fejlesztett hasonló játékot, a Toyletet, amit néhány nyilvános vécében ki lehet próbálni Japánban. A Captive azonban jó kapcsolatokat ápol több nagyvállalattal is, például a Pepsivel, a Heine- kennel, a Tigerrel és a Coroná- val, ráadásul további hirdetőket is szeretnének a projekt mögé állítani. A Captive Media egyelőre a hardverek eladásaiból, nem a hirdetésekből finanszírozza a működését, (i) Az okostelefon valójában sosem kerül az előfizető tulajdonába, cserébe az ügyfél 12 havonta mindig az aktuális csúcsmodellre cserélheti a mobilját Bérelhető mobiltelefont kínál karácsonyra a brit Vodafone ÖSSZEFOGLALÓ Európában ritkaságnak számító kereskedelmi konstrukcióval bővíti kínálatát a brit Vodafone. A cég legújabb tarifái mellé bérbe adja az okostelefonokat az ügyfeleknek, akik így évente a legmodernebb technológiát használhatják rendszeres beruházás nélkül. Az európai piacon egyedülálló konstrukciót indított útjára a brit Vodafone. A Red Hot tarifa (korlátlan hívás-, internetezési és üzenetküldési opciót kínáló csomag) lehetőséget ad az előfizetőnek arra, hogy csúcskategóriás okostelefonját rendszeres, nagy összegű beruházás nélkül, az átlagosnál rövidebb ciklusokban újra cserélje. A Vodafone mindezt úgy teszi lehetővé, hogy a telefont nem eladja, hanem bérbe adja az előfizetőnek. A Vodafone Red Hot a mobil- szolgáltatók évtizedek óta bevett kereskedelmi modelljével szakít látványosan. Az operátorok értékesítési és marketinggyakorlata szinte minden esetben arra épít, hogy a felhasználó a birtokába kerülő telefon listaárából kap kedvezményt, melynek mérete több tényezőtől függ. A fizetendő végösszeget befolyásolja, hogy az ügyfél milyen tarifával vásárolja meg a készüléket, mennyi időre kötelezi el magát a szolgáltatónál, illetve vállal-e a tarifára hűséget. Végül, de nem utolsósorban a készülék árába épített marketingtámogatás is módosít- hatjaa fogyasztói árat. Ez a rendszer - különösen a csúcskategóriás készülékek esetén - arra ösztönzi az előfizetőt, hogy minél drágább tarifával vásárolja meg a telefont és minél hosszabb ideig hűséges maradjon, csakhogy ez a technológiai változások iránt fogékony, mindig a legújabb fejlesztésekre vágyó előfizetők érdekeit kevéssé szolgálja. Az okostelefon-piac fejlődési üteme jelenleg ugyanis még gyorsabb a szolgáltatók árazásában preferált 24 havi frissítési ciklushoz képest. A Vodafone a Red Hot bérleti modellel ezt a problémát kívánja feloldani úgy, hogy az okostelefon valójában soha nem kerül az előfizető tulajdonába, cserébe az ügyfél 12 havonta mindig az aktuális csúcsmodellre cserélheti a mobilját. A Red Hot tarifába természetesen ez a szolgáltatás is be van árazva, például egy korlátlan beszélgetést és SMS-t, valamint 2 gigabájt adatforgalmat és készülékbiztosítást is tartalmazó előfizetéssel és egy Samsung Galaxy SIII okostelefon bérléssel havi 47 angol fontért, azaz megközelítőleg 58 euróért vihető el, vagyis vehető bérbe a Vodafone-tól. Az egyelőre nem világos, hogy a szolgáltató mihez kíván kezdeni a visszavett készülékekkel, a Vodafone ugyanakkor több országban indított olyan készülékcsere-programot, melynél a használt mobilokra felújítás vár, majd a szolA cég legújabb tarifái mellé bérbe adja az okostelefonokat az ügyfeleknek, akik így évente a legmo- gáltató a fejlődő országokban demebb technológiát használhatják rendszeres beruházás nélkül (Képarchívum) értékesíti a készleteket, (hw)
